Az amerikai republikánusok mélyen és kínosan hallgatnak, bár egyre szembetűnőbb az, ahogyan Donald Trump második elnökségét saját és családja vállalkozásainak népszerűsítésére használja fel, nem igazán foglalkozva az összeférhetetlenség kérdésével, pláne nem az etikai megfontolásokkal.
A külföldi vezetőknek és az amerikai nagytőkéseknek is gyorsan leesett az elnök első 100 napja alatt hozott döntései és a hol bevezetett, hol visszavont vámháborús rendeletei nyomán, hogy tulajdonképpen nem államférfi, hanem dörzsölt kapitalista vállalkozó mentalitásával kell a világ jelenleg legerősebb országának élén álló elnökhöz közelíteni. Aki ezt megértette, és így is cselekedett, az jól járt. Aki kekeckedett, az a rövidebbet húzta.
Trump már 2024 szeptemberében jelezte, hogy megválasztása esetén kriptoelnök lesz, és csökkenti a kriptovaluta-vállalkozásokra nehezedő szabályozás terheit. Még beiktatása előtt elindította saját kriptovalutáját, $TRUMP-ot. Ez tulajdonképpen egy memecoin, vagyis mémérme.
A $TRUMP token a debütálást követő kevesebb mint három óra alatt nyolcmilliárd dolláros piaci tőkeértékre robbant, teljes készlete egymilliárd darab, az induláskor 200 millió darab állt rendelkezésre. Érdekes az is, hogy az elnök – Ferenc pápa temetését leszámítva – első külföldi útja egy három arab országot érintő minikörút volt Szaúd-Arábiában, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben. Ez utóbbi állomásán egy helyi alap bejelentette, hogy 2 milliárd dollárt fektet be egy dollárhoz kötött kriptovalutába, ún. stabilcoinba, méghozzá a World Liberty Financialnál, amelyet az elnök fiaival, Eric Trumppal, Donald Trump Jr.-ral és Barron Trumppal, valamint más partnerekkel közösen jegyez.
Már tavaly is épültek Trump név alatt toronyházak Dubajban, az Egyesült Arab Emírségekben és a szaúdi Dzsiddában, méghozzá egy állami kapcsolatokkal rendelkező szaúdi partneren keresztül. Idén áprilisban egy ingatlanfejlesztő egy Trump brand alatt futó luxus lakó- és golfüdülő tervét mutatta be egy 5,5 milliárd dolláros állami tulajdonú megaprojektben a katari fővárosban, Dohában. Mindez egy olyan eseményen történt, amelyen részt vett Eric Trump, a Trump Organization ügyvezető alelnöke és egy katari miniszter. A Trump-adminisztráció és a család vállalata további felhőkarcolókat tervez Rijádban és Abu-Dzabiban.
Ezenkívül az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Katar állami vagyonalapjai több mint 3,5 milliárd dollárt ajánlottak fel egy Jared Kushner, Trump veje által vezetett kockázatitőke-alapnak. Ott van az a szerény ajándék is, amelyet a katari uralkodócsalád szánt Donald Trumpnak egy 400 millió dollár értékű luxus Boeing 747-es repülőgép formájában, amely ideiglenesen helyettesítené a több mint 40 éves elnöki repülőgépeket, amíg az új változatok el nem készülnek.
A golf is jó pénzt hoz. Közismert, hogy a nagy golfozó hírében álló elnök azért a meccseken kicsit mindig rásegít, hogy ő nyerjen. Legutóbb a floridai Doralban található klubjában rendezte meg a Szaúd-Arábia által támogatott LIV Golf League versenyt. Trump, aki maga is részt vett a megmérettetésen, a pálya bérbeadásával és a résztvevők fogadásával keresett pénzt.
Köztudott az is, hogy az üzletember/elnök kész adományokat elfogadni könyvtára számára azoktól a magáncégektől vagy személyektől, akiket beperelt. Például az ABC News és annak sztárműsorvezetője, George Stephanopoulos beleegyeztek, hogy 15 millió dollárt fizetnek a Trump-könyvtár alapjának, hogy így siettessék a peren kívüli megállapodást a rágalmazási ügyben.
Korábban az Elon Musk tulajdonában lévő X médiaplatform megegyezett abban, hogy mintegy 10 millió dollárral kártalanítja az elnököt, amiért a Capitolium 2021 januári támadása után felfüggesztették fiókját. Mindezt annak ellenére, hogy Trump ügyvédeinek eredeti keresetét egy bíróság már elutasította. A Mark Zuckerberg tulajdonában lévő Meta pedig elfogadta, hogy 25 millió dollárt fizet, ugyancsak a fiók felfüggesztéséért. Zuckerberg és Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosa is egy szemmel látható összeggel támogatta az elnöki beiktatás napjának pazar rendezvényeit.
A Twitter- és Facebook-fiókjainak bezárásával végül is jó pénzt csinált Donald Trump, hiszen elindította Truth Social névre keresztelt közösségi oldalát, amelyet idővel tőzsdére akar vinni egy fedőcég segítségével. Annak ellenére, hogy a cégnek nincs bevétele, van viszont komoly működési vesztesége, tőzsdei értékét már most 5,65 milliárd dollárra teszik, és a Trump tulajdonában lévő mintegy 115 millió részvény nagyjából 3 milliárd dollárt ér. A nem túl erős látogatottsági adatokkal rendelkező cég legfőbb értéke a magához az elnökhöz fűződő kapcsolat – írta az El Pais.
Végül a két legfrissebb kezdeményezés. A családi vállalkozás Washington elegáns negyedében, Geogetownban akar nyitni egy elit klubot Executive Branch név alatt. Ezt egyértelműen a leggazdagabb és legbefolyásosabb üzletembereknek, politikusoknak szánják, ahol tovább lehet intézményesíteni a befolyásszerzést, már ha a belépő kipengette a tagsági díjat, ami félmillió dollár(!) lesz. Eric Trump pedig a héten Vietnámban járt, ahol meleg, baráti fogadtatásban részesült, vélhetően ennek lesz az eredménye az a tervezett, másfél milliárd dollár értékű luxus lakópark megépítése is, amelyet Hanoi külvárosában húznak fel.
Ne legyünk igazságtalanok, hiszen a másik oldalon, vagyis a demokratáknál sem csak angyalok ülnek. Nem véletlenül lett botrány Joe Biden fiának, Hunternek a még tíz évvel ezelőtti mesterkedéseiből Ukrajnában. Igaz, Joe Biden akkor még Barack Obama alelnöke volt, de azért mégiscsak ott volt a tűz körül. Kicsit fura volt, hogy Joe Biden elnökségének utolsó napján büntetlenséget biztosított fiának és néhány hozzá közelálló személynek.
Az Index Yaro Patrice Amerika-szakértőhöz fordult, hogy kiderítsük, vajon amit Donald Trump csinál, az egyedi az amerikai elnökök történetében, vagy sem. A külpolitikai szakértő rögtön felhívta a figyelmet, hogy az amerikai politikai rendszerben a vagyon és a hatalom összefonódása nem új jelenség. A XIX. század végéig szinte kizárólag vagyonos emberek lehettek elnökök, amit részben strukturális okok magyaráztak. Bár az elnöki tisztségre soha nem volt vagyoni cenzus, a tagállami kormányzói pozícióra – amely gyakran az elnökség felé vezető első lépcsőfok volt – igen. Ez pedig de facto biztosította, hogy csak tehetősek juthassanak el a legmagasabb politikai tisztségekig.
Régebben a rendszer egészét átjárta ez a fajta elitizmus. Nem szabad elfelejteni, hogy sokáig a választójog sem volt teljes körű: vagyoni cenzusok és szavazási adók akadályozták a szegényebb rétegek politikai részvételét.
A szakértő elmondta, hogy jelenlegi ismereteink szerint Donald Trump az amerikai történelem leggazdagabb elnöke. Míg korábban is voltak milliomos elnökök, milliárd dolláros vagyonnal még soha senki nem került a Fehér Házba. Trump ráadásul hivalkodó módon még mutogatja is gazdagságát: arannyal bevont bútorok, hatalmas magánrepülőgépek, mindez része a Trump márkának.
A nepotizmus és a családi érdekeltségek bevett részei az amerikai politikának. Az elnökök, akiknek saját gazdasági érdekeltségeik voltak, rendszeresen hoztak olyan döntéseket, amelyek közvetlenül kedveztek bizonyos cégeknek vagy családi vagyonoknak. Lyndon Johnson és a Bush család több tagja is hasonló gyakorlatot folytatott. Dick Cheney alelnök esete különösen szemléletes. Ő a Halliburton olajipari vállalat vezérigazgatója volt, mielőtt védelmi miniszter, majd alelnök lett. Sokan az iraki és afganisztáni háborúk közvetlen kedvezményezettjének tartják ezt a céget.
Az amerikai politika alapvetően korrupt rendszerként működött a köztársaság első 150 évében, azonban az elmúlt száz évben komoly erőfeszítések történtek ennek visszaszorítására, többnyire sikerrel, de ettől még a probléma gyökerei mélyebben vannak.
Az amerikai politikai rendszer – legalábbis európai szemmel nézve – legalizálta a korrupciót a kampányfinanszírozás intézményén keresztül. Egyértelműen látható és lekövethető, hogy melyik szenátor milyen cégek támogatásával került a hatalomba, és ennek megfelelően hoz döntéseket. A michigani szenátor természetesen a michigani autógyárak érdekében jár el, és ez teljesen természetesnek számít – emlékeztetett Yaro Patrice.
Bár a korrupció és az összeférhetetlenség mindig is jelen volt az amerikai politikában, azonban Trump elnöksége minőségileg új szintet hozott. A „barátság megvásárlásának gyakorlata” ugyanis túlmutat a korábbi gyakorlatokon. Azt is tudjuk, hogy a nagyköveti pozíciók évtizedek óta járnak a nagyobb kampányadományozóknak, de Trump még ennél is tovább ment: a közel-keleti rendezés kapcsán nyíltan bejelentette, hogy ha pozíciót szerezne például Gázában, akkor sógora, veje vagy fia fog ott építkezni – emlékeztetett a szakértő.
(Borítókép: Donald Trump 2023. augusztus 9-én. Fotó: Kyle Mazza / Anadolu Agency / Getty Images)