Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései ezek voltak:

• Putyin tesztelni készül a NATO-t, már kiválaszthatta az országot, amire lecsaphat
• Volodimir Zelenszkij: Orbán Viktor történelmi hibát követ el
• Dezinformációkkal bombázzák az oroszok a hadifoglyok hozzátartozóit, hogy lejárassák az ukrán hatóságokat
• Orosz rakétacsapás érte az Európai Unió kijevi képviselete melletti épületet
• Silány ballisztikus rakétákat küldött Észak-Korea Moszkvának, több kilométereket tévedtek

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is!

Volodimir Zelenszkij elnök kedden az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács döntése értelmében 48 olyan személy és kilenc szervezet ellen szabott ki szankciókat, akiknek köze van az ukrán gyermekek deportálásához − írta a The Kyiv Independent.

Ukrajna több mint 19 500 olyan gyermek esetét dokumentálta, akiket a háború kezdete óta erőszakkal hurcoltak Oroszországba, Belaruszba vagy a megszállt területekre. A hivatalos adatok szerint közülük csak mintegy 1300 került vissza az ukrán ellenőrzés alatt álló területekre.

A szankciós listán szerepel Szergej Havrilcsuk, az oroszok által megszállt Krímben a „katonai szolgálatra való felkészítés és katonai-hazafias nevelés regionális központjának” igazgatója, valamint a Junarmija („Ifjúsági Hadsereg”) regionális központjának vezetője, ami a gyermekek és tizenévesek ideológiai indoktrinálását katonai képzéssel kombinálja.

Az ukrán katonai hírszerző ügynökség szerint Havrilcsuk részt vett az ukrán gyermekek elrablásának és illegális deportálásának megszervezésében az orosz megszállás alatt álló területekről „rehabilitáció, rekreáció és oktatás” álcája alatt, és elősegíti a krími gyermekek ideológiai átnevelését és militarizálását.

Ukrajna szankciókat vezetett be Irina Agejeva, az oroszországi Kaluga régió gyermekjogi ombudsmanja ellen is. Agejeva az ukrán hírszerzés szerint támogatja és végrehajtja az ukrán gyermekek deportálásának politikáját, különösen azáltal, hogy a Vkontakte orosz közösségi hálózaton információkat terjeszt az Oroszországba vitt gyermekekről, az orosz állampolgárság részükre történő megadásáról, és a családokban való elhelyezésükről.

A listán kilenc orosz szervezet is szerepel, köztük az „Artyek Nemzetközi Gyermekközpont” nevű szövetségi állami oktatási intézmény. A Krím 2014-es annektálása előtt az „Artyek” egy ukrán gyermektábor volt, de a félsziget elfoglalása után Oroszország vette át felette az irányítást.

Friedrich Merz német kancellár élesen bírálta Oroszországot az Ukrajnát ért csapások miatt, ezeket a civilek elleni terrornak nevezte − írta az Unian.

A Die Welt szerint a német kancellár Dick Schoof holland miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón tette ezt a kijelentést, majd megjegyezték, hogy Merz „súlyos háborús bűnökkel” vádolta Oroszországot az ukrán városok ellen a közelmúltban végrehajtott tömeges támadások miatt.

Hangsúlyozta, hogy az orosz erők az elmúlt napokban „szándékosan és kíméletlenül” támadták az ukrán civileket, számos drónt és cirkáló rakétát használva.

Friedrich Merz hozzátette, hogy ez „terror a polgári lakosság ellen” és „minden, csak nem arányos válasz” az orosz katonai repülőterekre mért „nagyon pontos” ukrán csapásokra.

A külgazdasági és külügyminiszter június 10-én, kedden Nagykanizsán elmondta, az ukrán elnök abban érdekelt, hogy bábkormány legyen Magyarországon, amelyik elküldi a magyarok pénzét Ukrajnába, ez derül ki Volodimir Zelenszkij friss interjújából, amely része a durva Magyarország-ellenes propagandának – írta az MTI.

A tárcavezető úgy látja, Ukrajna elnökének az lenne az érdeke, hogy Magyarországon egy olyan bábkormány legyen, amelyik elküldi a magyarok pénzét, az ország katonáit és fegyvereit Ukrajnába, valamint támogatná a háborút.

Ezt majd a magyar emberek 2026-ban el is dönthetik. Ez a 2026-os választásnak lesz a tétje, hogy egy háborút támogató, ukránpárti bábkormány, vagy egy békét támogató, és a háborúból való kimaradást Magyarország számára biztosító nemzeti kormány jön-e létre

– közölte, hozzátéve, értik, hogy Zelenszkij elnöknek az az érdeke, hogy ne ők kormányozzanak, de ezt majd a magyar emberek fogják eldönteni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy június 10-én, kedden megkezdődött a sérült, orosz fogságba esett ukrán katonák hazahozatalának első szakasza – adta hírül az ukrán Interfax hírügynökség.

Folytatjuk embereink hazahozatalát az isztambuli megállapodásoknak megfelelően. Ma van az első szakasza a súlyosan megsebesült és sérült katonáink orosz fogságból való visszatérésének. Mindannyiuknak azonnali orvosi ellátásra van szükségük. Ez egy fontos humanitárius cselekedet

– írta az államfő Telegram-csatornáján. 

Hozzátette, a cseréket folytatni kell, és mindent megtesznek, hogy megtalálják és hazahozzák azokat, akik fogságban vannak. 

Az Ukrán Fegyveres Erők közleménye szerint a most hazatért katonák között 

Elmondták, hogy a most elengedettek mindegyike súlyosan sérült, vagy súlyos betegséggel küzd. Sokuknak valamelyik végtagját amputálták, vagy látásproblémáktól, tályogoktól, fertőzésektől, repeszek okozta sebektől szenvednek. Néhányuknál hepatitiszt és tuberkulózist diagnosztizáltak. 

Hozzátették, a katonákat egészségügyi központokba szállítják, ahol minden szükséges vizsgálaton átesnek, majd további kezelésre és orvosi rehabilitációra küldik őket.

Mindenki, akit szabadon engednek, megkapja a szükséges segítséget, dokumentumait visszakapja, és megfelelő pénzbeli kártérítésben részesül a fogságban töltött időért

– áll a közleményben.

Megjegyezték, biztonsági okokból a szabadon engedett személyek pontos számát a cserefolyamat befejezése után hozzák nyilvánosságra.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik kiszivárgott dokumentuma rávilágít arra, hogy a két nagyhatalom, Oroszország és Kína szoros baráti viszonya csak a felszínen létezik, azonban a színfalak mögött komoly rivalizálás zajlik. A 2023 végén, 2024 elején keltezett iratok szerint Moszkva több területen komoly fenyegetést lát szomszédjában – adta hírül a dokumentumot megszerző The New York Times.

A jelentésből kiderül, hogy az FSZB szerint

• Kína megpróbál orosz ügynököket beszervezni és érzékeny technológiákhoz jutni, 
• Peking mérnököket és pilótákat is megpróbál átcsábítani, 
• Figyelik az orosz–ukrán háborút, hogy a nyugati technikákról tanuljanak,

A jelentés szerint ősi kínai népekre keresnek bizonyítékokat. Ez utóbbi ügyben nem is kellene túl messzire visszanyúlniuk, mivel Oroszország egyes keleti részei korábban Kínához tartoztak, beleértve a félmilliós Vlagyivosztokot is. 2023-ban Peking egy térképet is közzétett, amelyen oroszországi városok és területek történelmi kínai nevei is szerepelnek.

Az FSZB jelentése arra is rámutat, hogy a kínai titkosszolgálatok tevékenysége az orosz–ukrán háború kitörését követően felerősödött. Arra is felhívják a figyelmet, hogy Peking Közép-Ázsiában és az arktiszi térségben is fokozza befolyásszerzését.

A jelentéssel ebben a cikkünkben foglalkoztunk mélyrehatóbban. 

Az izraeli külügyminisztérium cáfolja, hogy Patriot légvédelmi rendszereket adott volna át Ukrajnának − közölte a Ynet izraeli lap. 

„A külügyminisztérium hivatalosan cáfolja Michael Brodsky ukrajnai izraeli nagykövetnek egy bloggerrel készített interjúban tett kijelentéseit, amiben azt állította, hogy Jeruzsálem Patriot-rendszereket adott át Ukrajnának. A Ynet megkeresésére a külügyminisztérium közölte: Ezek az állítások nem igazak. Izrael nem adott át Patriot-rendszereket Ukrajnának”

− írta a lap kedden honlapján. Ezt követően Oroszország hivatalos magyarázatot követelt Izraeltől a diplomata kijelentése miatt.

Orosz repülőgép mért csapást a Harkiv régióbeli Kupjanszkra, egy halálos áldozat és kettő sebesült van, erről a Nemzeti Rendőrség Harkiv régióbeli főigazgatósága számolt be egy Telegram-üzenetben – adta hírül az Ukrinform.

A közlemény szerint az orosz erők egy bombát dobtak le Kupjanszk városára, ahol több mint 30 magánház megrongálódott, egy 70 éves férfi az életét vesztette, egy 68 és egy 38 éves civil pedig megsebesült.

Egy közeli faluban, Vilkhuvatkában pedig egy férfi sérült meg dróntámadás következtében. A drón egy magánudvarba csapódott be, megsebesítve az ott tartózkodó 38 éves férfit.

A nyomozók Ukrajna büntető törvénykönyvének 438. cikkelye alapján büntetőeljárást indítottak a háborús bűncselekmények miatt.

Egy ukrán drón becsapódása okozott robbanást az oroszországi Belgorod város egyik benzinkútján – adta hírül a Ria.ru orosz hírügynökség.

Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója közölte, hogy a támadásban egy ember meghalt, őt a romok alatt találták meg. Négy másik, három nő és egy férfi pedig közepesen súlyosan megsérült, őket kórházba szállították. Hozzátette, hogy fennáll egy második támadás esélye, ezért a forgalmat jelenleg blokkolják, csak a hatóságok embereit engedik a területre.

A Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma elmondta, hogy befejezték a kutató- és mentőműveleteket, a létesítmény mintegy 50 négyzetméteren omlott össze. 

A portál megjegyzi, 2024. augusztus 9. óta terrorellenes műveleti rendszert vezettek be Belgorod régióban, augusztus 15. óta pedig szövetségi szükségállapotot is kihirdettek.

Kirill Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési igazgatóságának vezetője szerint Oroszország fejlesztést hajtott végre az észak-koreai ballisztikus rakétákon, így azok „mérnöki pontossággal” érik el a célpontokat – írja az Unian.

A rakéták elsőre rossz minőségűnek bizonyultak, mivel a fegyverek fele letért a pályáról vagy felrobbant. A tisztviselő a The War Zone című podcastben jelentette ki, hogy azóta az oroszok nagyon fontos rakétaforráshoz jutottak. A változtatás részleteit azonban nem árulta el.

A kórházban halt meg egy 17 éves fiú, aki megsérült a Szumi elleni június 3-i orosz támadásban – írja az Ukrajinszka Pravda.

Oleh Grigorov, a helyi katonai parancsnokság vezetője arról számolt be, hogy az orvosok egy héten át küzdöttek a fiatalember életéért. Ezáltal hatra emelkedett a légitámadás következtében elhunytak száma.

174 alkalommal csaptak össze az orosz és az ukrán csapatok a fronton – írja az Ukrinform.

Az oroszok hétfőn 65 légitámadást hajtottak végre, valamint 22 rakétát lőttek ki. Az ukránok 16 csapással válaszoltak erre. A harcok a Csernyihivi, a Harkivi, a Donyecki, a Zaporizzsjai és a Herszoni területen zajlottak.

„Tűzszünet helyet ismét több csapást mértek az orosz csapatok Ukrajna területére kedd hajnalban” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A Politico beszámolója szerint az államfő hozzátette, hogy kedden több ukrajnai régiót támadtak meg az oroszok, többek között csapás ért egy szülészeti kórházat is Odesszában, a városban ketten haltak meg. Az elnök az egyik legnagyobb támadásnak nevezte a mostanit, mivel több mint 300 drónt lőttek ki.

Az orosz hadsereg 7 rakétát és több mint 300 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen keddre virradó éjjel, a támadásban két ember meghalt, több mint tízen megsebesültek, és 11 helyszínen célba találtak a csapásmérő eszközök – közölték katonai és helyhatósági forrásokból származó információk alapján vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A légierő parancsnokságának kedd reggeli, Telegramon közzétett jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg 2 ballisztikus, valamint 5 szárnyasrakétával és 315 csapásmérő, illetve megtévesztődrónnal támadt ukrajnai célpontokat – számolt be róla az MTI.

A jelentés szerint a légvédelem az összes rakétát lelőtte, emellett 213 drónt tűzerővel semmisítettek meg, 64-et pedig rádióelektronikai eszközök bevetésével eltérítettek a pályájukról.

Az orosz drónok 11 helyszínen célba találtak. A légicsapás fő célterülete Kijev volt – áll a légierő hivatalos közleményében.

Odesszában két ember meghalt, kilencen megsebesültek a város központi részét ért éjszakai légitámadásban – közölte az Unian hírügynökség a megyei ügyészség sajtószolgálatára hivatkozva. Az előzetes adatok szerint az orosz hadsereg több mint tíz drónt vetett be.

Június 10-én éjjel Kijevet nagyszabású kombinált légitámadás érte. A főváros hét kerületében tüzek ütöttek ki, lakóházak, raktárépületek és gépjárművek rongálódtak meg, négy ember megsebesült – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál Vitalij Klicsko polgármester és Timur Tkacsenko katonai kormányzó Telegram-bejegyzései alapján.

Az ukrán állami hírszerzés (GUR) arról számolt be, hogy hackereik lekapcsolták az orosz állami vasúttársaság, az RZD online rendszereit – számolt be róla a Cyber News.

Az akció sikeres lehetett, ugyanis a vállalat hivatalos oldala nem volt elérhető. A vasúttársaság bevétele 2024-ben meghaladta a 20 milliárd dollárt. Korábban volt példa fordított felállású támadásra is.

Kedden hajnalban a kijevi régióra mértek csapást az oroszok, melynek következtében tűz ütött ki egy infrastrukturális létesítményben – írja az Unian.

A helyi katasztrófavédelem szóvivője szerint négy kerületet értek támadások, személyi sérülés nem történt. A károk felmérése folyamatban van.

A Trump-adminisztráció, annak ellenére, hogy nyilvánosan felszólított Ukrajna katonai segélyeinek leállítására, nem tervezi a kulcsfontosságú hírszerzési adatok, köztük a műholdas információk és a nagy hatótávolságú csapások szempontjából fontos célpontok koordinátáinak átadásának leállítását az ukrán fegyveres erőknek – írja a Foreign Policy.

A múlt héten tartott Fekete-tengeri Biztonsági Fórumra utalva a kiadvány hozzáteszi, hogy Ukrajna továbbra is úgy véli, hogy Donald Trump hamarosan meggondolja magát, és több segítséget fog nyújtani Ukrajnának.

A cikk szerzői azonban valószínűbbnek tartják, hogy az amerikai elnök Moszkvát és Kijevet is azzal fogja vádolni, hogy nem hajtották végre az utasításait, és megtagadja az aktív diplomáciai részvételt, valamint leállítja az amerikai fegyverek Kijevbe történő szállítását. 

Mark Rutte NATO-főtitkár szerint az oroszok sokkal gyorsabban gyártják a fegyvereket és a lőszert, mint a NATO-tagállamok – írja az Unian.

Ami a lőszert illeti, Oroszország három hónap alatt annyit termel, mint amennyit az egész NATO egy év alatt

– mondta a politikus. Hozzátette, hogy az orosz katonai gépezet nem lassul, épp ellenkezőleg, lendületet vesz. Oroszország aktívan helyreállítja katonai potenciálját, és ebben Kína, Irán és Észak-Korea is segíti. 

Mark Rutte kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin az elkövetkezendő öt évben készen állhat megtámadni a NATO-t. Szerinte az orosz elnök „konfrontációra készül, nem békére”.

A nehézsúlyú bokszvilágbajnok Olekszandr Uszik meghívta ukrajnai otthonába Donald Trump amerikai elnököt, hogy jobban megértse, mit élnek át az ukránok éjjel-nappal az orosz drón- és rakétatámadások miatt – írja az Ukrajinszka Pravda. Ugyanakkor arra kérte az amerikai államfőt, hogy segítse Ukrajnát az Oroszország elleni küzdelemben.

Donald Trump, kérem, nyissa ki a szemét, segítsen a népemnek

– fogalmazott a sportoló.

Uszik elmondása szerint Donald Trumpnak teljesítenie kellene választási ígéretét és véget vetni a háborúnak. „Felelősséget kell vállalnia a szavaiért. Azt mondta, hogy egy hónapon vagy egy napon belül véget vet ennek a háborúnak. Miért beszél?” – tette fel a kérdést.

Mint mondta, felajánlja neki az otthonát, menjen és nézze meg Ukrajnát. „Odaadom neki a házamat és a testőreimet. Teljes biztonságot fogok neki nyújtani. Hadd lakjon egy hétig a házamban, és lássa, hogyan repülnek a rakéták a fejünk felett, és hogyan élnek az emberek Ukrajnában…” – jelentette ki. Kiemelte, hogy titokban kellene jönnie, mert ha Moszkva tudna a látogatásáról, akkor megállítaná egy időre a támadásokat.

Magyarország területére 2025. június 9-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5628 fő lépett be.

A beléptetettek közül a rendőrség 19 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.