Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései ezek voltak:

• A Kreml „héjái” hivatalos hadüzenetre szeretnék rávenni Vlagyimir Putyint;
• Óriási botrány Szlovákiában: Ukrajnának nyújtott segítség miatt megpróbálták őrizetbe venni a volt védelmi minisztert;
• Ukrajna hamarosan olyan fegyverekhez juthat, amelyek által megváltozhat a háború menete;
• Riasztó kijelentést tett az unió fődiplomatája Oroszországról;
• Észak-Korea hatezer munkást küld Putyinnak Kurszk újjáépítéséhez;
• Új védelmi rendszert fejleszt Ukrajna az orosz rakétatámadások ellen.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Athénban részt vett a Financial Times által szervezett konferencián, ahol Európa és Magyarország energiabiztonságáról beszélt, és hangsúlyozta, az orosz gázcsapok elzárása rontana a magyar energiaellátáson, amelynek költsége drasztikusan növekedne. A szaktárca vezetője szerint ez a fenyegetés Szlovákiát is érintené.

Cikkünk részletesen az alábbi linken olvasható el.

Oroszország jelentős mértékben növeli katonai jelenlétét a Finnországgal közös határ közelében, különösen új tüzérségi katonai bázisok kiépítésével Kandala városában. A finn Yle hírügynökség beszámolója szerint a fejlesztések műholdas képeken is jól láthatók – számolt be róla az Unian állami hírügynökség.

A Luppcse-Szávino katonai bázison jelentős földmunkákat végeztek, és több új épületet is felhúztak. Murmanszk régió adminisztrációja szerint egy új katonai városrész épül, ahol az új tüzérségi dandárt fogják elhelyezni. Ezenkívül a tervek szerint egy mérnöki brigádot is telepítenek ide, bár az utóbbi években a helyszín főként raktárként funkcionált.

A műholdas felvételek további változásokat is rögzítettek az Oroszország által ellenőrzött Karelia régióban, különösen a Szaiperne bázison, amely egykori finn falu, Sakkola területén található. Itt számos új katonai járművet és felszerelést észleltek.

A hírforrás kiemeli, hogy az orosz katonai aktivitás fokozódása két fő okra vezethető vissza. Először is, a bázisokat katonák kiképzésére és a régi járművek felújítására használják, hogy azokat a jövőben Ukrajnába szállíthassák. Ez az aktivitás már egy ideje látható a műholdas képeken. Másodszor, egyértelművé vált, hogy Oroszország célja a katonai jelenlét erősítése, pontosan a Finnországgal közös határon.

Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy beszélt Vlagyimir Putyinnal, és orosz kollégája felajánlotta, hogy közvetít az Irán és Izrael közötti konfliktus rendezése érdekében, de ő ezt visszautasította – adta hírül az Interfax.

Tegnap beszéltem vele, és felajánlotta, hogy közvetítőként segítene. Erre azt mondtam neki: Megtennél nekem egy szívességet? Legyél inkább közvetítő otthon

– nyilatkozta az amerikai elnök.

Mondtam neki: Vlagyimir, először oldjuk meg azt, ami Oroszországban van, jó? Aztán ráérsz a Közel-Kelettel foglalkozni. De szerintem az is rendbe fog jönni. Bár sajnos már nagyon sokan meghaltak.

– tette hozzá Trump.

Havonta több ezer kibertámadás éri az ukrán állami rendszereket – adta hírül az RBK Ukrajina.

Erről Mikhailo Fedorov, Ukrajna digitális átalakulásért felelős minisztere beszélt egy fórumon. A Nagy digitális átalakulás. Párbeszédek a jövőről című rendezvényen a tárcavezető elmondta:

Higgyék el, hihetetlen mennyiségű támadás történik a kibertérben. Havonta több ezer támadás ér minket. Az állam egészen jól állja ezeket.

Közölte azt is, hogy a digitális átalakulásért felelős minisztérium minden alkalmazottjának gépére telepítve van egy mesterséges intelligencián alapuló szoftver, amely elemzi a gép viselkedését.

Ha rendellenességek vannak, a rendszer azonnal reagál. Így már több olyan vírust is észleltünk, amelyeket még a vírusirtók sem láttak

– mondta.

Hangsúlyozta, hogy az állami erőforrások elleni hackertámadásokra való gyors reagálás „kritikusan fontos”, ezért a minisztérium megállapodott egy „nagy támogatóval”, amely kibervédelmi pályázatokat fog finanszírozni állami és magánszervezetek számára is.

A portál megjegyezte, hogy sajtóértérsülések szerint  korábban az Egyesült Államok csökkentette az Ukrajnának nyújtott kiberbiztonsági segítséget. 

Ukrajna nem kap NATO-meghívót a hágai csúcson – jelentette ki Kestutis Budrys litván külügyminiszter, hozzátéve, hogy ez a kérdés „nincs napirenden” a június 24–25-ei találkozón.

Ez a kérdés egyáltalán nincs a NATO napirendjén, és senki sem fogalmazott meg olyan elvárást, hogy meghívó legyen Hágában

– nyilatkozta a Balti Hírszolgálatnak.

A nyilatkozat a Donald Trump elnök hivatalba lépése óta a szövetségen belüli retorikai változást jelzi. Az új adminisztráció ellenezte Kijev csatlakozását, Trump pedig az orosz narratívát ismételte, miszerint Ukrajna NATO-törekvései segítettek kirobbantani az orosz inváziót. A korábbi csúcsokkal ellentétben a zárónyilatkozat állítólag teljesen kihagyhatja Ukrajna tagságának témáját, mivel a NATO-tagok el akarják kerülni a konfliktust az Egyesült Államokkal.

Ukrajna 2022 szeptemberében pályázott NATO-tagságra. A szövetség 2024-ben a washingtoni csúcson „visszafordíthatatlannak” nevezte Ukrajna útját a tagság felé – formális meghívó nélkül.

A The Kyiv Independent szerint bizonytalan, hogy a hágai csúcs áttörést hoz-e. Miután Trump elnök részvétele kérdéses, a külföldi lapok szerint Volodimir Zelenszkij is kihagyhatja a csúcsot.

Huszonegyre emelkedett a halottak száma abban a kijevi lakóépületben, amelyet orosz rakétatalálat ért június 17-én – írja az Ukrinform. 

Timur Tkacsenko, a városi katonai közigazgatás vezetője azt írta Telegram-oldalán, hogy a mentők szerdán fedezték fel a 21. holttestet a törmelék eltakarítása közben.

Június 17-én éjjel Oroszország több mint 440 drónt és 32 rakétát indított Ukrajna ellen. A támadás Kijevet, Odesszát, Zaporizzsját, Csernihivet, Zsitomirt, Kirovohradot, Mikolajevet és a kijevi területeket érintette.

A kijevi Szolomjanszki kerületben egy kilencemeletes lakóház egy része összeomlott, miután egy orosz rakéta közvetlenül eltalálta az épületet. A háború kezdete óta ez volt a leghalálosabb légitámadás Kijev ellen. A mentőcsapatok továbbra is dolgoznak a romok között, a keresési-mentési műveleteket a nap végére tervezik befejezni.

Az ukrán parlamentben 243 szavazattal elfogadták a Volodimir Zelenszkij elnök által benyújtott törvényjavaslatot, amely szerint megfosztják ukrán állampolgárságuktól azokat, akik az orosz hadseregben harcolnak, veszélyeztetik Ukrajna biztonságát és érdekeit, valamint orosz útlevelet szereztek – kivéve azokat az eseteket, amikor ezt kényszer hatására tették. Kérdéses azonban, hogy az oroszok által megszállt területeken élő milliónyi ukrán hogyan tudja majd bizonyítani, hogy kényszerből kapta meg az orosz útlevelet.

A törvény szerint nem lehet megtartani az ukrán állampolgárságot a következő országok útlevelének megszerzése esetén:

• Belarusz,
• Bolívia,
• Venezuela,
• Zimbabwe,
• Kuba,
• Nicaragua,
• Észak-Korea,
• Szíria,
• Szudán.

Ezek az országok 2014-ben az ENSZ Közgyűlésében a Krím annektálásakor elfogadott, Ukrajna területi egységéről szóló határozat ellen szavaztak. A törvény szerint külön listát fognak még összeállítani azokról az országokról, amelyek állampolgárságának megszerzése szintén az ukrán állampolgárság elvesztéséhez vezet.

A nyugati országokba menekült ukránok ugyanakkor megtarthatják ukrán állampolgárságukat, ha a befogadó ország állampolgárságát szerzik meg – írja a Sztrana.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal közleménye szerint ukrán politikai nyomásgyakorló szervezetek lobbiznak Brüsszelben az Oroszországból származó energiahordozók behozatalának betiltásáért, ezenfelül a tagállamokra is nyomást helyeznek, hogy elérjék céljaikat – adta hírül az MTI.

A közleményben az is szerepel, hogy az ukrán politikai nyomásgyakorló szervezetek befolyását bizonyítja, hogy javaslataikat az Európai Bizottság beépítette az Oroszország elleni legújabb szankciós csomag tervezetébe.

Az intézkedések Magyarországot és Szlovákiát sújtanák leginkább, vagyis azokat az országokat, amelyek nem támogatják az orosz–ukrán háború folytatását és Ukrajna soron kívüli felvételét az Európai Unióba.

Magyarország és Szlovákia megbüntetésének szándékát bizonyítja, hogy miközben Brüsszel végleg megtiltaná az Oroszországból származó, vezetéken érkező földgáz és nyersolaj behozatalát, valamint a finomított termékek importját is, addig a nyugat-európai országok számára fontos orosz LNG-behozatal tilalmát tovább halasztanák

– fogalmaztak.

Összecsapások törtek ki az ukrán Csernyivci városban a Szentlélek-katedrális előtt, miután több száz ember próbált erőszakkal bejutni a templomba egy hosszú ideje tartó egyházi hovatartozási vita miatt; a rendbontás Ukrajna szélesebb körű törekvését tükrözi a moszkvai egyházi befolyás megszüntetésére – írja a The Kyiv Independent. 

A tömeg azért gyűlt össze, hogy átvegye az irányítást a templom felett, amely nemrégiben szavazott arról, hogy a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó Ukrán Ortodox Egyházról (UOC-MP) áttér az autonóm Ukrajna Ortodox Egyházához (OCU). A helyi hatóságok már év elején újra regisztrálták a katedrálist az OCU joghatósága alá.

Az egészségügyi személyzetnek körülbelül 30 embert kellett ellátnia sérülések miatt. A konfrontáció az OCU első ukrán nyelvű istentiszteletének napján történt.

A vita évtizedek óta tartó feszültségből fakad, és Oroszország 2022-es inváziója óta tovább éleződött. Az ukrán törvényhozók 2024 augusztusában betiltották az oroszországi kötődésű vallási szervezeteket, kilenc hónapot adva nekik a moszkvai kapcsolatok megszakítására. A moszkvai kötődésű egyház vallási üldöztetés áldozatának tartja magát, azonban kritikusai szerint továbbra is mélyen kötődik Oroszország vallási és politikai struktúráihoz. 

Hat civil halt meg és legalább 49-en sérültek meg – köztük egy tizenéves fiú – a keddi orosz támadásokban Ukrajna-szerte – idézi a regionális hatóságokat a The Kyiv Independent. 

Az orosz erők 58 Sahíd típusú támadó- és csalidrónt indítottak Ukrajna ellen éjszaka, elsősorban a Donyecki, Dnyipropetrovszki és Zaporizzsjai területeket célozva – közölte a légierő.

Az ukrán légvédelem 12 drónt lőtt le, míg 18 eltűnt a radarokról, vagy elektronikus hadviselési rendszerek semlegesítették őket.

A Csernyihivi területen egy orosz dróntámadás egy 68 éves nőt sebesített meg a Sznovszkij közösségben június 17-én. A Dnyipropetrovszki területen Nikopol elleni orosz támadásban egy 63 éves férfi halt meg, ketten megsebesültek, egy oktatási intézmény és házak sérültek. A Donyecki területen az orosz támadások egy civilt öltek meg Mirnohrádban és nyolcat sebesítettek meg a régióban. A Harkivi területen három ember sérült meg, köztük egy 69 éves nő és egy 15 éves fiú Izjumban, valamint egy 52 éves férfi Ripkiben.

A Herszoni területen két ember halt meg és 34-en sérültek meg az orosz támadásokban. A Szumi területen egy ember halt meg, egy másik megsebesült egy orosz dróntámadásban a Bilopiljai közösségben, egy férfi pedig légicsapásban vesztette életét a Junakivkai közösségben.

Oroszország rakéta- és dróntámadásokat indított Zaporizzsja ellen is, több lakóépületet megrongálva, de áldozatok nélkül.

Csehország 2026-ig meghosszabbítaná a nehézlőszerek Ukrajnának történő szállítását célzó programot, mivel Európa sürgeti Kijev támogatásának erősítését – jelentette be Jan Lipavszkij cseh külügyminiszter.

Az Ukrajinszka Pravda azt írja, a külügyminiszter szerint ezek a szállítások kulcsszerepet játszottak a harcterén, jelentősen javítva az ukrán erők pozícióit. Hozzátette, hogy jelenleg az Ukrajna és Oroszország közötti tüzérségi lőszer felhasználási arány körülbelül 1:2, ami lényegesen jobb, mint a háború kezdetén tapasztalt 1:10 arány.

Lipavszkij a Bloombergnek beszélt arról, hogy a 11 ország által finanszírozott program 2025-ben 1,8 millió lőszer szállítását teszi lehetővé. A program további megvalósítása azonban az októberre tervezett cseh parlamenti választások eredményétől függ. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés politikai támogatása kritikusan fontos Ukrajna számára.

A cseh kezdeményezés az Ukrajnának szánt lőszerek szállítására 2024 februárjában indult, Petr Pavel cseh elnök vezetésével. A cél a 155 milliméteres 122 milliméteres tüzérségi lövedékek gyors szállítása Ukrajnának, főként az unión kívüli harmadik országokból. A programot több mint 18 állam támogatja, köztük Hollandia, Kanada, Németország, Franciaország és Lengyelország.

2025 elején Petr Pavel bejelentette, hogy a „Cseh Kezdeményezés” lehetővé tette legalább 1,6 millió lövedék szállítását Ukrajnának. A program azonban kritikákkal is szembesült, amelyek állítólag a tüzérségi lövedékek gyenge minőségére, a szállítási késedelmekre és a „csehcentrikusságra” vonatkoztak.

A kanadai G7-csúcstalálkozón az ukrajnai háború maradt a központi témák egyike, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök a tervezettnél korábban távozott a találkozóról. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen vett részt a tárgyalásokon, ahol a hat G7-vezető – a kanadai, brit, francia, német, olasz és japán miniszterelnökök – mellett Mark Rutte NATO-főtitkár is jelen volt.

Bár az ukrajnai konfliktusról végül nem adtak ki közös nyilatkozatot, Mark Carney kanadai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a G7-csoport tagjai támogatják Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit az ukrajnai igazságos és tartós béke megteremtése érdekében. A közlemény szerint a G7-országok vezetői egyhangúlag döntöttek arról, hogy fokozzák a nyomást Oroszországra, többek között további pénzügyi szankciók bevezetésével.

Zelenszkij ukrán elnök részben azzal a reménnyel utazott a csúcstalálkozóra, hogy személyesen egyeztethet Trump elnökkel az ukrán ügyről. Ez végül nem történt meg, mivel az amerikai elnöknek a közel-keleti rendkívüli helyzet miatt kellett korábban távoznia.

A G7-vezetők emellett megállapodtak a kritikus ásványokhoz való globális hozzáférés védelmében, valamint a mesterséges intelligencia kihívásainak kezelésében. A tárgyalásokon szó esett a gázai humanitárius helyzetről és a Kínával való kapcsolatok kérdéséről is, de az ukrajnai konfliktus rendezése maradt az egyik legfontosabb napirendi pont.

Meghalt a Kurszk régió Szudzsa körzetében található Goncsarovszkij falu vezetője, Aleksandr Garkavenko, egy ukrán dróntámadás következtében – jelentette be a régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov a Telegram-csatornáján.

„Az ukrán fegyveres erők újabb támadása során Garkavenko Aleksandr Nyikolajevics életét vesztette. […] Az ukrán fegyveres erők drón segítségével célzott csapást mértek egy személygépkocsira a Boriszpolje falu közelében, a Rakitjanszkij járásban. A férfi a sérülései következtében a helyszínen életét vesztette” – idézte a kormányzó bejegyzését a Ria.

Az orosz hadsereg közölte kedden, hogy légitámadást indított a Szumi területen található Junakivka közösség ellen – számolt be a Szumi területi ügyészség sajtószolgálata.

A támadás következtében egy 46 éves férfi vesztette életét saját házában, aki korábban megtagadta az evakuálást – írja az Interfax.

Magyarország területére 2025. június 17-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5830 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 42 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a közleményben.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Tárgyalniuk kellett volna Moszkvának és Washingtonnak, de Trumpék váratlanul visszaléptek
• Olyan követeléssel állt elő Oroszország, amit Ukrajna biztosan nem fog teljesíteni
• Pusztító csapást mért Oroszország Kijevre, folyamatosan nő az áldozatok száma
• Volodimir Zelenszkij: Ez volt az egyik legsúlyosabb csapás Kijev ellen
• Vlagyimir Putyin elküldte Észak-Koreába az egyik emberét, különleges dologra készülhetnek
• Donald Trump olyan lépésre szánta el magát, amelynek a Nyugat nem fog örülni
• Újabb szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben a brit kormány

Tartsanak velünk ezúttal is!