Csak arról döntöttek, hogy kezdődjenek el a rendszeres tárgyalások kvóta-ügyben, többek között Magyarországgal is.
A Soros György által befolyásolt Európai Parlament (EP) elfogadta a kötelező betelepítési kvótát
– harsogták a hétvégén a Fidesz vezető politikusai az MTI-ben. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere pénteken az Echo Tv-n említette az ügyet, Puskás Imre, a Fidesz szóvivője egy szombati sajtótájékoztatón hozta szóba. Németh Szilárd, a kormánypárt alelnöke vasárnap mondta el ugyanezt a sajtónak. Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője az M1 aktuális csatornán vasárnap megismételte az állítást.
Nem.
Arról döntött az EP, hogy indulhat a tárgyalás a kvótákról a kormányokkal. Ez azt jelenti, hogy az Európai Parlament kiválaszt egy küldöttséget, az uniós kormányok illetékes miniszterei is küldenek egyet, és ők a következő hetekben összeülnek, és elkezdenek róla beszélgetni, hogy hogyan nézzen ki az új menekültfogadási rendszer. A szavazás jegyzőkönyvében ez úgy szerepel, hogy „intézményközi tárgyalások megnyitására vonatkozó határozatot” hozott a parlament.
A teljes parlament hivatalosan nem foglalt állást kvótaügyben. A legutolsó papír, amit a testület kiadott, egy november eleji szakbizottsági jelentés. Az igazságügyi szakbizottság (LIBE) írta ezt a riportot, és valóban egyetértett vele, hogy minden országnak automatikusan fel kellene vállalnia, hogy valahány menedékkérelmet elbírál a határmenti országok helyett, hogyha eléri Európát egy új menekülthullám.
Ez a kijelentés összecseng a Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság kötelező kvótás javaslatával. A LIBE viszont egy kicsit puhítana Junckerék tervén: bevezetne egy átmeneti időszakot azoknak az országoknak, amelyeknek az utóbbi időben nem kellett sok menedékkérőt fogadniuk, hogy „fokozatosan kiépíthessék a fogadóképességüket”. Ebben az átmeneti időszakban kevesebb menedékkérelem elbírálása jutna rájuk.
Más helyen is változtatna a szövegen a LIBE. Szeretnék, ha a végső jogszabály egyértelműen kimondaná, hogy
Talán egy év múlva, de valószínűbb, hogy csak a 2019-es EP-választás után, ha egyáltalán túléli a kötelező kvótás javaslat a tárgyalásokat. Jogszabály csak akkor születhet, ha a parlament és a kormányok egyezségre jutnak. Nagyon éles viták övezik az új menekültügyi rendszert, és a jogalkotás eddig borzasztó lassan haladt. Több, mint két éve beszélt róla először Juncker, hogy a régi Dublin-rendszert le kell cserélni egy olyan szabályozásra, ami tényleg működik. Ha most rögtön elkezdődnek az egyeztetések az EP és a kormányok között, azok is könnyen eltarthatnak még két évig.
Annál is inkább, mert másfél év múlva európai parlamenti választásokat tartanak. Ha eddig nem volt rá politikai akarat, hogy tető alá hozzanak egy megegyezést, az EP-választási kampányhoz közeledve még kevesebben szeretnének majd fejest ugrani az EU legforróbb politikai vitájába. Lehet, hogy az európai politikusaink úgy lesznek vele: hagyjuk inkább a friss, erős mandátummal megválasztott törvényhozást, hogy 2019 után bíbelődjön el az üggyel.
A Fidesz frakcióvezetője is beszélt az EP csütörtöki szavazásáról, elmondta a véleményét, de ezen kívül nem ferdítette el, hogy valójában miről szólt.
Gulyás Gergely a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elmondta, hogy a Fidesz saját frakciójának, a néppárti frakciónak a jelentős része is megszavazta a határozatot, és a magyar „balliberális ellenzék” egyik EP-képviselője sem ellenezte. Ez szerinte elég nagy felelőtlenség, amikor a magyarok 80-90 százaléka ellenzi a bevándorlást.
A tagállami kormányokban messze nincs akkora támogatottsága az ügynek, mint az Európai Parlamentben, ezért kell közvetlen támogatást is felmutatnia magyar kormánynak, ezt biztosítja a nemzeti konzultáció – tette hozzá az MTI tudósítása szerint.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Borítókép: Huszti István / Index.