Kevés képviselő érdeklődése mellett kezdődött meg az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (rövid nevén LIBE) Bizottságában a közmeghallgatás Magyarország helyzetéről, aztán ahogy előrehaladt az ülés, lassan megtelt a terem a brüsszeli Európai Parlamentben. Eddig még nem volt arra példa az Európai Unió történetében, hogy az alapszerződés hetes cikke alapján az Európai Parlament vizsgálta volna, hogy egy tagországban érvényesülnek-e az uniós alapértékek. A képviselőtestület májusban utasította rá a LIBE-t, hogy mondjon véleményt arról, kezdeményezzenek-e ilyen eljárást, amelynek a végén bizonyos uniós jogokat (például a kormány szavazati jogát az uniós döntéshozó Tanácsban) felfüggeszthetnek. Lengyelországgal szemben szintén ilyen procedúrát kezdtek előkészíteni.

A LIBE-ülés elején a magyar eljárás ügyének európai parlamenti felelősévé tett Judith Sargentini arról beszélt, hogy a kormány 2010 óta folytatott politikája szisztematikusan aláássa a demokratikus intézményrendszer működését Magyarországon, ami összességében veszélyt jelenthet az alapszerződések (az uniós kvázi-alkotmány) érvényesülésére, ezért van szükség a jelentésére. A képviselő szerint a mostani vizsgálat egyben teszt is az EU-nak arra, hogy a hasonló helyzetben lévő országokkal szemben hogyan tudják megvédeni az intézmények az európai értékeket, ha azok sérülnek egy-egy országban. Biztosította a parlamentet, hogy a jelentése tények alapján, a magyar felekkel együttműködésben készül majd.

Szijjártó Péter külügyminiszter szólalt fel elsőként a meghívottak közül, aki üdvözölte, hogy ilyen kitüntetett figyelem övezi Magyarországot az Európai Parlamentben. Szerinte a magyar és a LIBE-bizottság álláspontjai a lehető legtávolabb állnak egymástól. Nemzeti büszkeségről, hazaszeretetről és határvédelemről is gyökeresen mást gondolnak. Sokaknak nem tetszik majd a bizottságban, amit mond, de a magyaroknak se tetszik szerinte, ahogy ez a bizottság támadja Magyarországot. Szijjártó Péter szerint mi magyarok teljesen mást gondolunk az illegális bevándorlásról, a kötelező kvótákról, mint amit a LIBE-bizottság képvisel. Felszólalásában egyenes összefüggést teremtett a 2015 óta Európába érkezett másfél millió bevándorló és az utóbbi években európai városokban történt terrortámadások között.

Az EPP szónoka, Monika Hohlmeier üdvözölte, hogy más kormányokkal ellentétben, a magyar mindig részt vesz a parlament vitáiban, az alapjogi kérdésekben folyó kötelezettségszegési eljárásokban pedig a magyar kormány érdemeként említette, (aminek inkább magától értetődőnek kellene lennie – a szerk.), hogy szemben a lengyelekkel, elfogadja a Velencei Bizottság véleményét a vitás kérdésekben. Ami viszont Hohlmeier szerint probléma, hogy Szijjártó és a magyar kormány a részletekre oda nem figyelve összemossa a bevándorlókat és a menekülteket, és az ő számlájukra írja a terrorista cselekményeket is, ami elfogadhatatlan, mert ezzel minden menekültet és bevándorlót terroristának láttat. A képviselő asszony felszólította Szíjjártót, hogy mind a parlamentben, mind pedig otthon változtasson ezzel kapcsolatos szóhasználatán.

Szíjjártó Péter későbbi válaszában visszautasította, hogy ő minden bevándorlót terroristának nevezett volna, azt viszont igenis gondolja, hogy ha ellenőrizetlen bevándorlás folyik Európában, akkor a terrorista szervezetek is könnyebben tudják embereiket a kontinens országaiba juttatni.

A magyar külügyminiszter szerint a legfontosabb feladat most biztonságot teremteni Európában, ezért költött Magyarország 800 millió eurót az elmúlt években az EU külső határainak megvédésére. Kárhoztatta a bizottságot, hogy olyan döntést hoztak a menekültek elosztásáról, ami felső határ nélküli bevándorlást tenne szerinte lehetővé. (Arról, hogy miről szavaztak, itt és itt olvashatnak.) A külügyminiszter végül hangsúlyozta: ragaszkodnak ahhoz, hogy ilyen kérdésekben az alapszerződéseknek megfelelően nemzeti hatáskörben döntsenek.

Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság vezetője hozzászólásában elsősorban a civil szervezetek 2013-óta folyó megfélemlítéséről beszélt. Stigmatizálónak nevezte a civil szervezetek finanszírozásáról szóló törvényt, mert aláássa a bizalmat a társadalom tagjai között. Rámutatott arra, hogy a kormány által folytatott lejárató kampány kísértetiesen hasonlít ahhoz, ahogy Oroszországban ellehetetlenítik a civil szervezeteket. Az adóforintokból finanszírozott nemzeti konzultáció károsan befolyásolja a társadalom gondolkodását, célja a hangulatkeltés a menekültekkel szemben.

Polyák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a magyar médiapiac és -politika 2010 óta folyó teljes átalakításáról beszélt a képviselőknek, kiemelve Andy Vajna és Mészáros Lőrinc médiabirodalmának kiépülését az  elmúlt években és azt, ahogy a magyar kormány a saját politikai kommunikációs eszközeként használja a befolyása alatt álló médiumokat.

Szánthó Miklós, a kormányközeli Alapjogokért Központ munkatársa újféle megvilágításba kívánta helyezni felszólalásával a vitát, politikai-filozófia eszmefuttatásában azt a kérdést tette fel, hogy az Európai Unió intézményei miért feledkeztek meg az európai értékek definiálásáról az EU alapdokumentumaiban. Véleménye szerint Magyarország és az uniós intézmények közötti viták a nemzeti szuverenitás kérdése körül forognak.

A bizottság ülésén elsősorban a jobb- és szélsőjobboldali képviselők biztosították támogatásukról a magyar kormány ellenállását az uniós intézményekkel szemben. Az egyik svéd képviselő egyenesen arról beszélt, hogy örülne, ha Szijjártó Péter lenne a svéd bevándorlási miniszter. A jobbközép Európai Néppárt képviselői kritikusabbak voltak a magyar hivatalos állásponttal szemben (annak ellenére, hogy a Fidesz is ennek a politikai csoportnak a tagja), mint ahogy a szociáldemokrata, a liberális és a zöld frakció képviselői is.

Szijjártó Péter a meghallgatás után tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az elmúlt két órában nem derült ki, mi az a kirívó ok, ami miatt az uniós intézmények már hét éve vegzálják Magyarországot és abban is biztos, hogy a bizottság jelentése már elkészült.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője a meghallgatás után arról beszélt újságíróknak, hogy a magyar kormányt képviselő külügyminiszter egyetlen lényegi kérdésre sem volt hajlandó érdemben válaszolni az Európai Unió alapértékeinek megsértése kapcsán. Álláspontja szerint Szijjártó Péter csak a kormánypropaganda unalomig ismert Soros Györgyöt és az Európai Uniót hibáztató szólamait ismételgette, ahelyett, hogy válaszolt volta a civil szervezetek elleni támadásokat, a sajtószabadság korlátozását, az emberi jogok és jogállam csorbítását érintő kritikákra.

Nem véletlen, hogy a fideszeseken kívül csak a szélsőjobboldali képviselőktől kapott támogatást a magyar kormány álláspontja.

– fogalmazott Niedermüller. 

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán !