„Egy jól működő, megreformált uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer és a piac stabilizálására alkalmasabb eszköztár lesznek a 2030-ig szóló 40 százalékos kibocsátás-csökkentési cél elérését szolgáló fő uniós eszközök, amelyeket 2020-tól kezdődően egy lineáris tényező és térítésmentes kiosztás egészít majd ki” - kezdődik az Európai Parlament légiközlekedés károsanyag-kibocsátásával kapcsolatos jelentése. A globális megoldásokat sürgető európai parlamenti módosítások vitájában részt vett Szanyi Tibor is.

“Amikor a repülőgépek károsanyag-kibocsátásról beszélünk, elsőként a kutatás-fejlesztésre kell helyezni a hangsúlyt. Az újonnan működésbe helyezett repülőgépek legalább 10-15 évig fogják azt a szennyezőanyag mennyiséget ontani magukból, amire meg lettek tervezve. Így a kibocsátás-csökkentésre irányuló kutatás-fejlesztési folyamatokat minél inkább gyorsítani kell, mivel a légiközlekedés az egyetlen ágazat – különös tekintettel annak gyors bővülésére –, amely le tudja nullázni az egyéb területeken elért kibocsátás-csökkentést” - húzta alá Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő.

Ugyanebben a témában, Szanyi Tibor kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz is: az Európai Unió feladata az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmakkal foglalkozni, és amennyire csak lehetséges, csökkentenie kell a légiközlekedési ágazat tevékenységei által előidézett szén-dioxid-kibocsátást. Ennek az ágazatnak jelentős a globális szén-dioxid-kibocsátáshoz tett hozzájárulása, és még tovább fog növekedni. Írásbeli kérdésében a légiközlekedési megállapodásokat megsértő felekkel kapcsolatban a felelősségre vonás, és a jogsértések szankcionálása iránt érdeklődött, illetve arról, hogy milyen jövőbeli kötelezettségei vannak a tagállamoknak e területen?

(S&D magyar delegációja)