„Jelen pillanatban az Európai Unió a méz címkéjét úgy szabályozza, hogy csak annyi kell, hogy rákerüljön, hogy „EU-s méz”, „EU-n kívüli méz”, vagy ennek a keveréke. Ez jól láthatóan semmire nem jó szabályozás” – mondta az EUrologusnak Erdős Norbert EP-képviselő. A Békés megyei fideszes politikus azután tartott sajtótájékoztatót, hogy az Európai Parlament csütörtökön óriási többséggel elfogadta az európai méz minőségét és a mézpiacot védő jelentését.

Az Európai Parlament ebben a jelentésben

„Ha több országból jön, akkor mindkét vagy mindhárom ország kerüljön rá, olyan sorrendben, amilyen űrmértékben belekerül a csuporba a méz” – mondta Erdős Norbert. Miért fontos ez? Mert ha például kínai import, akkor jó eséllyel több benne a hozzáadott cukor, mint a valódi méz, és ezt máshonnan nem tudjuk meg.

Nem mindegy, hogy méz vagy kukorica szirup

A statisztikák szerint Kína évi 450 ezer tonna mézet termel, ami több mint a világ legnagyobb méztermelői – az EU, Argentína, Mexikó, az USA és Kanada – együttes termelése. A szakértők szerint ez a mennyiség egyszerűen nem származhat méhészeti tevékenységből – áll a csütörtökön elfogadott EP-javaslat indoklásában. Az európai piacot is elárasztják a termékeikkel, amelyek 2,3-szer olcsóbbak voltak az unióban termelt méznél 2015-ben. Magyarországnak ez rossz hír, mert mi sok mézet termelünk kivitelre.

„Abban a ritka helyzetben vagyunk, hogy

a magyar méztermelők több mézet termelnek, mint amennyi az országnak a fogyasztása.

A mi méztermelésünknek a 75 százaléka jut döntően az Európai Unió piacaira” – magyarázta Erdős Norbert. „Az Európai Unió viszont nem önellátó mézből, körülbelül a hatvan százalékát állítja csak elő. Nekem nyilvánvalóan a magyar méhészek érdekeiben kell fellépni. Ez piacvédelmet jelent, a külső határok megerősítését” – mondta.

Egy 2015-ös magyar kezdeményezésre elvégzett független vizsgálat szerint az EU külső határain és az importőrök telephelyein vett minták 20 százaléka hamisított méz. Abban az évben az unióba importált méz több mint fele, nagyjából százezer tonna Kínából érkezett. A méhészeti szövetségek és szakemberek szerint a Kínából importált méz jelentős részét cukornádból vagy kukoricából származó hozzáadott cukorral hamisíthatják.

Hogy az import méz megfeleljen a magas európai minőségi elvárásoknak, egységes szabályok alapján tesztelni kell a behozott mézeket, és biztosítani kell, hogy a forrásuk és az útvonaluk nyomon követhető legyen, kéri az Európai Parlament. Az uniós szabályok végrehajtásáért felelős Európai Bizottság fejlesszen ki hatékonyabb laboratóriumi módszereket, az uniós országok pedig szabjanak ki szigorúbb szankciókat a jogsértőkre, szögezi le a testület.

Az sem ártana, ha az uniós „méz-irányelv” csak akkor engedélyezné a méz feliratot egy csomagoláson, ha legalább félig biztosan mézet tartalmaz a termék.Nem is csak az üveges mézekkel lehet probléma. Az is félrevezető, ha a kekszek, reggeli gabonapelyhek és édességek dobozán fel van tüntetve, hogy mézet tartalmaznak, és közben lehet, hogy a cukortartalmuk kevesebb, mint fele származik csak mézből.

Az EP arra is felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb tiltsa be a gyantaszűrt méz forgalomba hozatalát.

Mi az a gyantaszűrés?

Az ilyen eljárásokban a mézet felmelegítik, felhígítják, és mikro méretű szűrőkön magas nyomáson átpréselik, majd kivonják belőle a felesleges vizet, szerves és ásványi anyagokat – derül ki a szentendrei Andó Méhészet honlapjáról. A végeredmény egy steril cukorszirup lesz, amiben szinte nincs semmi értékes szárazanyag tartalom.

Hiányzik belőle a méz összes hasznos összetevője, mint a virágpor, propolisz, fehérjék, flavonoidok, ásványi anyagok, és vitaminok. A méz annyira kiüresedik, hogy az eljárás során még a sötét mézek is kivilágosodnak. Igazából ezek már nem mézek, hanem mesterségesen előállított szirupok. Hogy mégis ez mire jó? A méz virágpor tartalma olyan, mint nekünk az ujjlenyomatunk, könnyen azonosíthatóvá teszi a gazdáját.

A sterilizált, azonosíthatatlan méz a világ bármely országában „honosítható” lesz, az adott földrajzi hely virágjainak pollenjével. Ennek a hamisításnak itthon könnyű célpontja az alacsony pollentartalmú, világos színű akácméz. Ugyanezen az oldalon régi trükköket is leírnak, amelyekkel meg lehet állapítani, hogy melyik méz valódi és melyik cukorszirup.

Az EU-ban alkalmazott Codex Alimentarius szerint egyébként a méz természetes termék, amelyhez nem adható hozzá, amelyből nem vonható ki semmiféle anyag, és amely nem szárítható a méhkaptáron kívül – emlékeztet az EP-jelentés.

Nem rossz üzlet a méz

Hatszázezer méhész van az egész Európai Unióban, derül ki az Európai Bizottság 2017-es prezentációjából. A méhészet évente 14,2 milliárd eurós értéket termel az EU-s gazdaságnak. Nemcsak a forgalomba hozott mézen keresztül, hanem azért is, mert a növényfajok 84 százaléka és az élelmiszer-termelés 76 százaléka függ a házi- és vadméhek általi beporzástól. A virágpor, a propolisz, a méhviasz, a méhméreg és a méhpempő az egészségiparban és a kozmetikai iparban is keresettek.

A méhészeknek viszont csupán kis százaléka fiatalabb ötven évesnél. Az Európai Unió és a tagállamok támogathatnák a vidéki fiatalokat, hogy kezdjenek ebbe a szakmába, érvel az Európai Parlament. Az javasolják, hogy az EU másfélszer annyit költsön a mézpiac támogatására, mint eddig. Méghozzá egy átgondolt stratégiában tegye ezt, amelynek részét képezik méhészeti oktatási programok, méhészeti kutatás, a vadállatok, méhbetegségek okozta károk enyhítése, a méhek kezelésére szolgáló gyógyszerek megfelelő mennyiségben elérhetővé tétele, és az őshonos méhfajok védelme is. 2016-ban a méhészetre fordított uniós támogatás összesen 36 millió euró volt, ami a közös agrárpolitikai büdzsé három ezreléke.

Az első fontos lépés volt egy jogszabály felé

„Nagyon nagy támogatottságot kapott a jelentés, hétszázötven képviselőből csak huszonheten szavaztak ellene. Innentől kezdve az agrárminiszterek tanácsán a magyar miniszternek olyan dokumentum van a kezében, amellyel sikereket lehet elérni. Az Európai Bizottság felé pedig nekem kell eljárni, hogy nyomást gyakoroljak rá” – mondta Erdős Norbert.

Új uniós jogszabályt csak az Európai Bizottság javasolhat, ezért kell az ottani illetékeseket nyomás alá helyezni. Ahhoz pedig, hogy jogerőre emelkedjen egy javaslat, a nemzeti miniszterek tanácsa is a napirendjére kell, hogy tűzze az ügyet.

Az Európai Parlament már legalább 2011 óta foglalkozik a méhek egészségével, akkor fogadtak el erről egy állásfoglalást. 2012 óta rendezik meg a méhek és a beporzás európai hetét.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

(Borítókép:  Czeglédi Zsolt / MTI)