Egy hatvan oldalas jelentésben nagyon pontosan rámutatnak a jó eredményekre és a problémás ügyekre, amelyekkel a magyar közvélemény is régóta foglalkozik. A gazdasági teljesítmény dicséretet kapott, a szegénység elleni küzdelem, az oktatás, az egészségügy, a korrupció elleni harc kívánnivalót hagy maga után.
Magyarország gazdasága stabilan lábal kifelé a gazdasági válságból, ami jó lehetőséget teremt egy fenntartható növekedésre a következő évtizedben – indul az Európai Bizottság értékelése Magyarországról. Az európai uniós testület minden évben javaslatokat küld az EU-tagoknak, hogy szerinte hogyan lehetne fejleszteni a nemzeti gazdaságokat, és minden évben kielemzi, hogy hol történt előrelépés.
Az Európai Bizottság több főosztályán dolgozó gazdasági, pénzügyi, adóügyi, oktatási, egészségügyi és szociális ügyekkel foglalkozó szakértők állítják össze ezt az elemzést. Magyar szakértők is vannak köztük. Szerdán tették közzé az idei riportokat.
Magyarország vegyes minősítést kapott: dicsérték a gazdasági növekedést, de nem tartották elég határozottnak a szegénység elleni küzdelmet. Elismerően írtak a magas foglalkoztatottságról, de találtak kivetnivalót az oktatás és az egészségügy állapotában.
Mostanra helyreállt a növekedési potenciál Magyarországon, de ez a potenciál továbbra is mérsékelt, ahhoz képest, hogy egy gazdaságilag felzárkózó országról van szó, írja az Európai Bizottság. A felzárkózásnak ára van, ez látszik például a jövedelmek szintjén, amely a többi közép-európai országhoz képest lassan közelít az uniós átlaghoz. Egy jobb eredményhez ügyesen összerakott strukturális reformokra van szükség.
A gazdaság 2017-ben erősen növekedett, emeli ki a jelentés. A nemzeti össztermelés túl is nőtt azon a szinten, amire a lehetőségek alapján számítani lehetett. Ezt a kedvező európai és világgazdasági körülmények, s a növekedést ösztönző magyar politikai lépések segítették. Két számjegyű növekedés volt a bérekben, ennek köszönhetően többet fogyasztanak a háztartások. Az EU-s támogatásoknak is hála erősen fellendültek a beruházások. Egészséges kiviteli növekedést produkáltunk, de a termékbehozatal ennél is nagyobbat nőtt. Az infláció megközelítette az Európai Központi Bank által javasolt ideális 2 százalékot. Idén is folytatódik majd a növekedés.
A foglalkoztatás rekord magasságba emelkedett. Ez főleg a gazdasági növekedésnek köszönhető, de az állami intézkedések is hozzájárultak az eredményhez. A munkaerő-kínálat viszont csökkent, mert sok munkavállaló, különösen képzett munkavállalók külföldre vándoroltak. Néhány területen ezért munkaerőhiány van.
Egyre többen vesznek föl újból banki hiteleket, a rossz hitelek nagy részétől pedig, a Nemzeti Bank intézkedéseinek is hála, a bankok megszabadultak. A bankok könnyen teljesítették a magasabb tőkekövetelményeket, és újból nyereségesek.
Az államháztartás hiánya a nemzeti össztermékhez képest a tavalyelőtti 1,9 százalékról várhatóan 2,5 százalékra növekszik 2018-ban. Ez azért van, mert csökkentek az adók és csökkent a társadalombiztosítási hozzájárulás. A 2,5 százalékos arány magasabb, mint a középtávon kitűzött cél, de még mindig alacsonyabb, mint az európai uniós stabilitási paktum által előírt 3 százalék.
Nem tudni, hogy meddig tartható a kiegyensúlyozott növekedés, mert a hazai munkaerő-kínálat hamarosan kimerül. Az ingatlanárak is nagyon megugrottak 2014 óta, miközben az ingatlanok kereslete nem nőtt olyan nagyot: tavaly érte csak el a válság előtti szintet.
Az Európai Bizottság kiértékelte, hogy mennyi foganatja volt a tavaly tett javaslatainak, és „korlátozott előrehaladást” látott. Az alacsony jövedelműek adóterheit valamelyest csökkentették, de még mindig túl összetett az adórendszer. A közbeszerzések átláthatóbbak és élénkebb a közbeszerzésekért zajló verseny, viszont ami a korrupcióellenes szabályok erősítését illeti, nem sok eredményt láttak. A szolgáltatási szektor szabályozása még mindig hagy kívánnivalót maga után.
Hat olyan rendszerszintű kihívással néz szembe a magyar gazdaság az Európai Bizottság szerint, amelyekre különösen oda kell figyelni.
1. Az adórendszer túl bonyolult és a multiknak kedvez
Az adókat és a tb-hozzájárulásokat csökkenteni fogják, ami jó hír. Ez a csökkenés viszont kockázatos a pénzügyi stabilitás szempontjából. Ráadásul az alacsony jövedelműek adóterhei EU-s összehasonlításban még így is magasak. A gazdasági szektorokra kivetett különadók bonyolítják az adórendszert. Az adóbehajtás adminisztratív nehézségekbe ütközik, de ezt a problémát már kezeli a magyar állam, jelenti ki az Európai Bizottság. Vannak arra mutató jelek, hogy a magyar adószabályokból tisztességtelen hasznot húzhatnak a multinacionális cégek. Például az, hogy a tőkemozgás nagy hányada kifejezetten erre a célra létrehozott szervezeteken keresztül megy végbe.
2. A többi közép-európai országban jobban növekszik a termelékenység
A hozzánk hasonló gazdasági helyzetű országokban gyorsabban növekszik a termelékenység, mutat rá az Európai Bizottság. A kivitelre termelő, főleg külföldi cégek sokkal termelékenyebbek, mint a kisebb hazai vállalatok, és a termelékenyebb szegmens nem fejt ki elég pozitív hatást a másikra. A kis- és középvállalatokban nincs elég hajlam az innovációra, és Magyarországon általában csak mérsékelten használják ki a digitális technológia vívmányait. A szolgáltatási és a kiskereskedelmi szektor túl van szabályozva, és nem is elég kiszámítható a szabályozás.
3. Jelentős korrupciós kockázat
A törvényhozás átláthatósága és minősége hagy kívánnivalót maga után, ez egy bizonytalansági tényező a befektetőknek.
Jobb lenne, ha a törvényhozást alaposabb tényfeltáró munka előzné meg,
és egy-egy új szabály megalkotásába jobban bevonnák az érintettek képviselőit, legyenek azok üzleti érdekképviseletek vagy társadalmi szervezetek. Nem könnyű hozzáférni a közérdekű adatokhoz, és a hozzáférhető közérdekű dokumentumok nem elég informatívak.
„Az igazságszolgáltatás működése kihívásokkal néz szembe, amelyeket alapos figyelemmel kell kísérni – írja az Európai Bizottság. –
A hozzáférhető mutatók jelentős korrupciós kockázatokra utalnak, és a korrupció-ellenes szabályozási keretben vannak lyukak.
Fontos intézkedéseket léptettek életbe a közbeszerzések ügyében, de még tovább lehetne növelni az átláthatóságot, és ösztönözni a versenyt a közbeszerzési eljárásokban.
4. Oktatás, egészségügy
Az alapvető készségek elsajátításában jelentősen az uniós átlag alatt teljesít a magyar oktatás. Mi vagyunk az egyik olyan ország, ahol a diákok társadalmi, anyagi háttere a leginkább rányomja a bélyegét az eredményeikre. A hátrányos helyzetűek, különösen a roma gyerekek továbbra is ugyanazokban az iskolákban koncentrálódnak. Közülük valamivel többen járnak iskolába és képzésre, és kicsivel több embert érnek el szociális támogatással és munkanélküli segéllyel, de volna még mit javítani.
A versenyképességi vállalásainknak megfelelően növekszik azoknak a száma, akik felsőoktatásban tanulnak, de a diplmások száma nem képes kielégíteni a munkaerőpiaci igényeket. Intenzívebben kell ösztönözni a kutatás-fejlesztést, és határozottabban kell fellépni a korai iskolaelhagyás ellen, akiknek az egyébként is magas száma még tovább emelkedett az utóbbi időben.
Az egészségügyre súlyosan nehezedik az egészségtelen életmóddal járó kockázat kezelése. Az ellátás minősége és az ellátáshoz való hozzáférés egyenetlen az országban. Van fejlődés, de az egészségügyi mutatók mögötte maradnak a legtöbb uniós országnak. Az ellátás túlságosan központosított, erősen a kórházakra hárul, a rendszer gyenge pontja az alapellátásban és a krónikus betegségekkel küzdők ápolásában van.
5. Elő kell teremteni valahonnan a munkaerőt
A közmunkaprogram a legfontosabb lépés az állam részéről, de ezzel sem sikerül elég embert tartósan visszaterelnie a munkaerőpiacra. A közmunkaprogram viszont az utóbbi időben célirányosabb lett, és kiegészítették más munkaerő-piaci lépésekkel. Amire nagy szükség volna, az egy olyan rendszer, amelyik felderíti, hogy milyen képzésre van szüksége egy munkakeresőnek, és ezt személyre szabottan biztosítja is neki. Jelentősen több férfit foglalkoztatnak, mint nőt, ez azt mutatja, hogy van még munkaerő-tartalék. Hogy ezt kihasználhassák, nagyobb kapacitásra van szükség a gyermekgondozásban, és ennek érdekében már történtek is lépések. A romák alacsony foglalkoztatottsága továbbra is probléma.
6. A helyzet javult, de még mindig sokan vannak szegénységnek kitéve
A jövedelemkülönbség a társadalom különböző rétegei között viszonylag alacsony, és a szociális ellátási programok viszonylag hatékonyak a szegénység csökkentésében, írja a Bizottság a jelentés elején. Aztán kifejti, hogy ennek ellenére vannak problémák. A szegénységnek és társadalmi kirekesztettségnek kitett lakosság aránya csökken, de még mindig az uniós átlag fölött van. A gyermekek és a romák a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok. Az adó- és tb-rendszer átalakítása hozzájárult a jövedelemkülönbségek növekedéséhez. A segélyekről áttevődött a hangsúly a munkához kapcsolódó családi támogatásokra és természetbeni ellátásra, amelyek célozzák elég jól a legszegényebbeket. Az otthonteremtő támogatás kibővült, a szociális lakásépítés viszont nem fejlődött.
A teljes jelentést ezen a linken lehet elérni, egyelőre csak angolul. A Bizottság honlapján megtalálható a többi 27 uniós országról készült riport is.
Ugyanabban az időpontban, amikor az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a jelentést, Szájer József, a Fidesz EP-képviselője sajtótájékoztatót hívott össze az Európai Parlamentben, hogy azonnal kommentálhassa a riportot.
„Ezzel az országjelentéssel az Európai Bizottság behozta az Európai Unió épületeibe az otthoni zajos választási kampányt” – mondta.
Kifogásolta, hogy a jelentés, ahelyett, hogy csak leírná a magyar gazdaság helyzetét, ajánlásokat is megfogalmaz, holott az ajánlások megtétele csak májusban lenne esedékes. Hozzátette, hogy nem először jár így el az Európai Bizottság, most viszont egyértelműen azért teszi, hogy beavatkozzon a magyar választási kampányba.
Ha ezt az érvelést követjük, akkor már a két évvel ezelőtti riport is befolyásolni akarta a magyar politikát, akkor ugyanis szinte pontosan ugyanolyan szöveg született, mint most. Így tudósítottunk róla: „Alapvetően pozitív kicsengésű jelentést tett közzé pénteken az Európai Bizottság a magyar gazdaságról, de kőkeményen rámutatott néhány fontos problémára: magas az államadósság, az ágazati különadók akadályozzák a beruházásokat, a közmunkaprogram nem elég hatékony, a közbeszerzési verseny korlátozott, a szociális és oktatási politika nem bír a kihívásokkal.”
„Maga a jelentés komoly tartalmi nehézségekkel küszködik, hiszen a benne levont értékelések és a végén található számok között köszönő viszony sincsen – folytatta Szájer József. – Azt írják, hogy a nők foglalkoztatottsága Magyarországon kellemetlenül alacsony, ugyanakkor a végén található táblázatokban ezeknek a számoknak a jelentős növekedését láthatjuk.”
A táblázatok valóban azt mutatják, hogy növekedett a nők foglalkoztatottsága az elmúlt öt évben. De a férfiaké még nagyobbat nőtt, és a kettő közötti különbség 11 százalékpontról 15 százalékpontra dagadt. A szöveg pedig arról beszél, hogy ez a különbség az, ami kellemetlenül magas.
„Ugyanez vonatkozik arra is, amikor azt írják, hogy a bölcsődei ellátásoknak a hiánya az, ami akadályozza a nők munkába állását, és ezeknek a száma is elégtelen. – mondta az EP-képviselő. – Utána a végén azt látjuk, hogy a számok pont az ellenkezőjét mutatják, az elmúlt években dinamikusan növekedett a bölcsődei kapacitás.”
Így igaz: 2012-ben a három évesnél fiatalabb gyerekek 8 százalékát íratták bölcsődébe, 2016-ban pedig 15,6 százalékukat. A legszegényebb megyékben ennél kisebb az arány. Az uniós átlag 30,3 százalék. A szöveg egyébként azt írja, hogy „nagyobb kapacitásra van szükség a gyermekgondozásban, és ennek érdekében már történtek is lépések”.
„Az oktatásban is van egy ellentmondás – mutatott rá Szájer József. – A magyar oktatásra fordítandó összegek nem kielégítőek, írja a szöveg, ezután pedig bevallja, hogy a magyar oktatásra fordított összegek az európai átlagon vannak. Akkor pedig azért nem olyan rossz az.”
A jelentésben ez áll: „Az elmúlt évtizedben az oktatásra költött állami kiadások a nemzeti össztermék nagyjából 1 százalékával csökkentek, az EU-s átlag szintjére, 2014 óta azonban valamelyest emelkedett ez az arány.”
Érezhető a Bizottság nagyon határozott ellenszenve a közmunkával és az egykulcsos adóval kapcsolatban. A jogállamisággal foglalkozó rész kritizálja és bírálja az ügyészséget és annak a függetlenségével kapcsolatban vet fel aggályokat, sorolta Szájer József. Aztán azzal vágott vissza, hogy a Bizottság új főtitkári kinevezése sem biztos, hogy a szabályoknak megfelelően történt, ezért a jogállamisági kívánalmait saját magára is alkalmazhatná az Európai Bizottság.
Valóban napok óta azzal foglalkozik a brüsszeli sajtó, hogy az új főtitkár kinevezése a nyilvánosság kizárásával történt, és a Bizottság nem közöl részleteket a pozíció megpályáztatásáról. Azt viszont többször határozottan kijelentették, hogy betartották az eljárásrendet.
„Nagyon átlászik, hogy kiknek a megrendelésére készült ez a jelentés – fejezte be a kormánypárti képviselő. – Az átláthatóság és a közbeszerzések tekintetében jelentős javulás van, ezt még a Bizottság is elismeri, de aztán komoly kritikákat fogalmaz meg. Nem kétséges, hogy maga az országjelentés tematikájában az ellenzék kottáját másolja.”