Minden területen erősítené az Európai Uniót az Európai Bizottság egy év múlva leköszönő elnöke. A hazafiasságot szereti, a nacionalizmust méregnek tartja.
„Itt az idő, hogy Európa a saját kezébe vegye a sorsa alakítását” – mondta Jean-Claude Juncker szerda reggel az Európai Unió helyzetéről szóló évnyitó beszédében. Ez a mondat tükrözi a legjobban az Európai Bizottság elnökének az üzenetét, aki sokféle témáról szót ejtett ebben a legutolsó szeptemberi felszólalásában, de mindegyiket úgy fogalmazta meg, hogy egy erős, egységes, önmagában megállni képes unió vágya rajzolódott ki belőle.
Juncker arról beszélt az Európai Parlament strasbourgi ülésén, hogy az Európai Uniónak kezdeményező, meghatározó szereplővé kell válnia a külpolitikában, a globális klímapolitikában, a világgazdaságban, a nemzetközi fejlesztésben, a tudományban. A gazdasági ereje mellett politikai és katonai erőt is fel kell mutatnia. Világossá tette, hogy ez nemcsak egy lehetőség a sokból az EU jövőjére, hanem az egyetlen lehetőség, ha az EU fenn akar maradni.
Nem indulunk rossz helyzetből ezeknek a céloknak az eléréséhez Juncker szerint. Megdicsérte az EU egységét például azért, hogy Donald Trumppal meg tudott egyezni az EU és az USA közötti kereskedelem szabályairól.
Figyelmeztetett azonban rá, hogy amilyen hirtelen megszakította korábban Donald Trump az addig barátságosnak hitt kereskedelmi kapcsolatokat, annyira bizonytalanok a szövetségek a mostani világrendben. „A mai világban nem lehet már biztos benne az EU, hogy a korábbi kötelezettségvállalások holnap is érvényesek lesznek” - mondta. És mivel a világ ilyen, ezért az Európai Uniónak kell megkeményítenie magát.
Az egyik konkrét javaslata az EU megerősítésére a gazdasági térben az lesz, hogy az eurót olyan valutává szeretné fejleszteni, amelyik felveheti a versenyt a dollárral a nemzetközi kereskedelemben.
Ez arra is igaz, ahogyan az Európai Uniónak a külpolitikában kell viselkednie a jövőben. „Szuverén szerepvállalóként kell fellépni a nemzetközi kapcsolatokban” – szögezte le, de hozzátette, hogy az EU szuverenitása soha nem lép annak a szuverenitásnak a helyébe, ami a nemzethez kötődik, mert az európai szuverenitás sosem mások ellen irányul.
Ezzel együtt azt fogja javasolni, hogy a nemzeti kormányok tanácsa változtasson a mostani döntéshozatali gyakorlatán. Azt fogja előterjeszteni a Tanácsnak, hogy egyetlen ország ne vétózhasson meg közös külpolitikai irányvonalakat. Ehelyett külügyi kérdésekben legyen elég a nemzetek minősített többsége ahhoz, hogy megszülethessen egy közös európai uniós álláspont. Az elmúlt hónapokban Magyarország akadályozott meg több alkalommal ilyen közös nyilatkozatot.
A Közel-Keleten és Afrikában az Európai Uniónak kell föllépnie, hogy megakadályozza a humanitárius katasztrófát, enyhítse a szegénységet.
Az Európai Bizottság a mandátumának a kezdetén, 2014-ben azt ígérte, hogy megvalósítják az európai energiauniót, közös klímpolitikát hoznak létre, átfogó megközelítést érnek el a migráció kezelésében, biztonsági uniót alakítanak ki, rendesen működő közös piacot alkotnak meg, ahol közös a tőkepiac és közösek a banki szabályozások, mondta Juncker.
Az Európai Bizottság az összes javaslatot megtette, amit ígért, szögezte le. Ezeknek a felét el is fogadta a Tanács és a Parlament. Húsz százalékuk jó úton jár, hogy a választásig elfogadják őket, harminc százalékuk viszont megakadt. Ez nem az Európai Bizottság, és nem az Európai Parlament hibája, mondta Juncker.
A Bizottság elnöke a nemzeti kormányokat okolja azért, hogy fontos kérdésekben nem tud előre lépni az integráció. Különösen a migrációs kérdést kellene megoldani, sürgetett Juncker. Azonban a Tanácsban tapasztalható nacionalista hozzáállás megakadályozza, hogy eredmények szülessenek.
A migráció kérdésében a tagállamok még nem alakították ki a megfelelő arányt két elv között: a felelősség, amelyet egy állam képvisel a saját területén és a szolidaritás között, amellyel a tagállamok egymásnak tartoznak, vázolta föl Jean-Claude Juncker.
Döntő lépéseket kell tenni, hogy kiegyensúlyozott megoldásokat találjanak. „Az nem megy, hogy minden egyes [menekülteket szállító] hajó befutásakor ad hoc megoldásokkal igyekszünk segíteni a fedélzeten lévőknek.”
A migrációban még egy fontos konkrét javaslatot tesz az Európai Bizottság a partvédelem érdekében: azt fogják előterjeszteni, hogy az európai határőrizeti tisztviselők számát 10 ezerre növeljék 2020-ig.
A klímaváltozás elleni harcban egyértelműen az Európai Unió a legelkötelezettebb, és ezt a hozzáállást meg kell tartani és erősíteni kell a jövőben. „Az idei nyári aszály brutálisan emlékeztet mindenkit, hogy mennyire fontos a bolygó megvédése a következő nemzedékek számára – mondta Jean-Claude Juncker. – Természetesen megpróbálhatunk félrenézni és nem látni a klímakihívásokat, önöknek azonban a jövő felé kell tekintetni” – hívta föl az európai parlamenti képviselők figyelmét.
Az óraátállítást szeretnék eltörölni az Európai Unióban, erősítette meg Jean-Claude Juncker. Úgy képzeli el ennek a megvalósítását, hogy minden ország eldönthesse: a nyári vagy téli időszámításban marad. A nemzeti parlamentek tudni fogják a megoldást, mondta végül Jean-Claude Juncker.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !