Szerdán és csütörtökön az ausztriai Salzburgban gyűlnek össze az EU-s országok vezetői egy „informális” találkozóra. Így becézik azokat a találkozókat, amikor nem Brüsszelben ülnek asztalhoz, hanem abban az országban, amelyik az EU Tanácsának az elnökségét éppen betölti. Hivatalosan évente négyszer tartanak csúcstalálkozót, minden ezen fölüli alkalom informálisnak számít. Egyébként pontosan ugyanúgy történik minden, mint a brüsszeli eseményeken

Tusk: visszatérhetnénk a konstruktív hozzáálláshoz

A szerdai vacsora közben, mint már nagyon sokszor korábban, a migrációról fognak beszélni. Minmár sokszor, Donald Tusk, a találkozók vezetője kérte, hogy a nemzetállami vezetők fejezzék be, hogy kampánycélokra használják a megoldatlan bevándorlási problémát. 

„Ha néhányan meg akarják oldani a válságot, miközben mások használni akarják, sosem fog megoldódni. Remélem, hogy Salzburgban pontot tehetünk az egymással szembeni neheztelés végére, és visszatérhetünk egy konstruktív hozzáálláshoz” – írta a kormányfőknek címzett meghívólevelében.

A Politico arról írt szerdán, hogy a magyar miniszterelnök Orbán Viktor és az olasz belügyminiszter Matteo Salvini azok, akiknek  egyenesen érdekében áll megoldatlanul tartani a problémát, mert a vitából hasznot húzhatnak a jövő májusi európai parlamenti választásokon.

Nagyon különbözőek az álláspontok

A vita azonban nemcsak a kampány szintjén folyik. „Világosan kell látni, hogy a Tanácsban nagyon nagyok a különbségek a kérdésben – magyarázta az EUrologusnak Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője. – Nemcsak azért, mert az egyik hozzáállás racionálisabb, a másik kevésbé az. Azért is, mert a vezetők nemcsak arra törekednek, hogy egymással megegyezzenek, hanem mert azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy milyen megegyezést tudnak elfogadtatni a saját választóikkal.”

Niedermüller Péter a parlamenti felelőse annak a jogszabály-javaslatnak, amelyik megerősítené a hatásköreit az uniós menekültügyi ügynökségnek (EASO). A nemzeti kormányok Tanácsa és az Európai Parlament nem hivatalosan már több, mint egy éve megegyeztek ennek az ügynökségnek a megalapításáról, de a Tanácsban azóta sem mondták rá az áment, az éles politikai vita miatt.

Ez ugyanaz a vita, amelyik évek óta megakadályozza a megegyezést az uniós menekültpolitikáról. Melyek a szembenálló vélemények? Egyrészt a magyar és az olasz hozzáállás, amelyik szigorúan a határokon kívül tartaná a migrációt. Aztán a mérsékelten elzárkozók, akiknek az osztrák kancellár, Sebastian Kurz a vezetője. „Velük szemben áll Emmanuel Macron és Angela Merkel, akik elő fogják venni a menedékkérők szétosztását, és azt, hogy legyenek legális utak az EU-ba” – mutatta be a helyzetet a szociáldemokrata politikus.

Ellenőrzött fogadóközpontok

Júniusban abban állapodtak meg az állami vezetők, hogy ellenőrzött fogadóközpontokat hoznak létre az unión belül, ahol elbírjálják majd a menedékkérelmeket, és ahonnan önkéntes alapon más országok átvehetik az ügyüket. Azóta sem vállalta egyik ország sem, hogy a saját területén elkezd építeni egy ilyen központot.

„A leggyorsabb átfutása egy menekültügyi kérelemnek 62 nap, de az esetek döntő többségében egy év alatt nem születik döntés” – mutatott rá a fogadóközpontokkal kapcsolatban felvetődő egyik problémára Niedermüller Péter. Szerinte többek között azért nem tolakodnak a tagállamok, mert egyikük sem szeretné felvállalni a felelősséget, ami ezzel a hatalmas feladattal jár. Spanyolország, Görögország és Olaszország szorult helyzetben van: a földrajzi helyzetük miatt náluk kellene, hogy létrejöjjenek ilyen központok. És bármennyire szeretnék rávenni például Hollandiát, hogy ők is építsenek ilyeneket, ennek nem sok realitása van.

Határvédelem és a nemzeti szuverenitás

Csütörtökön lesz szó az unió védelméről a külső fenyegetéssel szemben. Az uniós határőrség, a Frontex ügye lesz a legjobban sajtózott vita, amelyről a magyar kormány már bejelentette, hogy súlyos problémái vannak vele.

A terv az most az, hogy ha Magyarországot nem lehet rászorítani arra, hogy beengedje a migránsokat, akkor el kell tőle venni a határvédelem jogát. […] Zsoldosokat küldenek ide Brüsszelből, és Brüsszelben mondják meg nekik, hogy hogy kell védeni a magyar határt. És ne legyen illúziónk: be fogják engedni a migránsokat, ha övék a magyar határvédelem.

– mondta múlt pénteken Orbán Viktor. A kemény vádak az Európai Bizottság múlt heti javaslatának szólnak, amelyik 2020-ig tízezer fősre fejlesztené európai határőrséget. Egy korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a javaslat szerint az uniós határőrség feladata az lenne, hogy kiegészítse és segítse a nemzeti hatóság munkáját, nemzeti irányítás alatt.

Lényeges kérdések vetődnek föl a Frontexszel kapcsolatban, viszont nem arról, hogy migránsok beengedése legyen a feladata vagy nem. A probléma, ami több más tagállamot is foglalkoztat, hogy a leendő tízezer fős határőrző ügynökségnek mi lesz a pontos jogi helyzete és hatásköre a határvédelemben.

„A javaslatban több biztosíték is szerepel – mondta Niedermüller Péter. – Például, hogy az uniós határőrségnek mindig teljes kooperációban és együttműködésben kell dolgoznia a tagállamokkal. És minden olyan esetben, amikor támogatást akar nyújtani, akkor közte és a tagállami kormány között létre kell jönnie egy megállapodásnak.”

„Az nem egészen világos, hogy ha például a magyar kormány nem akarja, hogy a Frontex megjelenjen a szerb határon, akkor a magyar kormány meg tudja-e akadályozni, hogy a Frontex egy monitoring egységgel megjelenjen – folytatta. – Sérti-e ez a nemzeti szuverenitást? Erről lehet, hogy lesz szó a csúcstalálkozón.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !