Ugye már mindenki tudja, hogy Brüsszel „migránsvízumot” akar bevezetni, amellyel meg akarja könnyíteni, sőt, meg akarja szervezni a bevándorlást? Arról is hallottak már, hogy Brüsszel elvenne egymilliárd eurót a közép-európai országoktól, és a Soros-szervezeteknek adná? Méghozzá azért, hogy a migrációs politikája miatt büntesse Magyarországot?
Igazán udvariatlan lenne nem tudni ezekről az ügyekről, elvégre nem a semmiért beszélnek róluk szinte minden nap kormánytagok és fideszes politikusok, akár a hétvégéjüket sem kímélve. A Magyar Távirati Iroda sem viccből költi a közpénzt, egy sajtótájékoztatóról akár többször, külön gyors rövidhírrel megemlékezve.
Az MTI-ből a „migránsvízum” keresőszóra az alábbi összeállítás zúdul ki:
Azt is gyanítják, hogy kampányüzenetekről van szó, amelyek ezekben a formájukban nem igazak? Derítsük ki, hogy mi a tényalapjuk!
Kampányüzenet: Egy brüsszeli javaslat szerint EU-n kívüli külképviseleteken gyorsított és egyszerűsített eljárásban kapnának vízumot az EU-ba igyekvő bevándorlók, anélkül, hogy megvizsgálnák a hátterüket és identitásukat. Kikerülnék a határvédelmet, és a nemzeti hatóságoknak azt a jogát, hogy bevándorlási, menekültügyi kérdésekben döntést hozzanak. Ugyanaz a célja, mint a „migránskártyának”: minél több bevándorlót minél gyorsabban bejuttatni az Európai Unió területére.
Tények: Ez egy európai parlamenti kezdeményezés, amelyből valószínűleg nem lesz törvény. A javaslat kifejezetten előírja, hogy vizsgálják meg a menedékkérők hátterét, és a nemzeti hatóságokra bízná ezt a feladatot.
A humanitárius vízum bevezetését az Európai Parlamentben (EP) kezdeményezte egy spanyol szocialista EP-képviselő, Juan Fernando López Aguilar. A lényege, hogy menedékkérelmeket az EU-n kívül is be lehessen adni, a tagállamok külföldi nagykövetségein. A nagykövetségen ideiglenes úti okmányt állíthatnának ki, amivel elutazhat a menedékkérő az uniós országba, a kérelme elbírálásához.
Tehát nagyjából ugyanaz az eljárás szerepel benne, amit a magyar hatóságok alkalmaztak Nikola Gruevszki menedékkérelménél, aki Magyarország albániai nagykövetségén jelezte, hogy menedékkérelmet szeretne beadni, majd a magyar állam kiállított neki egy ideiglenes úti okmányt, amivel Magyarországra érkezett a kérelme elbírálásához.
A különbség az, hogy az európai parlamenti javaslat például sehol nem mondja ki, hogy az adott ország diplomáciai kara is segítse az utazásban az illetőt.
Azt viszont kifejezetten leszögezi a javaslat, hogy előzetesen meg kell vizsgálni, van-e alapja a menedékkérelemnek, és hogy a beadója nem jelent-e veszélyt. Az adatokat ellenőrizni kellene a vonatkozó uniós és nemzeti adatbázisokban, hogy a kérelmező nem jelent biztonsági kockázatot, áll a szövegben. A benyújtott dokumentumokat egy illetékes, független és pártatlan hatóságnak kellene értékelnie, „amely megfelelő ismeretekkel és szakértelemmel rendelkezik a nemzetközi védelemmel kapcsolatos ügyekben”.
Előírnák azt is, hogy a kérelmezőt meghívják egy interjúra, és erre, valamint a benyújtott dokumentumokra alapozva értékelnék, kaphatna-e ideiglenes vízumot a kérelmező.
Ezt a munkát pedig nem az Európai Unió végezné, hanem az a tagállam, amelyiknek a nagykövetségén leadták a kérelmet. Magának a menedékkérelemnek az elbírálása is tagállami hatáskör maradna. Elutasítás esetén az illetőt továbbra is vissza lehetne küldeni a hazájába.
Kampányüzenet: Egy másik brüsszeli javaslat arról szól, hogy vegyék el a közép-európai tagállamok támogatásának egy részét és azt a bevándorlást támogató Soros-szervezeteknek adják. A javaslat, amelyről az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) a jövő héten már szavazni is akar, olyan országoktól venne el pénzt, amelyekkel szerintük jogállami problémák vannak – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a közmédiának nyilatkozva hétfőn Budapesten (MTI).
Tények: Ez egy valódi törvényhozási javaslat, tehát két-három év múlva nagyobb eséllyel lesz belőle törvény, mint a humanitáriusvízum-javaslatból. A jogszabály szövege addig még rengeteget fog változni. A mostani verzió azt szorgalmazza, hogy ha az egyik uniós tagország ellen hetes cikkes eljárás indul, akkor az EU-s támogatásait lehessen átcsoportosítani olyan programokra, amelyek a jogállamiságot, a demokráciát és az európai értékeket védik, lehetőleg a kérdéses országon belül.
A javaslat címe: „Jogok és értékek program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat”, és elolvasható ezen az oldalon magyarul. Az Európai Bizottság nyújtotta be, és az a célja, hogy védje és előmozdítsa az EU-s szerződésekben rögzített jogok és értékeket „többek között a társadalmi szervezetek támogatása révén, a nyitott, demokratikus és inkluzív társadalmak fenntartása érdekében”.
Mik az EU-s szerződésekben lefektetett jogok és értékek? Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartása. A pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában (az EU-ról szóló szerződés 2. cikke alapján).
Az Európai Parlamentben kirendeltek emellé a javaslat mellé egy felelőst, aki egy svéd zöldpárti EP-képviselő, Bodil Valeronak hívják. Ő módosításokat fűzött hozzá a javaslathoz, amelyeket először jóvá kell hagynia a saját szakbizottságának, a LIBE-nek, aztán a teljes Európai Parlamentnek is, ahhoz, hogy az EP saját álláspontjává váljon.
Az egyik módosítás arról szól, hogyha egy uniós tagország ellen jogállamisági eljárást indít az Európai Bizottság, vagy hetes cikkes eljárást kezdeményez valamelyik fő uniós intézmény, akkor attól a tagállamtól lehessen EU-s támogatásokat elvonni, és átcsoportosítani ebbe a „jogok és értékek” programba. Ebben az esetben ezeket az átcsoportosított forrásokat is „lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni”. Csak ezek szerint például nem vasútépítésre, hanem állampolgári ismeretek tanítására.
Nemcsak a magyar kormány számára lenne elfogadhatatlan egy ilyen módosítás. Sőt, igazából az a kérdés, hogy hajlandó lenne-e bármelyik tagország áldását adni egy olyan jogi eszköz létrehozására, amellyel a jövőben őt magát is megbüntethetik. A tagországok kormányainak a hozzájárulása nélkül pedig semmilyen törvény nem születik Brüsszelben.
Kampányüzenet: Soros György arról tárgyalt az elmúlt hónapokban Brüsszelben – legutóbb Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság alelnökével –, hogy vegyék el a közép-európai tagállamok támogatásának egy részét és azt a bevándorlást támogató Soros-szervezeteknek adják.
Tények: Soros György viszonylag gyakran, nagyjából kéthavonta folytat megbeszéléseket Brüsszelben. Leggyakrabban Frans Timmermansszal tárgyal, de szokott találkozni Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel, és idén februárban beszélt például Margrethe Vestager versenyjogi biztossal is. Nem tudjuk, hogy miről szoktak tárgyalni. Az uniós biztosok sosem számolnak be részletesen egyetlen személyes találkozójukról sem – nemcsak azokról, amelyeket Soros Györggyel tartanak, egyikről sem.
Legutóbb múlt hétfőn volt hivatalos Soros György az Európai Bizottság első alelnökénél, Frans Timmermansnál. A magyar köztévé riportere megkérdezte az Európai Bizottság aznapi sajtótájékoztatóján, hogy mi a megbeszélés tárgya. A Bizottság vezető szóvivője nem válaszolt: azt mondta, hogy a találkozó még nem történt meg, azután érdeklődjenek, hogy már megvolt a tárgyalás, javasolta.
Februárban magától Timmermanstól is meg tudta kérdezni a közmédia, hogy miről beszélget Sorossal. A biztos akkor azt felelte:
„Már legalább húsz éve, időről időre beszélek Soros Györggyel, és a téma mindig ugyanaz: Hogyan segíthetünk abban, hogy Európa szorosabban összetartson. Azzal a felismeréssel kezdődött, hogy habár Európa kettéosztottsága megszűnt, de ahhoz, hogy Európa két fele valóban közelebb kerüljön egymáshoz, sokat kell dolgozni és sok erőfeszítést kell tenni. Soros György az elejétől kezdve elkötelezett volt eziránt a cél iránt, és valamilyen formában nekem is mindig ez volt a feladatom.”
Soros György alapítványi hálózata, a Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) a világ egyik legnagyobb pénzalapját kezelik, és olyan projekteket támogatnak, amelyek a demokrácia terjedését, kiteljesítését segítik elő, és védik a demokratikus értékeket és a jogállamiságot. Frans Timmermans pedig a demokratikus értékek és a jogállamiság védelméért felelős európai uniós biztos.
Kampányüzenet: Egymilliárd eurót, azaz több mint 300 milliárd forintot akarnak elvenni a közép-európai országoktól, köztük Magyarországtól, hogy az uniós jog- és értékvédő programot finanszírozhassák.
Tények: Az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetéséről van szó, amelyről most zajlanak a tárgyalások. Ezt a költségvetést nem úgy kell elképzelni, hogy két kalap van benne: az egyik a közép-európai országoknak adott támogatások, a másik pedig az összes többi program, és ha az összes többit szeretnék növelni, akkor a közép-európai kalapból vesznek el. Valószínűbb, hogy inkább a többi program között csoportosítanának át. Még valószínűbb, hogy a nemzeti kormányok egyáltalán nem utalnak ki egymilliárd eurót egy uniós jogvédő programra, amikor döntenek a végső számokról. A végső döntés 2020-ig elhúzódhat.
Korábban is voltak az Európai Uniónak olyan programjai, amelyek az EU értékeit terjesztették. Ezeket most egyesítené az Európai Bizottság, és összesen 641,7 millió eurót szánna rájuk az uniós költségvetésből 2021 és 2027 között. Az Európai Bizottság azonban nem dönt semmiről. Előirányozta ezt az összeget, és rábízta az Európai Parlamentre és a nemzeti kormányokra, hogy írják át a számokat kedvük szerint.
Általában az szokott történni, hogy az Európai Parlament több pénzt szeretne a közös európai programokra, a kormányok pedig kevesebbet. A kormányok inkább a saját országaiknak közvetlenül jutó támogatásokat szeretnék növelni.
Az Európai Parlamentnek az állampolgári jogokkal foglalkozó szakbizottsága szerint 641,7 millió euró erre a célra kevés. Ők majdnem kétmilliárd eurót adnának a programnak. Ebből a kétmilliárdos keretből pedig egymilliárd eurónak a célját még pontosabban meghatároznák: „az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten való előmozdítására és védelmére” fordítanák.
A nemzeti kormányok – köztük a magyar kormány – mindent el fognak követni a következő hónapokban, hogy minél kisebbre faragják többek között ennek a programnak is a keretét. Ha mégis egymilliárd vagy akár kétmilliárd eurót kapna a program, akkor nagyon valószínűtlen, hogy azt teljes egészében a közép-európai országoknak szánt kohéziós támogatásokból csoportosítanák át a tárgyalások során. Az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetése rengeteg különböző programból áll, és majdnem mindegyiket egyszerűbb megcsapolni. Hogy lássuk az arányokat: az Európai Bizottság erre a hétéves időszakra 18 milliárd euró kohéziós támogatást javasolt Magyarországnak.
Mivel az Európai Uniónak nem kifejezett célkitűzése a jogállamiság védelme, ezért az sem valószínű, hogy bármilyen másik programból szívesen csoportosítanának erre pénzt.
Az is előfordulhat, hogy nem kell sehonnan átcsoportosítani, mert az Európai Parlament és a nemzeti kormányok úgy döntenek, hogy megnövelik a teljes költségvetést kétmilliárd euróval, hogy erre a célra is jusson. Az Európai Parlament saját költségvetési ajánlásában eleve jóval nagyobb a teljes keret, mint amit az Európai Bizottság javasolt, ezért az EP bőkezűbben oszthat ki pénzt az uniós programokra.
Kampányüzenet: Brüsszel akar valamit.
Tények: „Brüsszel” jelentheti az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet, a nemzeti kormányok Brüsszelben székelő Tanácsát, vagy bármilyen másik brüsszeli intézményt. Nagyon nem mindegy, hogy melyikről beszélünk, és az sem, hogy az intézményeken belül kiről beszélünk. Európai parlamenti képviselők például beadhatnak javaslatokat, de azokból ritkán lesz törvény. A törvényhozási folyamat hónapokig, évekig tart, és alapvetően a nemzeti kormányoktól függ, hogy mi lesz a vége. A humanitáriusvízum-javaslat a folyamat legelején jár, és eleve nem tetszik a többségnek.
Van egy nagy különbség az Európai Parlament és a magyar Országgyűlés között. Az Országgyűlésben bármelyik képviselő javasolhat jogszabályt önálló indítványokkal, amelyeket az Országgyűlés megvitat, és ha elfogadják őket, törvény lesz belőlük. Az Európai Parlamentben viszont az egyéni indítványokból a legtöbbször nem lesz semmi.
Ez azért van, mert Magyarországon az Országgyűlés az egyetlen törvényhozó szerv, az Európai Unió szintjén viszont nem egy, hanem két törvényhozó szerv van. Az Európai Parlament, amelyet közvetlenül választunk, és a miniszterek Tanácsa, ahová a nemzeti kormányaink küldenek képviselőket. Hogy megmaradjon a két szerv közötti egyensúly, egyik sem indíthat törvényhozási eljárást. Erre a célra létrehoztak egy külön szervet, az Európai Bizottságot.
Az európai parlamenti képviselők tehát mindenféle ötlettel előállhatnak, hogy szerintük mit kellene törvénybe iktatni, semmit nem érnek vele, ha az Európai Bizottság nem figyel föl rájuk, és nem veszi föl őket a saját javaslatai közé.
Juan Fernando López Aguilar humanitáriusvízum-javaslata ilyen. Ő nagyon szeretné megvalósítani az ötletét, de elég nehéz dolga van, mert egyszer már az elvileg migránspárti európai parlamenti többség is leszavazta a kezdeményezést. Akkor egy nagyobb törvényalkotási csomagba szerette volna beilleszteni az elgondolást, de az nem sikerült. Ezért most különálló indítvánnyal fordul az Európai Bizottsághoz, hogy vegyék föl a munkatervükbe az ügyet.
Az Európai Bizottság munkaterve viszont eléggé tele van a következő fél évre, ami a megbízatásának az utolsó fél éve lesz. Nem valószínű, hogy foglalkozik ezzel az üggyel. Ha mégis, és elkészíti a hivatalos javaslatát, arra már biztosan nem lesz idő, hogy az Európai Parlament és a Tanács megvitassa és jóváhagyja. Ha lenne rá idő, valószínűleg akkor sem támogatnák, mert az EP többségének és a Tanácsnak sosem tetszett ez az ötlet.
Másrészt, az MTI szerint a menedékkérelem benyújtását csak az önként jelentkező EU-tagállamok külképviseletein tenné lehetővé a javaslat, tehát Magyarországot semmiképpen nem köteleznék a humanitárius vízum bevezetésére.
Jelenleg a menedékkérelmek elbírálását és a kérelmezők befogadását a külső határmenti országokra hárítja az uniós szabályozás.
Most épp Spanyolország szív leginkább ezzel az előírással, így talán nem csoda, ha egy spanyol EP-képviselő szorgalmazza a változtatást.
Humanitárius okok miatt is szorgalmazza, persze. „Sürgősen szükség van egy uniós jogi keretre, amely kezeli a halálesetek tűrhetetlenül magas számát a Földközi-tengeren és az unióba irányuló migrációs útvonalakon, valóban fellép az embercsempészet, az emberkereskedelemnek, a munkaerő-kizsákmányolásnak és az erőszaknak való kitettség ellen” – írja a javaslatban. Az EP kutatószolgálata egy tanulmánnyal vizsgálta a kérdést, amelyben rámutat, hogy a humanitárius vízumok hiánya miatt az embercsempészek komoly összegekhez jutnak, és a tagállamoknak is közvetlen és közvetett költségeket jelent, például amiatt, hogy a menedékkérőket vissza kell tolniuk az uniós külső határon található EU-tagállamokba.
Kampányüzenet: Ez nem más, mint politikai támadás azok ellen, akik nemet mondanak a Brüsszel által erőltetett bevándorlási politikára és tervekre.
Tények: A Fideszen kívül, de háttérbeszélgetések során a Fideszen belül sem hallottuk soha senkitől, hogy bárki komolyan azt gondolná: a migrációs politikája miatt támadják Magyarországot a jogállamisági kritikával. A CEU-t sújtó felsőoktatási törvény miatt viszont például igen.
A politika folytonos támadásokból áll, és a Fidesz kifejezetten törekszik rá, hogy minél több politikai támadás érje. Visszatámadni is szeret. Az Európai Parlament pedig egy politikai testület, amelyik fórumot biztosít ezeknek a támadásoknak.
Alaptalannak tűnik az az elképzelés, hogy a magyar kormány migrációs politikája lenne ezeknek a támadásoknak az oka. Amikor Manfred Webernek, az Európai Néppárt frakcióvezetőjének vetették föl ezt a lehetőséget, kikérte magának. Azt mondta: egyszerűen elfogadhatatlan, hogy összekeverik a migrációról szóló vitát a jogállamiságról szóló vitával.
A valószínűbb magyarázat szerint a politikai támadásoknak az az oka, hogy a Fidesz megsért olyan demokratikus értékeket, amelyek Nyugat-Európában megkérdőjelezhetetlenek: például az oktatás szabadságát. Amikor a Fidesz ilyen lépéseket tesz, akkor tisztában van vele, és számít is rá, hogy nyugat-európai politikusok a nyilvánosság előtt fogják támadni Magyarországot.
Kampányüzenet: A brüsszeli elit „Soros György zsebében van”, és úgy „muzsikál”, ahogy ő „fütyül”. Ezért ennek az elitnek egyértelműen mennie kell, mert ellentétes az európai országok érdekével, és nem engedhetik, hogy Magyarországot ilyen elbánásban részesítsék – jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója hétfőn.
A 2019-es európai parlamenti választás lesz a következő lehetőség, amikor a most uralkodó politikai elitet lecserélhetik a választók. Nyilván már az európai parlamenti választási kampány része Hidvéghi Balázs üzenete is. Fontos tudni, hogy a Fidesz a létező legelitebb európai pártcsaládnak, az Európai Néppártnak a tagja. A Néppárt tagjai ülnek a legfontosabb posztokon, és évtizedek óta ők irányítják az európai politikát. Az Európai Parlamenti választáson a Fideszre leadott szavazatok a mostani állás szerint ezt a pártcsaládot erősítik majd.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
(Borítókép: Dimitris Avramopoulos, a migrációért felelős EU biztos sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2018. március 14-én, amin bemutatta az EU rövid távú vízumprogramját és a Törökországban lévő menekülteknek szánt új segélyezést. Fotó: Emmanuel Dunand / AFP)