Kevesebb, mint száz nap maradt az európai parlamenti választásokig, amit Magyarországon pénteken írt ki május 26-ra Áder János köztársasági elnök. A tagországokban május 23-26-án tartott voksolásokra fordulva nem csak a pártok, de maga az EP is felturbózta a kampányát. Minél több szavazót próbál az urnákhoz csábítani, hogy végre megforduljon a részvételi arány állandó csökkenése. Stephen Clark, az EP Kapcsolattartó Irodák Igazgatóságának vezetője is egy ehhez kapcsolódó rendezvényen vett részt február közepén Budapesten.

Úgy tűnik, most nagyobb a felhajtás az európai parlamenti választás körül, mint eddig. Számít rá, hogy a legutóbbinál magasabb lesz a részvételi arány?

Nehéz ezt megjósolni, de igaz, amit mond: a médiafigyelésünk is azt mutatja, hogy nagyobb a figyelem az EP-választás körül. Nőtt azoknak a száma, akik erről beszélnek, és azoké is, akik európai választásként beszélnek róla. A politikai spektrum minden oldalán mindenféle szereplők a választás fontosságát hangsúlyozzák, arra biztatják az embereket, hogy voksoljanak, Európát érintő ügyeket vetnek fel. Ez szerintem természetesen nagyobb részvételhez vezet, én határozottan ebben bízom, de kockázatos lenne előre jósolni.

Bár említette, hogy a választás minden politikai oldalon nagyobb figyelmet kap, de olyan, mintha az euroszkeptikus és EU-ellenes erők jóval több erőfeszítést tennének. Tükröződik ilyesmi a médiafigyelésükben?

Számos országban felemelkedőben vannak nem hagyományos pártok, és sokan szkeptikusak a fennálló Európai Unióval szemben, de ez minden politikai oldalon mozgósíthatja a választókat. Például érdekes, ami a brexitnépszavazás óta az Egyesült Királyságban történt, ott az EU-pártiakat mozgósította a döntés.

Ha már az Egyesült Királyságot említette, alapesetben kimaradna az EP-választásból, mert addigra kilépne az EU-ból, de ez egyre bizonytalanabbnak tűnik. Ott is kampányolnak, illetve ha nem, van-e ilyen B-terv?

Erre kettős választ tudok adni. Minden uniós intézmény, így mi is azzal számolunk, hogy a brexit március 29-én megtörténik, de

kissé nehéz dekódolni a helyzetet, ami meglepő eredményekhez vezethet.

Jelenleg nem tervezünk ott általános kampányt, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem kampányolunk. Nagyjából 3,5 millióan élnek az Egyesült Királyságban olyanok, akik másik uniós tagállam állampolgárai, őket biztatjuk a szavazásra. Máshol is nagyobb hangsúlyt fektetünk az expatriótákra, külön honlapot indítottunk nekik, hogy tudják, hogyan és hol voksolhatnak, akár az EU-n kívül is. Ha meglepő helyzettel szembesülnénk, úgy gondolom, rugalmasak lennénk.

Magyarországon létezik egy olyan vélemény, hogy az EP-választás népszavazás lesz az EU migrációs politikájáról. A felmérések alapján úgy látják, tényleg ez a „forró téma” vagy kiegyensúlyozottabb a helyzet?

Ez egyike a „forró témáknak”, sokakat érdekel, de országról országra változik, hogy kit mennyire. Sok téma versenyez a szavazók figyelméért, legyen az az éghajlatváltozás, a munkaerőpiac vagy maga az, hogy milyen irányba haladjon az Európai Unió. Amiről a mi kampányunk szól, hogy bármi is legyen a véleményünk, fejezzük ki szavazással, mert ha nem, másokét fogja tükrözni az eredmény. Valóban olyan témára tapintott, amelyről világos, hogy Magyarországon és néhány más tagállamban előtérben van, de egyáltalán nem mindenhol ez az első számú kérdés.

Felmerült a gyanú, hogy EU-n kívüli forrásból megpróbálhatják hamis hírek terjesztésével befolyásolni a választást. Hogyan tudnak ez ellen védekezni a kampányban?

Mindenhol mindenki aggódik, hogy pontatlan vagy álhírekkel manipulálják a választást.

Ez sokféle forrásból származhat, akár az EU-n vagy az adott országon kívülről, de belülről is,

akár olyan emberekről is szó lehet, akik fel akarják kavarni a dolgokat, egyszerű trollkodásból. Hírhedten nehéz ezek ellen harcolni az információforrások széttagoltsága miatt. Van egy külön uniós csapat, amely ezzel foglalkozik, igyekeznek a lehető legkorábban észrevenni, ha egy pontatlan történet elkezd felkapott lenni és leleplezni, mint valótlant. Ez persze nem mindig hatékony, de lépéseket kell tennünk ebbe az irányba. A nagy digitális piaci szereplőkkel is kapcsolatban vagyunk. Az általuk használt adatok megbízhatóságáról folytatunk velük párbeszédet. Nekünk is hatékonyan kell kommunikálnunk magunkról, mert így ugyan nem zárunk le minden dezinformációs csatornát, de egy kiegyensúlyozottabb pályát kínálunk azoknak, akik hiteles információkra vágynak.

Említette, hogy az EU-n belülről is jönnek álhírek . Gyakran kell foglalkoznunk ilyenekkel, amelyeknek a forrásai sokszor az EP jogilag nem kötelező állásfoglalásai. Ezeket túlozzák el vagy csinálnak úgy, mintha jogszabályokról lenne szó. Nem lehet, hogy az EP „önfoglalkoztatása” is generálja az álhíreket?

Ahogy azt említette, a probléma a hírvivővel van. Sokszor – akár szándékosan is – hamis fényben tüntetik fel, amit az EP csinál. Ez egy politikai testület különböző eszközökkel, hogy elérje a céljait. Ezek egyikét jelentik az állásfoglalások. Nem az én dolgom, hogy megítéljem, mit kellene csinálnia vagy sem. Az enyém az, hogy az emberek helyesen értsék meg, ami történik.

Felvetődött, hogy a feltörekvő EU-ellenesek megbéníthatják az EU-t. A felméréseik alapján ez valós vagy egy kissé eltúlzott kockázat?

A jelenlegi előrejelzések változhatnak és mindig változnak is, de a minta, ami látszik, az a töredezettség hangsúlyosabbá válása. Úgy tűnik, hogy a két pártcsalád, amelyek hagyományosan uralták a szavazásokat összesen 60-70 százalékos aránnyal, most lehet, hogy nem érik el az 50 százalékot. Azaz együtt sem feltétlenül tudnak többséget elérni, ami például az európai bizottsági elnök megválasztásához kell, így más csoportok támogatására fognak szorulni. Abban szerintem is van túlzás, amit említett, az adatokból nem látszik, hogy egyetlen csoport támogatottsága masszívan nőne. A kisebb csoportok kicsit nagyobbak, a nagyok kicsit kisebbek lesznek.

 Fokozatosabb a folyamat, nem az történik, hogy egy hullám elnyeli az Európai Parlamentet.

Azt is észben kell tartani, hogy az EP-választás nemzeti választások összegzése, és viszonylag kevés országban lesz nagy változás, legalábbis a mostani adatok alapján.