Nyártól 705 képviselője lesz az Európai Parlamentnek, ha a britek kilépnek az Európai Unióból. A mandátumok több, mint fele: 362 képviselői hely mindössze öt tagállamból fog kikerülni: Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból és Lengyelországból.
Ezeknek az országoknak a pártjaira érdemes leginkább figyelni, mert az ő szereplésük befolyásolja legjobban az erőviszonyokat az EU következő törvényhozásában. A március végi közvélemény-kutatási adatok alapján végignézzük, hogy milyen eredményre számítanak ezek a pártok, és hogyan jutottak el idáig.
Az EP-választás magyarországi vonatkozásáról és tétjéről itt írtunk bővebben, a május 23-26. közötti szavazással foglalkozó összes cikkünket pedig itt olvashatják>>>
A német konzervatív pártszövetség, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) 33,5 százalékkal magasan vezeti a közvélemény-kutatásokat. Ezzel az eredménnyel csak egy mandátumot veszítenének a mostani 34-ből az Európai Parlamentben. A másik német kormánypárt, a szociáldemokrata SPD viszont elég súlyos veszteségre számít: mostani 27 képviselőjükből kilencről kell lemondaniuk, ha a mostani formájukat hozzák a májusi EP-választáson. Ezzel ugyanolyan erősek lennének az új parlamentben, mint a Zöldek, akiknek tavaly szeptemberben nagyon megugrott a népszerűségük Németországban.
A Zöldek mellett a német EP-választás másik nagy nyertese a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) lehet: most mindössze egy képviselőjük van az EP-ben, nyártól már tízre bővülhet ez a szám.
A liberális FDP is erősödésre számít, de nem ilyen mértékben: négy képviselői helyüket hatra bővíthetik. Az FDP korábban valószínűleg ennél jobb eredményben reménykedett: egy évvel ezelőtt még 9 százalék körül mérték a népszerűségüket, most viszont 6,5 százalékon állnak, ugyanott, ahol a keletnémet állampárt utódpártja, a radikális baloldali frakcióban ülő Die Linke.
Valószínűleg újból be fog jutni egy-egy képviselője három német törpepártnak: a szatirikus Die PARTEI-nak, a Kalózoknak, és az Állatvédő Pártnak. A Kalózok képviselője ugyancsak a Zöldek frakcióját erősíti majd az EP-ben.
A francia elnök Emmanuel Macron pártszövetségének mutatói 2018 tavaszáról őszére nagyot zuhantak, miután a francia kormány népszerűtlen intézkedéseket vezetett be, és országos tüntetéssorozat is kezdődött Macron ellen. Novembertől fej fej mellett mérték Marine Le Pen radikális jobboldali Nemzeti Tömörülésével (RN).
A Macron-féle Lendületben a Köztársaság (En Marche)–Demokratikus Mozgalom (Modem) közös lista januárban visszakapaszkodott a vezető helyre, és egy hónapja 23 százalékon áll, két százalékponttal jobban, mint Le Pen.
Továbbra is kérdés, hogy az En Marche–Modem szövetség várhatóan 23 képviselője melyik frakcióba lép majd az EP-ben. Macron március közepén kizárta, hogy a liberális frakcióba, az ALDE-ba ülnének be. Inkább azt tervezi, hogy egy új liberális frakciót hoz létre, ami körülbelül ugyanaz lenne, mint most az ALDE, csak máshogy hívnák, és ők is benne lennének. A francia elnök pártlistájának kisebbik tagja, a Modem képviselői most az ALDE frakció tagjai.
Le Pen Nemzeti Tömörülése a mostani 15 mandátumát 21-re növelheti, de kérdés, hogy a saját választói előtt sikerként tudja-e majd beállítani, ha végül alulmarad Macronnal szemben.
A hagyományos francia kormányzó pártok: a Köztársaságiak és a szocialisták biztosan meggyengülnek. A Néppártban ülő Köztársaságiaknak 20-ról 13 fősre csökken a küldöttsége, a szociáldemokrata frakcióban politizáló francia pártoknak 12-ről 5-re.
A Macron-ellenes tüntetések szervezőit, a Sárgamellényeseket 3,5 százalékra mérik – ezzel az eredménnyel nem tudnának képviselőt ültetni az EP-be.
Olaszországban folytatódni fog Matteo Salvini belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes diadalmenete az EP-választáson is. A radikális jobboldali Liga 32,2 százalékkal vezeti a közvélemény-kutatásokat, és 27 képviselőre számít az EP-ben. Mögötte a másik olasz kormánypárt, az 5 Csillag Mozgalom áll.
Az 5 Csillag március végén mért 20,9 százalékos eredménye jelentős visszaesés ahhoz képest, hogy a tavalyi olasz parlamenti választáson toronymagasan, 32 százalékkal lettek a legerősebb párt. Mostanra a számok tükrében is megfordultak az erőviszonyok az olasz kormányban. A hírekben leginkább Salvini szerepel, akinek a kemény migrációellenes kiállása sok választót a Liga mellé állított.
Salvini európai terveket is dédelget: olyan pártszövetséget szeretne létrehozni, amely a nemzetállami Európát képviseli a brüsszeli bürokratákkal szemben. Az olasz belügyminiszter hétfőn tartott egy kampányrendezvényt, ahol meghirdette ezt a szövetséget. Meghívták a Fideszt is, a magyar kormánypárt azonban nem jelezte, hogy részt akar venni a találkozón, bár Salvini nagyon számított Orbán Viktorra.
Az előzetes hírek szerint akár húsz párt is képviseltethette volna magát a találkozón, ezzel szemben csak négyen voltak jelen:
Nem volt ott a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés, sem a holland Geert Wilders Szabadságpártja, sem a Svéd Demokraták vagy az osztrák Szabadságpárt.
A sajtóbeszámolók szerint Salvini megemlítette, hogy a legerősebb szövetségesüknek az Európai Parlament Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) képviselőcsoportját tartják. Ide tartozik többek között Marine Le Pen pártja, valamint a holland és az osztrák Szabadságpárt.
Spanyolországot az EP-választásnál egyelőre jobban megmozgatja, hogy április 28-án nemzeti parlamenti választásokat rendeznek. A közvélemény-kutatások alapján eldőlni látszik, hogy a jelenleg kisebbségben kormányzó szocialista párt alakíthat újra kormányt.
Az elmúlt év sok meglepetést tartogatott a spanyol politikában: a katalán függetlenség körüli alkotmányos válság, a konzervatív kormánypárt korrupciós botránya és a Dél-Európába tartó migráció témái teljesen átalakították az erőviszonyokat. Tavaly februárban még az akkor kormányon lévő spanyol Néppárt (PP) vezette szűken a népszerűségi listát. Májusban a liberális Polgárok (Ciudadanos) párt tört az élre, aztán júniusban a feje tetejére fordult minden: bizonyítást nyert, hogy a kormányzó Néppárt titkos kasszát tartott fenn, amelybe az üzletemberek eurómilliókat csorgattak viszontszívességekért cserébe.
A korrupciós ügy miatt a spanyol kormányfőt lemondatta a parlament. A szocialisták, a radikális baloldali Podemos, két katalán függetlenségi párt és a Baszk Nemzeti Párt szavazta meg a bizalmatlansági indítványt. A Ciudadanos a Néppárt korábbi támogatójaként nem állt be a bizalmatlansági indítvány mögé, és úgy látszik, ezzel rossz lóra tett: mostanra 15,1 százalékra apadt a tavaly májusi 30 százalékot is meghaladó népszerűsége.
A kormányzó szocialista párt ereje viszont folyamatosan nő: március végén 28,8 százalékra mérték. Ez részben az új miniszterelnök, Pedro Sánchez népszerű intézkedéseinek köszönhető: a kormányában több nőt nevezett ki miniszternek, mint férfit, beengedte Spanyolországba az Aquarius mentőhajót, amelyet Olaszország nem engedett kikötni, és az inflációhoz igazodó nyugdíjemelést ígért.
Második helyen áll a korábban kormányzó Néppárt (PP) 20 százalékkal, a harmadikon pedig a Podemos 15,6-tal.
Izgalomra ad okot a Vox nevű radikális jobboldali párt hirtelen felemelkedése. Az általában 3 százalék körül mért alakulat novemberben nagy lendületet vett, és a bevándorlókra és katalán szeparatistákra kihegyezett kampányával most 8,4 százalékon várja a két hét múlva esedékes választásokat.
A britek nélküli EU-ban Lengyelország az ötödik legnépesebb tagállam lesz, ezért európai szinten is sokat számít, hogy a lengyel pártok hogyan szerepelnek az EP-választáson. Ugyanakkor a májusi EP-szavazás előrevetítheti a lengyel szempontból sokkal fontosabb lengyel parlamenti választás eredményét is, amelyet novemberben rendeznek majd.
A kormányzó Jog és Igazságossággal (PiS) szemben egy pártszövetség formálódott, és jó esélye van rá, hogy az EP-választáson legyűrje Jarosław Kaczyński pártját. Az Európai Koalíció nevű ellenzéki tömörülésben európai néppárti, szociáldemokrata és liberális pártok is helyet kaptak, a legnagyobb ereje a Civil Platform, akik az Európai Néppárt tagjai. A Civil Platform egyik híres politikusa Donald Tusk korábbi lengyel kormányfő, aki most az Európai Tanács elnöke.
A PiS most az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű nemzetállami-jobboldali képviselőcsoportban politizál az EP-ben. Nem biztos, hogy ez a frakció megmarad a következő törvényhozásban, mert a lengyelek mellett a frakció másik nagy ereje, a brit Konzervatívok a tervek szerint a brexittel elhagyják az Európai Parlamentet.
A Civil Platform tavaly februárban még 30 pontos hátrányban volt a PiS-hez képest, ősszel azonban komolyan elkezdett emelkedni a népszerűsége, miközben a PiS veszített a szavazóiból. Február elejére a Civil Platform már egyedül is megközelítette a kormánypártot. Az Európai Koalíciót rögtön a létrejötte után nem sokkal a PiS fölé mérték, a március végi állás pedig 41,1 százalék a PiS-nek, és 39,5 százalék az Európai Koalíciónak. Ezzel az eredménnyel mindkét lista 24 mandátumot szerezne.
Rajtuk kívül még egy pártot mérnek bejutó helyen Lengyelországban: a szociáldemokrata, Európa-párti Tavasz (Wiosna) nevű szervezetet, amely idén alakult meg. 6,7 százalékos jósolt eredményükkel négy képviselőt küldhetnének az EP-be.
Még mindig nem dőlt el, hogy Nagy-Britannia kilép-e az Európai Unióból idén. Hogyha május 22. után is a tagja lesz az Egyesült Királyság az EU-nak, akkor meg kell, hogy rendezzék az EP-választást. Több európai politikus is jelezte már, hogyha így alakul a helyzet, akkor a brit EP-képviselők, és az EU-s kormányközi üléseken részt vevő brit kormány felé az lesz az elvárás, hogy maradjanak a háttérben, és ne befolyásolják az EU-ban maradó többi ország döntéseit.
Ehhez képest a halasztások miatt mérgelődő kemény brexitpárt toryk azt is jelezték, hogy ha hosszabb időre az EU-ban ragadnának, akkor a lehető legkellemetlenebbnek tagokká kellene válniuk: megvétózná a költségvetést, keresztbe feküdne az EU-s hadseregnek, és blokkolná Emmanuel Macron francia elnök integrációs törekvéseit.
Szerda este dönt róla az Európai Tanács, hogy milyen hosszú haladékot kapnak a britek a kilépésre. Theresa May múlt héten azt írta az Európai Tanács elnökének, hogy június 30-ig van szüksége időre ahhoz, hogy biztosan véglegesíteni tudja a kilépést, de minden erejével azon lesz, hogy május 22-ig le tudja zárni az erről szóló vitát a brit parlamentben.
A távozó 73 brit képviselő székeit mindenesetre már szétosztották az Európai Parlamentben. Ha mégis maradnak, azzal bosszúságot okoznak az összes olyan európai pártnak, amelyik már elkönyvelte, hogy megnyerheti a britek egyik hátrahagyott mandátumát.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !