Észak-Európában az első adatok alapján úgy tűnik, hogy látványosan erősödtek ugyan a nacionalista hangok, de alapvető átrendeződésről egyelőre nincsen szó, tartják magukat a hagyományosan erős szociáldemokrata pártok.
Finnországban a végleges adatok szerint a konzervatív Nemzeti Koalíció hozta a legtöbb szavazatot. 20,8 százalékot szereztek, ezzel az Európai Néppártot erősítik. A párt valamivel gyengébben szerepelt, mint 2014-ben, akkor a szavazatok 22,6 százalékát szerezték meg.
| Képviselőcsoportok az Európai Parlamentben | Képviselői helyek száma |
|---|---|
| GUE/NGL | 1 |
| S&D | 2 |
| Zöldek/ESS | 2 |
| ALDE&R | 3 |
| EPP | 3 |
| ECR | 2 |
A várakozásnak megfelelő, de fontos fejlemény, hogy Finnországban a zöldek is előretörtek, a Zöld Szövetség (VIHR) a második legtöbb szavazatot vitte el, 16 százalékos eredményükkel pedig lényegében duplázzák a 2014-es teljesítményüket. A Finn Szociáldemokrata Párt (SDP) az Európai Szociáldemokrata pártot erősíti, a 2019-es EP-választáson jobban szerepeltek, mint öt évvel ezelőtt, az akkori 12,3 százalék után most 14,6 százalékot szereztek.
A szélsőjobboldali Finnek Pártja egy hajszállal megelőzte a liberális KESK-et, 13,8 százalékot értek el. A KESK egyébként kimondottan rosszul szerepelt, mindössze 13,5 százalékot szerzett a 2014-es 19,6 százalék után. Finnország 13 képviselői helyet ad az EP-be.
Dániában az EP-választás egy utolsó erőpróbának is felfogható volt a június 5-re kiírt választások előtt, a felfokozott érdeklődést jelezte, hogy megdőlt az eddigi részvételi rekord. A szélsőséges pártok kevésbé tudtak labdába rúgni, amiben az is szerepet játszhat, hogy a Szociáldemokraták jóval keményebb migrációs politikát hirdettek, mint korábban, és elvehettek szavazókat a bevándorlásellenes párttól.
Az első helyen Lars Løkke Rasmussen kormányfő Venstre nevű jobbközép pártja végzett 23,5 százalékkal. A Szociáldemokraták a végleges adatok alapján 21,5 százalékot szereztek, sokat javítva az öt évvel ezelőtti választáshoz képest, bár az előzetesen becsült eredményükhöz képest ez mégis csalódás nekik, korábban 30 százalék körüli eredményt sem tartottak elképzelhetetlennek.
Harmadik a Szocialista Néppárt lett 13,2 százalékkal, míg a kormánykoalíciót kívülről támogató bevándorlásellenes-populista Dán Néppárt csak a negyedik helyen végzett 10,1 százalékkal. Dániának összesen 13 EP-mandátuma van.
Svédországban az első adatok alapján úgy tűnik, hogy Szociáldemokrata győzelmet hozott a választás 25,1 százalékkal, a második legnagyobb erő az EPP-be ülő Mérsékelt Párt lesz 17,6 százalékkal. A szélsőjobbos Svéd Demokraták pártja jelentősen megerősödve 16,9 százalékot szerzett az öt évvel ezelőtti 9,7 után, a liberális Centrum Párt 10,3 százalékot szerzett, a kereszténydemokrata párt (KD) 8,6 százalékot kapott.
| Képviselőcsoportok az Európai Parlamentben | Képviselői helyek száma |
|---|---|
| GUE/NGL | 1 |
| S&D | 3 |
| Zöldek/ESS | 2 |
| ALDE&R | 5 |
| EPP | 1 |
| ECR | 1 |
Érdekes egyébként, hogy a jelentős szociáldemokrata győzelem ellenére Svédország európai parlamenti székeinek többsége az EPP-ben lesz. És miközben Greta Thunberg zöldaktivista Európa-szerte népszerű klímakampányától többen a zöld párt jobb szereplését várták, végül ez mégsem valósult meg, az öt évvel ezelőtti 15,41 százalék után idén már csak 9,5 százalékot hoztak össze.
A kulcskérdés Észtországban leginkább az volt, hogy az EU-ellenes szélsőjobb párt, az EKRE hogyan teljesít. A nemzeti parlamenti választáson az EKRE a harmadik lett és a kormánykoalícióba került, 2014-ben még csak 4 százalékot szerzett az EP-választáson, az előrejelzések most 17 százalékot vártak. A részadatok viszont azt mutatják, hogy ennyi mégsem jött össze, 12,7 százalékot szereztek.
A litvánok nem csak az EP-ben betöltött 11 helyről szavaztak, hanem egyúttal ez volt ma az elnökválasztás második fordulója is. Az ország EU-biztosa is megpályázta a posztot, de ő az első fordulóban két hete már kiesett, így a verseny Gitanas Nauseda független jelölt, közgazdász egyetemi tanár és a korábbi pénzügyminiszter Ingrida Šimonytė között dől el. Utóbbi hajszállal előbb végzett az első fordulóban.
A balti államban tavaly voltak általános választások, ahol az addig kormányzó jobbközép koalíció elveszítette többségét. Megjelentek, sőt előtérbe kerültek új pártok is, akkor a legtöbb szavazatot a szociáldemokrata, oroszbarát Harmónia (Saskana) kapta (19,8 százalék), de nem elegendőt ahhoz, hogy kormányt tudjon alakítani. A mostani EP-választáson 17,5 százalékot szereztek a részeredmények szerint.
Az általános választásokon a második helyen (14 százalék) a 2016-ban alakult, populistának tartott KPV LV végzett, ehhez képest most az EP-választáson mandátumot sem szereztek. 16,4 százalékot kapott az EU-kritikus Nemzeti Szövetség, a legtöbb szavazatot pedig a jobbközép párt vitte el: a Jaunā Vienotība 26 százalékot szerzett.