Hidvéghi Balázs friss európai parlamenti képviselő, a Fidesz korábbi kommunikációs igazgatója minden eddiginél kiélezettebb vitákra számít az EP-ben, ahol minden képviselő szavazatának nagyobb súlya lesz. Az állampolgári jogi szakbizottságot a legliberálisabb társaságnak tartja a parlamentben, ezért nem lepte meg, hogy egyelőre nem szavazták meg alelnöknek. Úgy látja, hogy az Európai Néppárt frakciója kiáll a Fidesz mellett, és reméli, hogy karakteres, jobboldali képviselőcsoporttá válik. Nem ellenzi, hogy magyar ellenzéki képviselők vitázzanak a Fidesszel az Európai Parlamentben, de az ellen fel fog szólalni, hogyha valótlanságokat állítanak: például Magyarországon szerinte nem sérül a demokrácia.
Olvasóink kérdései alapján beszélgettünk négy magyar európai parlamenti képviselővel, akik most ismerkednek az új szerepükkel. A sorozat többi részében Ara-Kovács Attilával (DK), Donáth Annával (Momentum) és Gyöngyösi Mártonnal (Jobbik) készítettünk interjút.
„Minden szavazat számít. Azért kell itt lenni, mert ilyeneken múlhatnak egészen komoly, nagy dolgok” – mondta az EUrologusnak Hidvéghi Balázs, a Fidesz-KDNP egyik új európai parlamenti képviselője Strasbourgban, arra a kérdésre, hogy milyen elvárásokkal indul neki az első parlamenti ciklusának. Felidézte Manfred Weber korábbi kijelentését, amikor a német politikus azt mondta: nem szeretne a Fidesz szavazataival az Európai Bizottság elnöke lenni. „Nem is lett az, Ursula von der Leyen viszont a Fidesz szavazataival tudott azzá válni” – mutatott rá Hidvéghi Balázs.
Hidvéghi Balázs harminc éve tagja a Fidesznek, ő a párt „jolly jokere”, mert sokféle pozíciót betöltött már a kormányban és a kormánypártban. Dolgozott már a Fidesz-KDNP EP-küldöttségében tanácsadóként, 2008-tól a Fidesz kampányfőnök-helyettese volt, majd helyettes államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztériumban és szóvivő a Magyar Nemzeti Banknál. 2016 óta a Fidesz kommunikációs igazgatója. 49 éves, Budapesten született, négy gyermeke van. Angol-magyar szakos tanárként végzett, diplomáciát, nemzetközi kapcsolatokat és történelmet tanult Angliában és Franciaországban.
A magyar kormánypártok 13 fős küldöttségében rajta kívül még ketten: Trócsányi László és Tóth Edina nem töltöttek be korábban választott tisztséget az Európai Parlamentben.
Hidvéghi Balázs az állampolgári jogokkal és belügyekkel foglalkozó szakbizottságban (LIBE), valamint a mezőgazdasági-vidékfejlesztési (AGRI) és a halászati (PECH) szakbizottságokban dolgozik a következő években.
Ursula von der Leyent 9 szavazatos többséggel választották meg az Európai Bizottság következő elnökének július közepén. A 13 Fidesz-KDNP-s képviselő igennel voksolt, ezen is múlt, hogy Von der Leyen elfoglalhatja az Európai Unió legfontosabb tisztségét. Végső soron ugyanis az Európai Bizottság elnöke dönt arról, hogy milyen új jogszabályokra nyújtanak be javaslatot EU-s szinten, és milyen eljárások indulnak a tagországokkal szemben. Hidvéghi Balázs hasonlóan kiélezett vitára és szoros eredményekre számít más fontos ügyekben is az Európai Parlament következő öt évében.
Ursula von der Leyenre annak ellenére is „megelőlegezett bizalommal” tekintenek a Fideszben, hogy az európai parlamenti beszédében hangsúlyosan kitért az európai jogállamiság védelmére. Hidvéghi Balázs fölhívta rá a figyelmet, hogy Von der Leyen nem említette konkrétan Lengyelországot és Magyarországot, amikor ezt a témát érintette. „A baloldali kérdezők próbálták erőltetni ezt a témát, de hogyha figyelte a vitát és a válaszokat, akkor észrevette, hogy [Von der Leyen] kerülte azt, hogy belemenjen a részletekbe” – mondta a képviselő.
„Nyilván lesz még napirenden ez a kérdés, és mi állunk elébe, mert azt gondoljuk, hogy Magyarország a jogállamiság tekintetében jó úton van, és egy jól működő, sőt nagyon élénk demokrácia és közbeszéd van otthon, élénkebb, szabadabb, és tabumentesebb, mint nagyon sok más helyen” – tette hozzá. Elismételte: a jogállamiságot csak akkor lehet vizsgálni európai szinten, hogyha minden tagállamra egyforma sztenderdek vonatkoznak, úgy nem, hogyha egy politikai büntető eszközzé válik a baloldal kezében.
Hasonló politikai támadásként tekint arra a parlamenti vitára, amelyben személyesen is érintett: az állampolgári jogokkal foglalkozó szakbizottság (LIBE) tagjai a július eleji alakuló ülés óta nem adták az áldásukat rá, hogy ő legyen a szakbizottság harmadik alelnöke. Két másik Fidesz-KDNP-s képviselőtársa is hasonló ellenállással nézett szembe: egyikük, Trócsányi László jelölését visszavonta a frakció, mert ő az uniós biztosi posztra készül. Másikuk, Bocskor Andrea megválasztása is várat magára. A választás eredményét tükröző, frakciók közötti megegyezés értelmében a fideszes képviselők kellene, hogy kapják ezeket a pozíciókat. A róluk szóló szavazást többször is elhalasztották, Hidvéghi Balázs szakbizottságában legutóbb szeptember első hetében.
Hidvéghi alelnöksége ellen kifejezetten tiltakozott 23 ország több mint 200 civil szervezete is, szerintük az alapjogokkal foglalkozó EP-bizottságba olyan ember kell, aki „elkötelezett híve a demokráciának, a jogállamiságnak és az emberi jogoknak". A European Civic Forum tagjai szerint Hidvéghi a Fidesz egyik kommunikációs vezetőjeként részt vett az ellenzékkel, a civil szervezetekkel és a kritikus újságírókkal szembeni lejárató kampányokban.
„A LIBE bizottság az Európai Parlament legliberálisabb, legbevándorláspártibb társasága, gyűjtőhelye azoknak, akik eddig is előszeretettel támadtak minket” – jellemezte a saját helyzetét Hidvéghi Balázs. Hozzátette: ez annak a következménye, hogy a Fidesz és a magyar kormány határozottan kiállt a bevándorlás ellen és a nemzetek Európája mellett. (A LIBE bizottság az, amelyik összeállította a magyarországi jogállam állapotáról szóló Sargentini-jelentést, és amelyik a menekültügyi szabályok reformjával is foglalkozik.)
„Személyesen én jól viselem a támadásokat, mert azt tanultam a miniszterelnöktől, hogy egy politikusnak az egyik ismérve az kell, hogy legyen, hogy ütésre keményedik, tehát állok elébe, és sok sikert kívánok mindenkinek” – jelentette ki. Nem akart jósolni, hogy lesznek-e végül szakbizottsági alelnökök a fideszes jelöltekből. Azt mondta:
a kérdés frakcióvezetői szinten fog eldőlni, és egy nagyobb meccs része.
A lengyel kormánypárti, PiS-es volt kormányfő Beata Szydłót például elnöknek jelölték a foglalkoztatásügyi szakbizottságban, de három alkalommal sem kapott többséget, többek között azért, mert a szocialista képviselők nem szavazták meg. Hidvéghi Balázs ezért szószegőknek tartja a szociáldemokratákat, akik nem tartják be azokat a megállapodásokat, amelyek a parlament intézményi működését meghatározzák.
Manfred Weber frakcióvezető mindenesetre kijelentette: a néppárti képviselőcsoport nem engedi, hogy kívülről diktáljanak neki, és kiállnak a jelöltjeik mellett, a három fideszes jelölt mellett is – idézte föl Hidvéghi Balázs.
Szerinte nemcsak a frakcióvezető gondolkodik így, annak ellenére, hogy az EP-választás előtt úgy tűnt, hogy kifelé áll a Fidesz szekerének a rúdja az Európai Néppártból. „Új érkezőként azt tapasztalom, hogy az európai néppárti frakció döntő többsége azt szeretné, hogyha maradnánk a frakcióban. Május vége óta járok ki ülésekre, ezalatt nem találkoztunk olyan felszólalással vagy véleménnyel, akár nyíltan, akár beszélgetésekben, amely arra irányult volna, hogy elváljanak a Fidesz és a Néppárt útjai” – fogalmazott Hidvéghi Balázs.
Úgy gondolja, hogy Manfred Weber és a Néppárt levonhatott egy tanulságot az elmúlt hetek eseményeiből: hogy bár a kampányban nagyon sok gesztust tettek a baloldal, a liberálisok, és a Zöldek felé, a mostani parlamenti vitákban, akár bizottsági helyek elosztásáról vagy Von der Leyen megválasztásáról van szó, igazából nem számíthattak rájuk. Elárulta: a frakcióüléseken folyó vitában sokszor előkerül, hogy a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióval kellene megerősíteni az együttműködést, ahol a lengyel kormánypárt is politizál.
Elismerte ugyanakkor, hogy a Fidesszel még mindig van egy kiélezett vitája a frakciónak, ezt azonban nem tartja bajnak, hiszen a frakció egy politikai csoport, amelybe számos országból érkeznek képviselők, eltérő értékekkel, érdekekkel és otthoni viszonyokkal. Ez a vita hasznos is lehet, hogyha egy karakteresebb jobboldali politika és bátrabb fellépés kristályosodik ki belőle, mondta.
A frakciók közötti vitára is igaz, hogy természetes és hasznos, még akkor is, hogyha ugyanolyan nemzetiségű képviselők között zajlik európai szinten, vélekedett Hidvéghi Balázs. Arra a kérdésre, hogy miért indul el mégis a hazaárulózás, hogyha magyar ellenzéki képviselők magyar ügyekkel foglalkoznak az Európai Parlamentben, ezt válaszolta: „Az a problémánk ezekkel a támadásokkal, hogy a tényállításaiknak a jelentős része nem felel meg a valóságnak. Ferdítenek, csúsztatnak, vagy hazudnak Magyarországról. Ez az országnak egyrészt rossz hírét kelti, és árt neki. Nem tudunk ilyenekhez jó képet vágni, mert amikor azt mondják, hogy Magyarországon sérül a demokrácia, az tényszerűen nem igaz, mert nem sérül a demokrácia.”
Hidvéghi Balázs a legtöbb EP-képviselőhöz hasonlóan úgy fogja föl a parlamenti munkát, hogy az nemcsak az EP két székhelyén: Brüsszelben és Strasbourgban zajlik, hanem a saját országában is is. „Akkor jár el valaki helyesen európai képviselőként, ha odafigyel arra, hogy ne szakadjon el az otthoni valóságtól, Magyarországról” – mondta. Hétfőn és pénteken alapvetően magyarországi programokat fog szervezni, és a hét közepén vesz részt az európai parlamenti eseményeken. A brüsszeli-strasbourgi munkára két asszisztenst vett föl, akik már régóta az Európai Parlamentben dolgoznak, emellett otthon is alakult egy stábja.
Egy kis lakást fog bérelni Brüsszelben, nem messze a parlamenttől, ahonnan be tud járni gyalog az irodába. Kipróbálta az elektromos rollert, amit Brüsszelben az utcán telefonos applikációval lehet bérelni rövid utakra, azt mondta, nagyon bejött neki, és biztosan használni fogja.
A családja támogatja az új munkájában, mert nagy megtiszteltetés, de megegyeztek: igyekezni fognak, hogy a sok utazással járó munka ne vegyen el túl sokat a családdal töltött időből. Ugyanakkor Hidvéghi Balázs azt mondta: a Fidesz kommunikációs igazgatójaként olyan elfoglalt volt az elmúlt időszakban a kampányok alatt, hogy abban reménykednek: a mostani munka mellett az otthon töltött napok kicsit nyugodtabbak lesznek.
A politikai pártokban, a Fideszben is van egy szokás, hogy a pozíciót szerzett politikusok a fizetésük egy részét befizetik a párt közös költségvetésébe. „Én is fogok adományozni a Fidesznek, ahogy korábban is adományoztam már, ez természetes” – mondta ezzel kapcsolatban Hidvéghi Balázs. Hozzátette: az EP-képviselők más módon is segítik a pártot és a közösséget: látogatócsoportokat, szakmai programokat szerveznek, aktivistákat hoznak ki és megmutatják nekik az Európai Parlamentet.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !