Magyarellenes telefonos üzenetek miatt tett feljelentést a rendőrségen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vasárnap a partiumi Szatmár megyében a romániai helyhatósági és EP-választásokkal kapcsolatban.
Turos Lóránd szenátor az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének Facebook-oldalán közzétett videóban bejelentette: két feljelentést iktatott vasárnap a román rendőrségen amiatt, hogy a szövetség politikai ellenfelei Szatmárnémetiben és Szatmár megyében „magyarellenes uszítással próbálnak szavazatokat szerezni”.
A román nyelvű sms-t Adrian Cozma, a Szatmár megyei önkormányzat élére a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben pályázó, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által is támogatott jelölt nevével írták alá.
Menjetek szavazni, hogy kizárjuk a magyarokat az intézményekből! Szatmárnak egy igazi románra van szüksége! Adrian Cozma
– áll a román nyelvű telefonos üzenetben.
Turos Lóránd hangsúlyozta: a rendőrségi feljelentés csak eszköz, a magyarellenességre „az orvosság” a rengeteg magyar szavazat.
A magyargyülölők ellen a legjobb megoldás a magyar szavazat
– idézte az RMDSZ közleménye Csoma Botond szóvivőt, aki arra kérte a Szatmár megyei magyarokat, hogy minél nagyobb számban menjenek el voksolni.
Az EP-választásokkal egy időben, vasárnap zajló romániai helyhatósági választásokon az RMDSZ színeiben újrázni készülő Pataki Csaba Szatmár megyei tanácselnöknek a PNL-s Adrian Cozma a fő kihívója, akit a többi román párt által szélsőségesnek tartott AUR is támogat.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök korábban elfogadhatatlannak nevezte, és a vezető román politikusok elhatárolódását kérte attól, hogy Romániában eddig példátlan módon a kormányon lévő PNL szövetkezett az AUR-ral.
Mivel az Európai Parlament összetételére vonatkozó frissítés már csak hétfőn délelőtt várható, a legfontosabb politikusok pedig már kiértékelték a választások eredményét, ezért mi is lezárjuk a percről percre közvetítésünket.
A fontosabb tudnivalók az estéről:
Reggel viszont kattintson ismét az Indexre, hiszen a nap folyamán elemzésekkel jelentkezünk mind az önkormányzati, mind az európai parlamenti választások miatt!
Gyengén teljesített a DK-MSZP-Párbeszéd, amely csupán két mandátumot szerzett az Európai Parlamentben, szemben a 2019-es öt mandátummal. Az eredményvárón Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és Dobrev Klára, a pártszövetség EP-listavezetője is elismerte, hogy csalódottak. A részletekről itt írtunk.
A BBC brüsszeli szerkesztője, Paul Kirby egy posztban foglalta össze, hogy milyen fontosabb fejlemények történtek ma este az európai politikában.
„Megbocsátható, ha az ember most azt kérdezi, mi történt, mert miközben a nagy választási hírek érkeztek az európai politikáról, a francia Emmanuel Macron bejelentette, hogy feloszlatja a francia parlamentet és előrehozott választást kezdeményez”– fogalmazott.
Mint írta, Macron bejelentése „ellopta a show-t”, de más országokban is sok jelentős fejlemény történt. Németországban és Spanyolország is az ellenzékben lévő jobbközép, konzervatív pártok nyertek, és Olaf Scholz német kancellár feje különösen fájhat, miután még a szélsőjobboldali AfD is beelőzte őket. Ezután kitért Magyarországra is.
Magyar Péter új magyar jobbközép pártja a semmiből a második helyen végzett a szavazatok több mint 30 százalékával, megszilárdítva ezzel helyét Orbán Viktor miniszterelnök kormányzó Fideszének kihívójaként
– írta Kirby.
Arra is kitért: európai szinten a mérsékelt jobboldali EPP-é a választás, mivel 189 helyük lehet jelen állás szerint a 720-ból az EP-ben. Ugyanakkor a radikális jobboldal jelentős sikereket könyvelhetett el (Franciaország mellett) Olaszországban és Ausztriában.
Mindeközben Alexander De Croo belga kormányfő is súlyos vereséget szenvedett (bár ő nem a szélsőjobbtól). Dániában pedig (ahol a baloldali pártok a legjobban teljesítettek szerinte) a pár napja bántalmazott miniszterelnöknő, Mette Frederiksen szociáldemokrata pártja szintén vereséget szenved jelen állás szerint a Zöld Baloldallal szemben.
Kiadta utolsó frissítését az Európai Unió választási oldala az új Európai Parlament összetételéről, amit Roberta Metsola, az Európai Parlament leköszönő elnöke ismertetett az EP brüsszeli épületében.
E szerint a legnagyobb képviselőcsoporttal a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt lesz, aminek az előzetes becslés szerint 191 képviselője lesz.
Igaz, oda jelenleg oda beszámolják a jelenleg parlamenten kívüli Tisza Pártot. Ez egyébként 15 további mandátumot jelent az EPP-nek.
Elmondta, hogy a következő uniós törvényhozó testületben a második legnagyobb képviselőcsoport minden bizonnyal a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) lesz 135 képviselői hellyel, ami néggyel elmarad az előző ciklusban birtokolt helyektől. Őket követi a liberális Renew Europe, aminek 19 képviselői helyet veszítve 83 képviselője lehet az új EP-ben.
A jobboldali-konzervatív, euszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 2019-hez képest kettővel több, 71 képviselői hellyel számolhatnak, míg a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) pártcsoport 8 további hellyel gyarapszik, és 57 képviselőt ültethet majd az EP-be.
Az ökobaloldali és regionális pártokat összefogó Zöldek képviselőcsoportjának várhatóan 53 képviselője lesz, 18-cal kevesebb, mint a megelőző ciklusban, míg a szélsőbaloldaltól a balközép pártokig terjedő Baloldalnak kettővel kevesebb, 35 képviselője lehet.
Független, illetve az EP-be újonnan bekerült képviselők 33-mal többen, 95-en lesznek. Utóbbiak az új összetételű Európai Parlament megalakulása után csatlakozhatnak majd valamely pártcsoporthoz, közölte az EP leköszönő elnöke.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Néppárt politikusa az Európai Parlamentben újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy az EPP a stabilitás záloga, a választók ismét elismerték vezető szerepét az Európai Unióban. Kijelentette, mivel a szélsőbal és szélsőjobb a korábbinál nagyobb támogatást szerzett, az Európai Parlamentben Európa-párti többséget kell építeni. Úgy fogalmazott, hogy Európa-párti, Ukrajna-párti és jogállamiság-párti többségre kell törekedni az Európai Parlamentben az Európát gyengíteni, társadalmait destabilizálni kívánó külső és belső erőkkel szemben.
Ursula Von der Leyen, akit az EPP az Európai Bizottság következő elnökének is jelölt, kijelentette, bízik abban, hogy a mostani választások eredményének köszönhetően tovább vezetheti a brüsszeli bizottságot.
Nicolas Schmit, az európai szocialisták csúcsjelöltje hétfő hajnali nyilatkozatában gratulált az Európai Néppártnak választási győzelméhez, és hangsúlyozta, hogy a képviselőcsoport nyitott arra, hogy együttműködjön a demokratikus erőkkel az uniós parlamentben.
Nyitottak vagyunk minden demokratikus erő felé, akik osztják az uniós értékeket és egy erősebb Európát akarnak építeni
– jelentette ki.
Schmit elmondta, hogy az Európai Bizottságtól következő testületétől határozott klímapolitikát, az európai gazdaság megerősítését és a társadalmi igazságosság előmozdítását várja. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak komoly kihívásokkal kell szembenéznie, és ezekre választ csak a demokratikus pártok adhatnak.
A szocialisták vezető jelöltje, Nicolas Schmit azt mondta az Európai Parlamentben tartott rögtönzött sajtótájékoztatóján, hogy az S&D kizár bármilyennemű együttműködést a jobboldali-konzervatív ECR-rel, illetve a szélsőjobboldali Identitás és Demokráciával.
Nincs lehetőség nekünk, szociáldemokratáknak, hogy együttműködjünk azokkal, akik szét akarják bontani, gyengíteni akarják ezt az Európát, amelyet több évtizede építettünk
– fogalmazott a luxemburgi politikus, majd hozzátette
az S&D hajlandó együttműködni Ursula von der Leyennel, hogy közösen többséget adjanak az Európai Parlamentben.
Arra a kérdésre, hogy ő személy szerint kibővítené-e az EPP–S&D–Renew informális koalíciót a választásokon a legtöbb mandátumot vesztő Zöldekkel, pozitívan hangzott, de ismét hangsúlyozta, az ECR-rel és az ID-vel való együttműködés kizárt.
A Zöldek nevében a holland Bas Eickhout nyilatkozott, aki kijelentette, természetesen csalódottak az eredmények miatt – ugyan nem említette, de a képviselőcsoportja a negyedik helyről a hatodik legnagyobbra csúszott vissza öt évvel ezelőtthöz képest.
Hozzátette ugyanakkor, hogy elégedett a zöldek dániai és más skandináv országokban nyújtott teljesítményével.
A képviselőcsoport jövőbeni terveiről elmondta, „konstruktív szerepet” vállal majd az ökobaloldali politikai erő, mivel szerintük az EU kihívásai túl nagyok ahhoz, hogy politikai játszmákat játszanak.
Azaz Eickhout nem zárta ki, hogy a képviselőcsoport támogatná az EPP–S&D–Renew informális koalíciót – az elmúlt öt évben a Zöldek így is gyakran együttszavazott a három képviselőcsoporttal.
Azonban a választás estéjén az EPP-vezető Manfred Weber nem említette a Zöldeket mint potenciális partner.
A Tisza Párt alelnöke, Magyar Péter is beszédet tartott a választásokról, ami kapcsán kijelentette,
még küzdünk a budapesti közgyűlésben az aranyéremért, de ami látszik, hogy ez az orbáni hatalomgyárnak ma a Waterloo-ja, a vég kezdete.
Pártjának választási eredményét úgy értékelte, az politikai földindulás volt, és a következő, 2026-os parlamenti választásokra egyetlen egy potens kihívója akadt a kormánypártoknak, ez pedig az ő pártja, ami hivatalosan is az ellenzék legnagyobb pártjává vált.
Magyar Péter szerint bebizonyították, hogy az ország nem az Orbán Viktoroké, a Rogán Antaloké, a Tiborcz Istvánoké, a Mészáros Lőrinceké, nem a Döbrögiké, hanem a Görgei Artúroké, a Hunyadiaké, a Kossuth Lajosoké, a 48-as és 56-os szabadságharcosoké, és minden magyar Ludas Matyi hazája.
A Fidesz–KDNP szokásához híven a budapesti Bálnában tartotta eredményváróját, a Fidesz-elnök Orbán Viktor valamivel fél egy után állt színpadra, hogy értékelje az eredményeket. A magyar miniszterelnök úgy értékelte, az EP- és az önkormányzati választásokat is megnyerte pártszövetsége.
Az EP-választás üzenete Orbán Viktor szerint az, hogy Magyarországon az emberek világosan megüzenték, békét akarnak és szerinte megerősítést kapott a békepárti kormányzati politika. Mint fogalmazott, szerinte a kormánya ezzel a felhatalmazással azt vállalja, hogy kettőzött erővel küzdenek azért, hogy kívül tartsák az országot a háborúból.
migráció stop, gender stop, háború stop, Brüsszel stop
– így összegezte az EP eredményeit a magyar kormányfő.
A Fidesz eddigi leggyengébb EP-választási eredményét érheti el a mai napon, erről nem beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Bálnában tartott beszédében. Ember Zoltán Levente politikai elemző és Vasali Zoltán abban egyetértett élő eredményváró műsorunkban, hogy
a kormánypártok ezt nem annyira tekintik sikernek és nem volt „a Holdról is látszik, de Brüsszelből biztosan”-szerű hangzatos, magabiztos megnyilvánulás a kormányfőtől.
Elmondták, hogy a Fidesz érezheti azt, hogy a semmiből jött egy erő, amely „hármassal kezdődő” számot tudott felmutatni pár hónappal azután, hogy megjelentek a színtéren.
A Giorgia Meloni vezette posztfasiszta Olasz Testvérek (FdI) párt szerezte Olaszországban a legtöbb voksot az európai parlamenti választáson, írja az MTI. Az olasz televíziókban bemutatott felmérések eredményei szerint a Giorgia Meloni kormányfő vezette jobboldali pártra a választók 26-30 százaléka szavazott.
Az előrejelzések szerint második helyre a balközép Demokrata Párt (PD) vezette baloldali pártszövetség kerülhet a szavazatok 21-25 százalékával. A Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S) 10-14 százalék körüli eredményt érhet el, a Zöldek és Olasz Baloldal Szövetsége (AVS) pedig a szavazatok 5-7 százalékát kaphatta.
Meloni koalíciós partnerei, a Matteo Salvini vezette Liga párt, illetve a Forza Italia eredményét 7 és 12 százalék közé becsülik. Salvini 2019-ben még a voksok 34 százalékát szerezte meg.
Az olaszországi EP-választáson idén rekordalacsony, mindössze 50 százalék körüli volt a részvételi arány.
Ujhelyi István és Lattmann Zoltán azon merengenek Siklós András kollégánkkal, hogy mi lesz akkor, ha minden így marad és 7 helyet nyer a Tisza Párt az EP-választáson és 10 helyet a Fővárosi Közgyűlésen. Véleményük szerint az a megoldás lehetséges – mivel a Közgyűlésbe csak októbertől kell beülni –, hogy az átfedésben lévő politikusok októberig betöltik EP-képviselői mandátumukat, majd onnantól úgy döntenek, hogy hazajönnek és beülnek a Fővárosi Közgyűlésbe.
Ezután pedig a be nem jutott jelöltekkel a Tisza Párt feltöltheti a megüresedett EP-helyeket és így talán még kijöhet a matek. Élő eredményvárónkat itt követhetik nyomon.
Élő tudósításunkban (illetve egy külön cikkben) már írtunk több EU-tagállami eredményről, arról, hogy miként nézhet ki jelen állás szerint a parlamenti patkó az EP-ben, és arról is, hogy a magyar pártok mennyi EP-helyet szerezhetnek.
Az EP-választás hivatalos honlapján időközben több tagállamról is frissített adatokat közöltek a tekintetben, hogy az EP pártcsaládjai hány helyre számíthatnak:
Csehországban a Renew Europe 7, az EPP 5, az ECR 3 helyre számíthat. A Zöldek, a Baloldal, és az ID 1-1 helyet szerezhet, továbbá lehet 3 olyan képviselő is, akik a leköszönő Parlament egyik képviselőcsoportjához sem csatlakoztak.
Észtországban az S&D, a Renew Europe és az EPP mindannyian két helyet szerezhetnek, míg az ID egy helyet húzhat be.
Finnországban az EPP 4, a Baloldal és a Renew Europe 3-3, az S&D és a Zöldek 2-2, az ECR pedig egy hellyel gazdagodhat.
Horvátországban az EPP 6, az S&D 4, a Zöldek 1 képviselői helyet szerezhet jelen állás szerint, és lehet egy olyan képviselő, akik nem csatlakoztak frakcióhoz.
Lettországban az EPP és az ECR 2-2, az S&D, a Zöldek, a Renew Europe pedig 1-1 helyet szerezhet. Továbbá lehet 2 olyan képviselő, akik nem csatlakoztak frakcióhoz.
Litvániában az EPP 3, az S&D, a Zöldek, a Renew pedig 2-2 mandátumot szerezhet jelen állás szerint. Az ECR-nek 1 mandátuma lehet, 1 képviselő pedig nem ült be egyik frakció.
Luxemburgban az EPP kalkulálhat két képviselői hellyel. Az S&D, a Zöldek, a Renew és az ECR 1-1 helyre számíthatnak.
Olaszországban az ECR 23 mandátumot várhat, míg az S&D 19 helyre számíthat. Az EPP-nek 10, az ID-nek 7, a Zöldeknek és a Renewnak 3-3 helyet jósolnak. Továbbá lehet 9 frakción kívüli képviselő, és 2 független is.
Szlovákiában a Renew Europe 6 helyet, az EPP 1-et szerezhet. 7 képviselő frakicón kívüli, 1 pedig függetlenek minősül jelen állás szerint.
Szlovéniában az EPP 6 helynek örülhet, ha minden így marad. A Renew 2 helyre, a Zöldek 1 helyre számíthatnak.
Megerősítette pozícióját Finnországban az európai parlamenti választáson Petteri Orpo miniszterelnök jobbközép Nemzeti Koalíciója, amely a szavazatok közel 25 százalékát szerezte meg, 4 százalékponttal többet az előzőnél, ami 4 képviselői helyet jelent neki – adta hírül az MTI a csaknem végleges eredményeket (99 százalék).
A szavazás nagy meglepetése a szocialista Finn Baloldali Szövetség volt, amely 17,3 százalékot ért el, szintén négy százalékponttal többet, mint 2019-ben. A párt így a Finnország részére fenntartott tizenöt képviselői helyből hármat szerzett meg a korábbi egy helyett.
A radikális jobboldali Finnek Pártja, amely tagja a kormánykoalíciónak, 7,6 százalékra visszaesett, 6,2 százalékpontot veszítve az előző választásokhoz viszonyítva, így mindössze egyetlen képviselői helyet kap.
A szomszédos Svédországban a szociáldemokraták 1,4 százalékponttal 23,1 százalékra visszaestek az exit pollok szerint, a Zöldek a szavazatok 15,7 százalékát kapták, azaz 4,2 százalékponttal többet, mint 2019-ben. A Baloldali Párt szintén növelte szavazatai számát (4 százalékponttal 10,7 százalékra), míg a radikális jobboldali Svédországi Demokraták 13,9 százalékot nyertek el.
Dániában a szocialisták végeztek az első helyen, 18,4 százalékkal, 5,2 százalékponttal jobb eredménnyel, mint öt éve, a DR közszolgálati televízió exit poll felmérése szerint. A kormánykoalíció vezető ereje, a Szociáldemokrata Párt 15,4 százalékra esett vissza. A két pártnak egyenként három-három helye lesz a Dánia számára fenntartott 15 képviselői hely közül.
Az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) nyerte meg az európai parlamenti választást Csehországban, írja az MTI.
A végeredmény szerint az Andrej Babis volt kormányfő által vezetett mozgalom megszerezte a szavazatok 26,14 százalékát, és a jövőben hét képviselője lesz az EP-ben, eggyel több, mint eddig.
A második helyen a Spolu kormánykoalíció (ODS, TOP 09, KDU-CSL) 22,27 százalékkal hat mandátumot szerzett, kettővel kevesebbet, mint öt éve.
A kormánykoalícióhoz tartozó Polgármesterek és Függetlenek (STAN) 8,70 százalékkal egyről kettőre emelte képviselői számát, akárcsak a parlamenten kívüli Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM), amely kisebb tömörülésekkel koalícióban indulva 9,56 százalékot kapott, s ezzel két mandátumot mondhat a magáénak az eddigi egy helyett.
A kormánykoalíciós Cseh Kalózpárt 6,2 százalékos eredménnyel az eddigi három helyett csak egy képviselőt küldhet ezután az EP-be, az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) párt 5,73 százalékot kapott, és a korábbi kettő helyet csak egy mandátummal fog rendelkezni. Két képviselői helyet szerzett még 10,26 százalékos támogatással a parlamenten kívüli Motoristé-Prísaha mozgalom.
A csehországi EP-választáson az idén az arra jogosultak 36,45 százaléka vett részt, ami rekord. Öt éve a részvétel 28,72 százalékot tett ki.
A legutóbbi, öt éve megtartott európai parlamenti választáson az ANO mozgalom hat mandátumot, a Spolu koalíció akkor még külön-külön induló három pártja együtt nyolc mandátumot szerzett (ODS 4, TOP 09 és a KDU-CSL kettő-kettő), míg a Cseh Kalózpárt három, az SPD pedig két képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe. Egy-egy képviselői hely akkor a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) pártnak, valamint a kommunista pártnak jutott.
Frissítette az Európai Unió választási oldala az EP összetételére vonatkozó előrejelzését. Ezalapján az elkövetkezendő öt évben így nézhet ki a parlament:
Ember Zoltán Levente politikai elemző szerint ennyire alacsony még sosem volt a Fidesz–KDNP szavazataránya az EP-választásokon. Most, 51 százalékos feldolgozottságnál a kormánypártok 43 százalékon állnak, míg a Tisza Párt továbbra is 31 százalékon áll.
Vasali Zoltánnal közösen arról beszéltek a stúdiónkban, hogy van-e egyáltalán a Tiszának ennyi képviselője, hiszen ha a fővárosi közgyűlésbe 10, az EP-be 7 jelöltet küldhetnek, akkor a sok átfedés a jelöltjeik között még gondot okozhat.
„Megnyertük az európai parlamenti választásokat, az Európai Néppárt (EPP) a legerősebb képviselőcsoport az Európai Parlamentben” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, az Európai Néppárt (EPP) politikusa Brüsszelben vasárnap késő este.
Az EPP eredményváró rendezvényén Ursula von der Leyen az új összetételű Európai Parlament képviselőhelyeire vonatkozó első mandátumbecslésre reagált, amely szerint az Európai Néppárt 181 képviselői helyet szerezhet meg, ezzel a 2024-2029 közötti időszakban is a legnagyobb képviselőcsoport marad az EP-ben.
Hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentben nem jöhet létre többség az EPP nélkül.
Együtt bástyát építünk a bal- és jobboldal szélsőségeivel szemben. Megállítjuk őket
– fogalmazott Ursula von der Leyen.
A 27 közül 11 tagországból beérkezett exit poll felmérésekre alapuló becslést ismertető közlemény szerint az EPP 181 képviselői helyet szerezhet meg az új összetételű Európai Parlamentben, ugyanakkor 5 hellyel többet szerezhet a 2019-2024 közötti képviselői helyeihez képest.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint várható a szélsőjobb erősödése az EP-választások után, de nagyarányú előretörésre nagyon kicsi az esély. Véleménye szerint az európai emberek inkább a jobbközép pártokra szavaznak, semmint a szélsőjobbra.
Élő műsorunkban Ujhelyi István is velünk maradt és elmondta, hogy Orbán sok olyan helyzetbe vitte bele az országot, amelyből kellemetlenül jöttünk ki és a választások után nyilvánvalóvá válhat, hogy nem jöttek be a magyar miniszterelnök számításai.
23 óra után közölt először adatokat a Nemzeti Választási Iroda. Az első adatok szerint a Fidesz–KDNP 43,77 százalékon áll. A kormánypártokat a Tisza Párt követi 31,07 százalékkal, bejutó helyen pedig még a Demokratikus Koalíció–MSZP–Párbeszéd pártszövetség 8,23 százalékponttal és a Mi Hazánk van 6,82 százalékponttal.
Az első eredményekről az élő eredményvárónkon Ujhelyi István azt nyilatkozta, a Tisza Párt 7 mandátumot szerezhet az EP-választásokon, amellyel ha beülnek az Európai Néppártba, akkor az már egy „elég jelentős” delegációnak számít.
Élő eredményvárónkban azt is említettük, hogy a Fidesz 43 százalékkal – ha minden így marad – 11 képviselőt küldhetne, míg a DK–MSZP–Párbeszéd kettőt és a Mi Hazánk egyet. A többi párt egyelőre küszöbérték alatt áll.
Bővebben a részeredményekről ebben a cikkünkben írtunk.
Miután 23 órakor bezárt az utolsó, még nyitva lévő európai szavazóhelyiség, elkezdtek érkezni az eredmények. Azon országokban, ahol a választásokat korábbi napokon tartották meg, ez hamarabb érkezett is meg – idén az első fecske Hollandia volt.
Az exit pollokhoz képest a tavalyi parlamenti választásokat megnyerő szélsőjobboldali Szabadságpárt egy mandátummal kevesebbet szerzett.
A választásokat továbbra is a Frans Timmermans vezette baloldali-ökobaloldali GroenLinks–PvdA nyerte.
Alexander De Croo belga miniszterelnök könnyeivel küszködve kommentálta a választások eredményét, írja a Politico.
Számunkra különösen nehéz este volt, vesztettünk
– mondta. Beszédében gratulált a választások győzteseinek. A kormányfőt beszéde alatt széles körben megtapsolták és éljenezték.
Alexander De Croo pártja az előzetes kimutatások alapján rossz eredményeket ért el. A szavazatok közel 90 százalékának megszámlálása után a VLD a voksok 5,9 százalékát gyűjtötte be.
A belga általános gyakorlat, hogy a választások után a miniszterelnök felajánlja lemondását, és hogy a király kezdeményezi a tárgyalásokat egy új kormány felállítására. Alexander De Croo-tól elvárják, hogy ideiglenes ügyvezető miniszterelnökként hivatalában maradjon.
Rögtönzött sajtótájékoztatót tartott az Európai Parlament épületében a német Manfred Weber, a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt elnöke. A bajor képviselő kijelentette, hogy ezt a választást pártcsaládja, az EPP nyerte.
EGYÚTTAL ARRA KÉRTE EDDIGI INFORMÁLIS KOALÍCIÓS PARTNEREIT, A SZOCIÁLDEMOKRATA S&D-T ÉS A LIBERÁLIS RENEW-OT, HOGY A KÖVETKEZŐ ÖT ÉVBEN IS DOLGOZZANAK EGYÜTT.
Beszédében kitért arra is, hogy Olaf Scholz német kancellárnak és Emmanuel Macron francia elnöknek hivatalosan is támogatnia kéne párttársa, Ursula von der Leyennek a második ciklusát az Európai Bizottság élén.
Weber a pártcsaládja eredményváróján korábban arról beszélt, az EPP a stabilizáló erő Európában, és ugyan Franciaországban vagy Németországban erősödött a szélsőjobb, de azoknak otthoni, belföldi okai vannak.
A baloldalnak már nincs legitimitása, az emberek a jobbközépre szavaztak, és ez jó hír Európának
– fogalmazott a bajor EP-képviselő.
A ciprusi (becsült) részeredményekről korábbi cikkünkben már írtunk, ebben azóta is csak kis változás következett be. Ugyanakkor a helyi sajtó már elkönyvelte, hogy egy 24 éves YouTuber-influenszer, Fidiasz Panajotu már szinte biztos bejutott az EP-be.
A fiatal a helyi Sigma TV-ben bevallotta: nagyon meglepte az eredmény.
Megdöbbentő, ami történik el sem hiszem. A választók hittek egy új emberben, valami másban. Ahhoz, hogy ez az út a jövőben más Fidiaszok előtt is nyitva álljon, példamutató képviselőnek kell lennem
– mondta Panajotu.
Arra a kérdésre, hogy melyik európai pártcsaládhoz csatlakozna, azt válaszolta, hogy megpróbálná létrehozni saját politikai csoportját más független jelöltekkel együtt.
Az exit pollok szerint Panajotu a szavazatok 15,8-18,2 százalékát kaphatja meg. A Filefterosz nevű helyi lap szerint a fiatal egyfajta poltikai földrengést okozott, és nagyon hatékonyan használta ki a közösségi médiát,
MIKÖZBEN SEMMILYEN KONKRÉTUMOT NEM MONDOTT CÉLJAIRÓL, POLITIKAI ELKÉPZELÉSEIRŐL.
Megjegyezték azt is, hogy a Fidiasz-jelenséget alaposan ki kell vizsgálni, és azt is jelzi, hogy a ország politikai pártjai válságban vannak, miután nem tudtak megfelelő választ adni a megjelenésére.
Fidiasz Panajotunak a YouTube-on 2,6 millió követője van, és egy alkalommal már Elon Muskkal is találkozott, sőt, meg is ölelte a milliárdost.
Svédországból is közöltek előzetes becsléseket az Európai Unió választási oldalán. Ez alapján a választásokat a skandináv államban a Svéd Szociáldemokrata Párt nyerhette meg, a szavazatok 23,1 százalékát behúzva, ami öt mandátumot érhet.
Második helyre a kisebbségben kormányzó legnagyobb kormánypárt, a liberális-konzervatív Moderált Párt érhetett fel, a szavazók 17, 3 százaléka szavazhatott a pártra, ami négy mandátumot érhet, a harmadik helyet pedig a Zöld Párt szerezhette meg 15,7 szavazattal, 3 mandátumot szerezve.
További öt párt juthatott be az EP-be: a nacionalista-jobboldali populista Svédországi Demokraták (13,9 százalék, 3 mandátum), a Baloldali Párt (10,7 százalék, 2 mandátum), a liberális Centrumpárt (7,2 százalék, 2 mandátum), a kormánypárti jobbközép Kereszténydemokraták (6,1 százalék, 1 mandátum), illetve a liberális Liberálisok (4,2 százalék, 1 mandátum).
Az Európai Parlament sajtóirodája közölte, hogy Európa-szerte összességében 51 százalékos lehetett a választási részvétel, ami magasabb a 2019-es 50,66 százaléknál.
Ez azt jelenti, hogy nagyjából 200 millió ember szavazhatott az idei EP-választásokon.
Portugáliában még márciusban tartottak parlamenti választásokat, ami után a neve ellenére egyébként jobboldali, liberális Szociáldemokrata Párt került kormányra, leváltva ezzel az elmúlt nyolc évben kormányzó balközép Szocialista Pártot.
Ugyanakkor a mostani EP-választáson már más sorrend alakult ki, hiszen a Szocialista Párt szerezhette a legtöbb szavazatot.
Az Európai Unió választási oldala szerint a Szocialista Pártra a szavazók 31,4 százaléka szavazhatott, ami az eddigi 9-nél kettővel kevesebb, 7 mandátumot jelent, míg a jobbközép Szociáldemokrata Pártra és a vele szövetségben induló listára 30,6 százaléknyian ikszelhettek, ami szintén 7 mandátumot érhet.
2-2 mandátumot szerezhet a liberális Liberális Kezdeményezés és a szélsőjobboldali Chega! (jelentése: Elég!) a 9,8, illetve 9,2 százalékos eredményével. Rajtuk kívül még az ökobaloldali Livre, a kereszténydemokrata CDU, illetve a szélsőbaloldali-populista Bal Blokk szerzett 1-1 mandátumot.
A román politika az elmúlt években sokat változott, hiszen az eddig váltógazdaságban az országot irányító baloldali PSD és a jobboldali PNL a folyamatos politikai válság miatt végül közösen léptek kormányra, ráadásul a mostani EP-választáson együtt indultak, hogy így szorítsák vissza a szélsőjobboldali AUR-t.
A terv, úgy tűnik, bevállt, hiszen a PSD–PNL közös listája 54 százalékot szerezhetett, míg az AUR csak 14-et. A több liberális és jobbközép pártból összeálló Egyesült Jobboldali Szövetség 11 százalékot szerezhetett, míg a magyar kisebbségi párt, az RMDSZ 5 százalékon áll.
Lengyelországban a jelenleg kormányzó Donald Tusk pártja, a jobbközép-liberális Polgári Koalíció nyerhette meg a választást, miután a szavazók 38,2 százaléka szavazhatott Donald Tusk pártjára – közölte az Európai Unió választási oldala.
Ezzel immáron Tusk pártja a legnépszerűbb, hiszen a PiS-t a legutóbbi parlamenti választáson elért pirruszi győzelme után most a KO legyőzte.
A Jaroslaw Kaczynski vezette párt 33,9 százalékpontot szerezhetett, majd jócskán lemaradva harmadik helyre a kulturálisan szélsőjobboldali, gazdaságilag libertariánus nézeteket valló Konföderáció kerülhetett 11,9 százalékkal.
A centrista-civil Polska 2050 és a jobboldali-agrárius Lengyel Néppárt közös pártszövetsége, a Harmadik út 8,20 százalékkal lehetett a negyedik, a több baloldali pártot összefogó Lewica pedig 6,6 százalékot szerezhetett.
Orbánt egyelőre bajkeverőnek tartják az unióban, csak rajta múlik, hogy a soros elnökséggel ezen mennyit tud változtatni. Változtatni kellene a hozzáállásán, hogy ez megváltozzon – fogalmazott Szent-Iványi István külpolitikai elemző élő műsorunkban.
Fodor szerint ez annyit számíthat, hogy képes lesz-e informális befolyással bírni, hiszen hozzá futnak majd be a különböző adatok. A magyar kormánypártnak lényeges lesz, hogy megtalálja azokat a pontokat, hogy kitörjön a jelenlegi elszigeteltségből, hiszen az EU és a NATO szövetségesei vagyunk – véli.
Az összes kis pártnak vége lehet az EP-választások után, hiszen a Mi Hazánknak van egyedül reális esélye az 5 százalékos küszöbérték elérésére – mondta el Szent-Iványi István külpolitikai szakértő élő adásunkban.
Fodor Gábor hozzátette, hogy a DK lesz az egyetlen, aki megmarad, és melléjük a Tisza csatlakozhat be a kormánypártok mellé, viszont ők egyelőre egy egészen nagy fekete folt a politikai térképen.