Csütörtökön fogadta el az EP azt a két, oktatással kapcsolatos jelentést, melyben leszögezik, a jövőben több forrást szeretnének a fiatalok uniós mobilitási programjaira fordítani, kölcsönösen elismertetnék a különböző uniós képesítéseket az EU egész területén, és támogatnák az oktatási és üzleti szféra közti együttműködést. A korai oktatásra és a gyermekgondozás biztosítására szintén nagyobb hangsúlyt fektetnének.
Csütörtökön vitáztak a képviselők az Európai Bizottság "Mozgásban az ifjúság" elnevezésű kezdeményezéséről, és úgy döntöttek, támogatják azt az uniós célkitűzést, hogy a fiatalok legalább 40 százaléka felsőfokú diplomát vagy képesítést szerezzen
Az oktatás és a mobilitási programok támogatása befektetés a jövőbe, nem pedig többletkiadás - olvasható Milan Zver, szlovén, néppárti képviselő által jegyzett jelentésben, az EP pedig ezzel szinkronban egyenesen arra ösztönzi a tagállamokat, hogy GDP-jük legalább 2 százalékát fordítsák a felsőoktatásra. Az EP emellett élénkebb párbeszédet sürget az ifjúsági szervezetekkel és ösztönzi a fiatalok bevonását a döntéshozatalba is.
2013-tól meg kell növelni az uniós mobilitási és ifjúsági programok támogatását, többek között az Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius, Grundtvig, Erasmus Mundus és a "Fiatalok lendületben" (Youth in Action) programokét - állítják a képviselők. A mobilitási programokat viszont nem csak az egyetemi hallgatókra, hanem a szakképzésben részt vevő diákokra, tanárokra és fiatal munkavállalókra is kiterjesztenék.
A Parlament szerint a gyerekeknek már korán el kell kezdeniük a nyelvtanulást, és lehetőség szerint két idegen nyelvet kell elsajátítaniuk, amelyek közül az egyik egy szomszédos ország nyelve. A képviselők szeretnék, ha az EU-ban szerzett képesítéseket a tagállamok kölcsönösen elismernék.
A képviselők támogatják az üzleti szféra és az oktatási szféra közti együttműködés megerősítését is, a tantervek munkaerő-piaci igényekhez való igazítását és a szakképzés modernizálását. A nyitott egyetemek, az online oktatás és a rugalmasabb órarend biztosítása a már dolgozó hallgatóknak jelentene nagy segítséget, és javítaná elhelyezkedési esélyeiket is. Ez utóbbi különösen annak fényében fontos, hogy a fiatalkori munkanélküliség hosszú távon megnöveli a szegénység kockázatát - áll a jelentésben.
A Parlament külön támogatást szeretne a fiatal szülők, az oktatásba visszatérni kívánók és a fogyatékkal élő fiatalok számára. Foglalkozni kell a nemek közti esélyegyenlőtlenséggel is: támogatni kell, hogy több lány válassza a matematikát, az informatikát, a természettudományokat, a fiúk körében pedig a pedagógusi pályát és a szociális jellegű munkaköröket kell népszerűsíteni.
Az EP nagy többséggel fogadta el a brit Mary Honeyball által jegyzett állásfoglalást is a korai gyermekkori oktatásról, melyet valamennyi gyermek számára biztosítani kell, függetlenül a gyermekek családi hátterétől és a szülők anyagi helyzetétől. . A képviselők ugyanis azt szeretnék, ha létrejönne egy európai keretrendszer a korai gyermekkori oktatással, neveléssel és gyermekgondozással kapcsolatos politikákról.
A tagállamoknak azt javasolja az EP, hogy fontolják meg a beiskolázás előtti kötelező óvodai év bevezetését, a szülőknek pedig biztosítsanak átfogó tanácsadási szolgáltatásokat otthon és a bölcsődékben egyaránt. A Parlament felszólítja a tagállamokat, hogy kölcsönösen ismerjék el a gyermekgondozással foglalkozó szakemberek képesítését, biztosítsák számukra a megfelelő képzést és a férfiak számára is tegyék vonzóvá az ilyen munkaköröket.
A képzett szakembereknek a képviselők szerint az általános iskolai tanárokkal egyenlő összegű bér járna, de a gyermekekkel való foglalkozásba és oktatás-nevelésbe lehetőség szerint a szakembereket és szülőket is teljes mértékben be kell vonni.