A humanitárius segélyek 4 százalékát a veszélyhelyzetben és elhúzódó válságokban élő gyerekek oktatására fordítsa az EU, kéri az Európai Parlament.
Egy új EU-s javaslat szerint 2019-ig az uniós humanitárius segélyek négy százalékára bővítenék a veszélyhelyzetben vagy elhúzódó válságokban élő gyerekek oktatására elkülönített pénzt.
Az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalásában támogatta az ötletet. A képviselők felszólították a menekülteket elszállásoló országokat: „biztosítsák, hogy a menekült gyermekek teljes mértékben hozzáférjenek az oktatáshoz, és amennyire lehetséges, segítsék elő a nemzeti oktatási rendszerekbe való beilleszkedésüket és befogadásukat”.
A nemzetközi donorokat arra kérték, hogy a menekültválságra adott összegek esetében részesítsék előnyben az olyan programokat, amelyek a menekült gyerekek bevonását és lelki támogatását, illetve a nagyobb fokú beilleszkedés érdekében a helyi nyelv tanítását célozzák.
A képviselők hangsúlyozták: a menekültközösségekben élő 12 és 20 év közötti fiatalok lehetőségei nagyon korlátozottak, ugyanakkor ők az első számú célpontjai a fegyveres konfliktusokba katonát toborzóknak. A tanulás csökkenti annak esélyét, hogy a fiatalok szélsőséges eszmék hívévé váljanak, emelték ki.
Az ENSZ becslései szerint egymilliárd gyerek él válságzónákban világszerte. Közülük 250 millió az öt év alatti, akik semmilyen oktatásban nem részesülnek. A veszélyhelyzeteknek leginkább kitett, ezért az iskolába járást nagy valószínűséggel megszakító 3 és 15 év közötti gyerekek (beleértve a menekülttáborokban élőket) számát 65 millióra becsülik, míg válság sújtotta országokban mintegy 37 millió általános és középiskolás diák már egyáltalán nem jár iskolába. A válsághelyzetek kezelése során még mindig az oktatás a legelhanyagoltabb terület, hiszen a humanitárius segélyek pusztán két százalékát fordítják e célra.