Folytatni kell a reformokat Szerbiában, de a balkáni országnak minden esélye megvan arra, hogy 2025-re az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon, mondta Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke belgrádi látogatásán. A jogállamiság, az igazságügy és a kisebbségi jogok reformjára mindenképp szükség van Szerbiában, az Európai Parlament azonban elismeri azokat az erőfeszítéseket, amelyeket ezen a területen Belgrád hozott, mondta.

Szerinte 2018 fordulópont lehet az EU-bővítés szempontjából. Meglátása szerint ugyanis a bolgár soros elnökséggel újra napirendre került a bővítés kérdése, illetve a balkáni országokkal fenntartott kapcsolat javítása.

Ana Brnabic szerb miniszterelnök tájékoztatta Antonio Tajanit arról, hogy Szerbia kész arra, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben nyíljanak meg a tárgyalási fejezetek Belgrád és Brüsszel között. Reményének adott hangot, hogy az Európai Bizottság februári bővítési jelentése bátorító üzeneteket tartalmaz majd Szerbiának. A 35 fejezetből eddig 12 nyílt meg.

A Maja Gojkovic házelnökkel folytatott megbeszélés után Tajani kijelentette, hogy rendkívül fontos Szerbia szerepe a Balkánon, az ország stabilitása ugyanis a kulcsa a térség és az Európai Unió stabilitásának. Az Európai Parlament elnöke leszögezte, Brüsszel azt szeretné, ha Szerbia és Koszovó kapcsolata még az előtt rendeződne, hogy Belgrád belépne az unióba. Mint mondta, a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd az egész térség érdekét szolgálja.

Aleksandar Vucic államfő a négyszemközti megbeszélés után azt mondta, végre valaki kimondta, az EU azt várja, hogy Szerbia a csatlakozás előtt aláírjon Koszovóval egy jogilag kötelező érvényű dokumentumot a kapcsolatok rendezéséről. Mint mondta: Belgrád nem zárkózik el ettől, hiszen az ország elsőszámú külpolitikai érdeke és célja az európai uniós csatlakozás. (MTI)