| 2009-es eredmény részvétel: 20,98 % (összesen 12 mandátum) | 2014-es jóslat (összesen 11 mandátum) | |
| Hazafias Unió - Kereszténydemokraták (Európai Néppárt) | 26,16 % / 4 mandátum | 10,8 % / 1 mandátum |
| Szociáldemokrata Párt (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) | 18,12 / 3 mandátum | 32,7 % / 5 mandátum |
| Rend és Igazságosság Pártja (A Szabadság és Demokrácia Európája) | 11,9 % / 2 mandátum | 13,1 % / 2 mandátum |
| Munkáspárt (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) | 8,56 % / 1 mandátum | 11,1 % / 1 mandátum |
| Litvániai Lengyelek Választási Akciója (Európai Konzervatívok és Reformerek) | 8,2 % / 1 mandátum | 5,9 % / 1 mandátum |
| Liberális Mozgalom (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) | 7,17 % / 1 mandátum | 9,2 % / 1 mandátum |
Május 11-én nagy fölénnyel nyerte meg a hivatalban levő litván államfő, az 58 éves, feketeöves karatés Dalia Grybauskaite az elnökválasztás első fordulóját. A 25-én rendezett második fordulóban a volt szociáldemokrata közlekedési miniszter, Zigmantas Balcytis lesz az ellenfele, akit Algirdas Butkevicius miniszterelnök is támogat. A függetlenként induló Grybauskaite imperialista törekvésekkel vádolta Moszkvát a kampányban, hangsúlyozva, hogy Oroszország a balti köztársaságokat, köztük Litvániát is fenyegeti.
Bár az elnökválasztáson borítékolható a függetlenként induló (bár a liberálisok és konzervatívok által is támogatott) Grybauskaite győzelme, a felmérések szerint az EP-választáson a szociáldemokraták lesznek a befutók. Ők a 2012-es országgyűlési választás után Andrius Kubilius jobboldali kabinetjét váltva alakítottak kormányt a Munkáspárttal, a Rend és Igazságosság Pártjával és a Litvániai Lengyelek Választási Akciójával, mely legkisebb és utoljára csatlakozó pártként a mérleg nyelve lett – úgy értek el egyébként az 5,8 százalékot, hogy a lengyel kisebbség a teljes lakosság 6-7 százalékát alkotja. Öt évvel ezelőtthöz képest a legnagyobbat a Hazafias Unió fogja bukni az előrejelzések szerint, a kisebb pártok valószínűleg gyakorlatilag beállítják korábbi eredményüket.
A 2012-es választással egy időben népszavazáson kérték ki a választók véleményét egy új atomerőmű megépítéséről, melyet az elutasító eredmény ellenére is elkezdtek megépíteni. Az energiafüggőség további csökkentésére most a LitPol Link projekt részeként összekötik a litván és lengyel távvezeték-hálózatot, így a balti országok is hozzáférhetnek a nyugati villamosenergia-piachoz. (A litván és a lett hálózat eddig csak keletre volt bekötve.) Közben júniusra népszavazást írtak ki a külföldiek földvásárlásáról, és egy másik kezdeményezésben aláírásokat gyűjtenek az euró bevezetéséről szóló népszavazáshoz is. A súlyos recesszió leküzdése után Litvánia az EU egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága, az eurót már 2015-ben bevezethetik.