Index Vakbarát Hírportál

Nem ment át elsőre a magyar biztosjelölt az EP-meghallgatáson

november 14., 14:56 Módosítva: 2019.11.15 07:26
1037

Kiegészítő kérdéseket kap Várhelyi Olivér az Európai Parlament külügyi szakbizottságától – tudta meg az EUrologus. A hivatalos bejelentésre még várni kell, de információink szerint a bővítési és szomszédságpolitikai portfólió várományosa a csütörtöki meghallgatásával nem győzte meg az EP-képviselőket, így további kérdéseket intéznek hozzá, amikre írásban kell majd válaszolnia.

Az értesülést Rónai Sándor, a DK EP-képviselője is megerősítette a brüsszeli újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján. „A meghallgatáson egy felkészült politikussal szerettek volna az EP-képviselők találkozni, aki nem egy előre megírt szöveget mond fel, hanem felkészült választ ad a szakmai kérdésekre” – állította Rónai, aki szerint „Várhelyinek pótvizsgát kell tennie”.

Az írásos válaszok után igent mondhatnak a jelöltre, vagy egy újabb szóbeli meghallgatást kérhetnek tőle. Ahogy azt korábban megírtuk, Várhelyinek jó esélyei vannak arra, hogy az EP szavazásán végül átmenjen, de az eredményt nagyban befolyásolhatják a frakciók közti politikai alkuk. Csütörtök délután a román és a francia biztosjelöltet is meghallgatják az EP illetékes szakbizottságai. A végeredmény nagyban függ attól, hogy az ellentmondásos francia jelöltnek, Thierry Bretonnak bizalmat szavaz-e a belső piacért felelős szakbizottság.

Tovább

Politikai alkuktól függ a magyar biztos pozíciója

november 14., 13:27 Módosítva: 2019.11.14 15:09
306

Az Európai Parlament külügyi szakbizottsága csütörtök 14 órakor dönt Várhelyi Olivér biztosjelöltségéről, de hivatalosan csak később hozzák majd nyilvánosságra az eredményt, együtt a francia és a román jelöltek értékelésével. Az EUrologus információi szerint legfeljebb újabb írásbeli válaszokat kérhetnek tőle, de annak is igen nagy a valószínűsége, hogy még ma, az első körös szavazással jóváhagyják  Várhelyi kinevezését.

Csütörtök délelőtt a bővítési és szomszédságpolitikai portfólió várományosát három órán át faggatták az EP-képviselők különböző szakpolitikai kérdésekről és a magyar kormánytól való függetlenségéről.

„Meglepett, hogy a Renew milyen visszafogott kérdéseket tett fel. A jogállamisági kérdésekben sokkal határozottabb álláspontot szoktak képviselni” – nyilatkozta Gyöngyösi Márton EP-képviselő az EUrologusnak a magyar biztosjelölt meghallgatása után.

Az EUrologus több forrásból is úgy értesült, a liberális-centrista pártcsalád alkut kötött az Európai Néppárttal: kölcsönösen támogatják egymás biztosjelöltjét. Így a szelíd hangvétel hátterében minden bizonnyal az áll, hogy a frakció szeretné, ha Emmanuel Macron francia elnök biztosjelöltjét, Thierry Bretont megszavazná az EP.

Breton a jogi szakbizottság anyagi és egyéb érdekek összeférhetetlenségét feltáró vizsgálatán csak egy hajszállal ment át. A korábban francia pénzügyminiszterként is dolgozó Breton az elmúlt tíz évben az Atos nemzetközi információtechnológiai óriásvállalat vezetője volt. Több képviselő szerint a betöltendő pozícióval összeférhetetlen volt, hogy biztosként hasonló területre legyen döntő befolyása, de mivel a Néppárt a Renew mellé állt, 12-11 arányú támogatással Breton átment a jogi bizottság szavazásán.

Tovább

Várhelyi: bármelyik kormánnyal szemben megvédem az uniós álláspontot

november 14., 08:22 Módosítva: 2019.11.14 14:45
224

„Az európai politikában nem választunk a nemzeti és európai érdekek között, hanem szintézist keresünk a kettő között” – mondta Várhelyi Olivér, a bővítési és szomszédságpolitikai portfólió várományosa az európai parlamenti meghallgatásának nyitóbeszédén. 

Az EP-képviselők rendre a magyar kormányfőhöz fűződő viszonyáról kérdezték. Várhelyi többször is kijelentette, hogy teljesen függetlenül fog dolgozni, sehonnan nem fogad el utasításokat. 

„Csak és kizárólag az EU-vonalat viszem. Semmilyen beleszólást nem fogadok el egyetlen kormánytól a portfóliómba”

– szögezte le válaszában a magyar biztosjelölt.

Várhelyi egyébként személyes vallomással kezdte beszédét, melyben felidézte, hogy a kommunista Magyarországon született, és a családtagjait felelősségre vonták "az 1956-os forradalom brutális leverése után", és azt is hozzátette: "Az EU-csatlakozás egy megvalósult álom volt számunkra."

Európai biztosként arra fog törekedni, hogy a szomszédságpolitikai partnerekkel biztonságot, stabilitást és gazdasági növekedést érjen el. A nyitóbeszédében arra is kitért, hogy nagy hangsúlyt fog fektetni arra, hogy a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok érvényesüljenek a tagjelölt államokban. 

A nyugat-balkáni bővítés kapcsán azt mondta: minden egyes jelöltet érdemei szerint kell értékelni. Ragaszkodik ahhoz, hogy Albániával és Észak-Macedóniával minél előtt nyissuk meg a csatlakozási tárgyalásokat. Az EU hitelessége forog kockán, mert ez a két állam nagyon sokat tett. A biztosjelölt úgy véli, ennek a két államnak csatlakoznia kell a zöld megállapodáshoz, a digitális agendához és a transzeurópai hálózatokhoz. "Nem kell választani az EU mélyítése és a szélesítése között, az uniós történetében ez a kettő mindig együtt járt" - állítja.

"Törökország távolodik az európai normáktól" - jelentette ki, és úgy gondolja,  oda kell figyelni a jogállamiság és az emberi jogok területén bekövetkezett negatív változásokra,   ugyanakkor  Törökországot segíteni kell az illegális migráció kezelésében. "A csatlakozási tárgyalások leálltak, el kell gondolkozni, hogyan folytassuk" - mondta. Ukrajna helyzetét folyamatosan figyelemmel követni, geostragégiai helyzete miatt megkerülhetetlen uniós partner. A közép-ázsiai országok kapcsán kijelentette, hogy a független média, civil társadalom védelmében mindent meg kell tenni. Az EU déli szomszédai kapcsán arról beszélt a biztosjelölt, hogy új javaslatokkal szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni. Nehezebb a helyzet Líbia és Szíria kapcsán, itt elsősorban a békét kell megteremteni. Egyiptommal pedig folytatni fogjuk az emberi jogi párbeszédet – állította.

Ugyancsak a déli szomszédokkal kapcsolatban emelte ki, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni a jobb határőrizetre, az illegális bevándorlók visszaküldésére a származási országukba és legális migrációs programokra. Várhelyi Olivér beszéde végén négy pontban foglalta össze terveit:

  1. Észak-Macedóniával, Albánia csatlakozási tárgyalásokat kell nyitni, egyértelmű perspektívával.
  2. Keleti partnerség terén a strukturális reformok folytatása, a gazdasági helyzet megerősítésével.
  3. Többet többért elv alapján kell együttműködni a déli szomszédokkal
  4. A szomszédságpolitikai eszközök kihasználásával a beruházásokra, befektetésekre szeretne sokkal jobban koncentrálni.
Tovább

Az EU szellemiségét követve készül Várhelyi a biztosi pozícióra

november 13., 17:32 Módosítva: 2019.11.14 07:01
48

„A magyar miniszterelnök Magyarország politikai prioritásait ismertette Bakuban a Türk Tanácsban. Uniós biztosként az egyetlen célom az, hogy az Európai Unió politikai prioritásait képviseljem a bővítés- és szomszédságpolitikai partnerek felé, és igazi európai szellemben dolgozzam a nyugat-balkáni, keleti és déli szomszédságpolitikákon és végrehajtásukon” – válaszolta Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt az európai parlamenti szakmai meghallgatását előkészítő kérdésekre.

Várhelyinek csütörtökön 8 és 11 óra között kell szakmai felkészültségéről számot adnia az EP külügyi szakbizottsága előtt. A meghallgatás előkészítő szakaszában hét témában tettek fel az EP-képviselők írásos kérdéseket a biztosjelöltnek. Érdeklődtek a szakmai tapasztalat felől, rákérdeztek arra, hogyan fog majd az EP-vel és más uniós intézményekkel. Az EUrologus birtokába jutott dokumentum utolsó pontja érintett kényesebb témákat: Orbán Viktor bakui beszédéről faggatták Várhelyit, illetve arról, hogyan fogja biztosként a demokratikus alapelveket és a korrupció elleni harcot számon kérni a tagjelölt államokon.

Várhelyi jelölésének első pillanatától kezdve tudni lehetett, hogy

az EU-hoz akkreditált állandó képviselet vezetőjének szakmai rátermettségéhez nem férhet kétség.

A jelölt függetlenségével kapcsolatban azonban többen is kifejezték kétségeiket azzal kapcsolatban, hogy Orbán a harcos EU-politikájának legfőbb brüsszeli képviselőjét szánta az uniós intézmény egyik csúcspozíciójára. Ugyanakkor az is nyilvánvaló volt, hogy a magyar kormánynak joga van biztost jelölni, így az önmagában nem lehet érvként felhozni Várhelyi ellen, hogy Orbán jelöltje.

Maga Orbán nehezítette meg Várhelyi dolgát a Türk Tanácsban mondott beszédével, hiszen ráerősített a már meglévő félelmekre, miszerint Várhelyi a Bizottságban is a magyar kormányfő érdekeit fogja szolgálni. Hétfőn a Politico brüsszeli ügyekkel foglalkozó hírportál jelentetett meg egy cikket a témában, ahol néppárti és szociáldemokrata EP-képviselők is kételyeiknek adtak hangot.

Tovább

DK: Fizessék a határon túli fideszesek is az uniós büntetéseket

november 13., 15:37 Módosítva: 2019.11.14 12:32
7859
Méltányos volna, ha a Fideszre szavazó határon túliak is hozzájárulnának azokhoz a plusz költségekhez, amelyek a magyar kormány szabálytalan uniós pénzfelhasználása miatt sújthatják majd Magyarországot – mondta Brüsszelben Rónai Sándor, az Demokratikus Koalíció EP-képviselője.

A politikus szerint mindazoknak ki kellene venni a részüket a terhekből – amely minden magyar esetében 70 ezer forintot jelent -, akik szavazataikkal hozzásegítették a Fideszt a hatalomban maradáshoz.

Megírtuk: az Európai Bizottság akár több mint 700 milliárd forintos forrásmegvonással büntetheti a magyar kormányt, mert az uniós közbeszerzések során kirívóan sok és rendszerszintű pénzügyi szabálytalanságot találtak. Minderről az Európai Bizottság regionális ügyekért felelős biztosának a levele árulkodik, amelyet az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának küldött. Ebből kiderül, hogy a magyar kormány lemondott arról, hogy a vitatott forrásfelhasználások esetében egyenként bizonyítsa igazát, inkább egyfajta, 10 százalékos átalánykorrekciót vállalt – innen már egyszerűbb kiszámolni, hogy milyen összegről lehet szó.

“Az unió nem szereti, ha meglopják, és aki kísérletet tesz erre, azt megbüntetik” - mondta Rónai Sándor. Hozzátette, hogy Orbán Viktor “lélegzetelállítóan nagy büntetést, 700 milliárd forintot vállalt be annak érdekében, hogy a pénzfolyam ismét meginduljon Magyarország felé”. Ez a pénz pedig Rónai szerint azt a célt szolgálja, hogy “Orbán Viktor haverjai, a NER oligarchák meggazdagodhassanak és szétlophassák az uniós pénzeket”.

Tovább

Nem lett sikertörténet az EU-s migrációkezelő program

november 13., 15:05 Módosítva: 2019.11.13 16:39
3

A menedékkérők uniós áthelyezési mechanizmusa nem enyhítette eredményesen a görög és olasz hatóságok terheit, és az uniós tagállamok csak a kvótában vállalt menedékkérőknek 32,2 százalékét vették átlagosan – derült ki az Európai Számvevőszék szerdán nyilvánosságra hozott jelentéséből. A Görögországba és Olaszországba érkezett migránsok menekültügyi eljárásáról, áthelyzéséről és kiutasításáról szóló dokumentum arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU és Törökország között 2016-ban kötött megállapodás és görög hatóságok fokozott erőfeszítéseinek dacára sem tudnak elég gyorsan megbirkózni a menekültáradattal.

„Nem akartunk senkit sem démonizálni, de itt az idő, hogy rendet tegyünk a saját házunk táján”

 – mondta a jelentéstevő Leo Brincat az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón. Az Európai Számvevőszék máltai tagja szerint „az új Európai Bizottságnak szembe kell néznie a migráció problémájával, mivel az továbbra is megmarad.” Brincat ugyanakkor hangsúlyozta: „a jelentéssel nem végső megoldást keresnek a migrációs problémára, csak azt szeretnék, ha az eredmények kevésbé maradnának el a kitűzött céloktól.” A jelentés egyrészt felülvizsgálta, hogy a befogadóközpontokról (hotspot) szóló 2017-es dokumentum ajánlásai után milyen változások történtek, másrészt pedig az uniós migrációkezelés hatékonyságát értékelte. Utóbbiról a dokumentum azt írja, hogy "a görögországi és az olaszországi uniós migrációkezelési fellépés releváns volt, de a benne rejlő lehetőségek részben kiaknázatlanok maradtak."

A menedékkérők kötelező és ideiglenes áthelyezéséről szóló 2015-os tanácsi rendeletek (a magyar köznyelvben csak kötelező kvótaként emlegetett mechanizmus) végrehajtásáról a jelentés megállapította: 

"A menedékkérőket nem helyezték át elég nagy számban ahhoz, hogy ez eredményesen enyhítse a görög és olasz menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomást. A jogosultsági időszakon belül áthelyezett migránsok Olaszországban az összes menedékkérő 4%-át, Görögországban pedig mintegy 22%-át tették ki.”

Tovább

EP-szakbizottságok: Aki megsérti a jogállamiságot, attól megvonnák a forrásokat

november 12., 18:06 Módosítva: 2019.11.13 09:58
35

Az Európai Parlament két pénzügyi szakbizottsága, a Költségvetési és a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság együttes ülésén nagy többséggel elfogadta, és támogatta az EP tárgyalási pozícióját a jogállamiság és a költségvetési pénzek összekapcsolása érdekében. 38 igen szavazattal szemben 8 nem szavazat állt, egy képviselő tartózkodott.

Tovább

Az EP jogi bizottsága továbbengedte Várhelyit és a francia, román biztosjelöltet

november 12., 12:25 Módosítva: 2019.11.13 17:32
199

Nem állapított meg összeférhetetlenséget az új francia, magyar és román biztosjelölt esetében keddi ülésén az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága, mondta el Szájer József fideszes EP-képviselő, a bizottság egyetlen magyar tagja Brüsszelben. Így folytatódhat Várhelyi Olivér, a francia Thierry Breton és a román Adina-Ioana Vălean jóváhagyási folyamatuk a csütörtöki szakmai meghallgatásokkal

Tovább

Minden tizedik európai a turistákból él

november 12., 11:22 Módosítva: 2019.11.12 19:53
0
Szinte hihetetlen mértékben nő a turizmus világszerte, de Európában még ennél is jobban. 2018-ra több mint hat százalékkal bővült az ágazat, ma már az uniós össz-GDP-nek a tíz százalékát adja az idegenforgalom. Látványosan megugrottak a magyar adatok is, közben a szakma azon dolgozik, hogy „okosítsa” a turizmust és tehermentesítse a jól ismert idegenforgalmi célpontokat, ahol sokaknak már elegük van a látogatókból. Összeállításunkban a turizmus elmúlt négy évének fejlődését tekintjük át a számok tükrében.

2018-ban Európa megerősítette vezető pozícióját a világ turizmustérképén – erre világít rá az Európai Utazási Bizottság éves jelentése. Eszerint hat százalékkal érkezett több turista, mint a megelőző évben, ez azt jelenti, hogy a globális idegenforgalom 51 százaléka ide irányul. Az ágazat rugalmasságát bizonyítja, hogy az Egyesült Államokból és Kínából – mint a távolabbról érkezők közül a legjelentősebb származási országok – is egyre többen jönnek.

A dokumentum alapján ugyanakkor kockázatok is megfigyelhetők, ilyen például a brexit, vagy a globális piacon fellépő kereskedelmi feszültségek. Viszont az amerikaiak körében népszerűbbé teszi Európát a dollár erősödése az euróval szemben. 2018-ban Európa körülbelül 33 millió nemzetközi, vagyis a kontinensen kívülről érkező turistát fogadott, ami 10 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

Tovább

Szijjártó: A kettős mércét jó lenne elfelejteni

november 11., 15:09 Módosítva: 2019.11.11 18:34
205

„A migrációt kiváltó okok egyre súlyosabbak, és nem a megoldás irányába mutatnak” – jelentette ki Brüsszelben Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek tanácsülése mentén magyar újságíróknak nyilatkozva.

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az európai biztonságot érintő, befolyásoló öt országban is aggasztó fejlemények tapasztalhatók. Afganisztánban a szeptember 28-i elnökválasztásnak még az eredményét sem sikerült megállapítani, Iránban 2,5-3 millió afganisztáni, Libanonban 1,5 millió szíriai menekült torlódott fel, Líbiában a belső megosztottság majdhogynem lehetetlenné tesz bármilyen megoldást, a szudáni állapotokon pedig jól látszik az egész szubszaharai térség instabilitása.

Szijjártó Péter szerint a balkáni útvonalon 100 ezer illegális migráns van jelenleg, a törökök pedig arról tájékoztatták az európai államokat, hogy október közepéig 350 ezer bevándorlót tartóztattak fel, ami 80 ezerrel több, mint a tavalyi egész éves adat.

„A tél közelsége és a törökök észak-szíriai akciójának európai megítélése miatt növekedő migrációs nyomásra kell számítanunk a következő hónapokban” – jelentette ki a külügyminiszter, hozzátéve, hogy nem szabad tovább bátorítani a migrációt, a segítséget pedig helybe kell vinni. Szijjártó Péter elmondta, hogy Afganisztánban 100-ról 170 főre növeli Magyarország a katonai jelenlétét, és 2024-ig évi 500 ezer dollárral támogatja az afganisztáni védelmi és biztonsági erőket.

Tovább

Mi legyen az Iszlám Állam harcosainak európai állampolgárságú gyerekeivel?

november 10., 14:15 Módosítva: 2019.11.11 12:27
154
Szabad-e a gyerekeket a szüleik vétkei miatt büntetni? – kérdeztek rá többször is a felszólalók az Iszlám Állam európai gyerekeinek sorsáról rendezett vitán az Európai Parlamentben. A szokatlanul indulatos ülésen a 2016-os brüsszeli terrortámadások okozta sokk, skorbutos kisgyerekek és titokban radikális tanokat oktató anyák is szóba kerültek.

„Az unokáim az észak-szíriai Ain Issza táborban voltak. A régiót a törökök megtámadták. Nem tudom, mi van velük, nagyon aggódom” – mondta az EUrologusnak Fatiha Lakjaa, aki három éve harcol azért, hogy hat unokája, a lánya és a menye visszatérhessen Belgiumba. Az asszony lánya és fia házastársaikkal együtt 2013-ban utazott Szíriába, hogy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz. A fia és a veje meghaltak, a két özvegy a hat gyerekkel pedig a dzsihádisták családtagjainak fenntartott táborok egyikébe került.

Fatiha Lakjaa néhány másik szülőtársával együtt hallgatta meg csütörtökön az Európai Parlamentben a dzsihádista harcosok európai állampolgárságú gyerekeinek sorsáról szóló vitát. Előző nap a belga szövetségi parlament tárgyalta az évek óta húzódó problémát, amely 

egyszerre vet fel biztonsági, jogi és erkölcsi kérdéseket.

Az európai kormányok eddig megpróbáltak kitérni azelől, hogy otthon állítsák bíróság elé az Iszlám Államhoz csatlakozott európai állampolgárságú férfiakat és feleségeiket, illetve rendezzék a gyerekeik helyzetét. Ám a török hadsereg észak-szíriai beavatkozása ismét előtérbe hozta a problémát. A híradások szerint több százan – harcosok és családtagjaik – szabadultak ki a táborokból, fokozva a biztonsági kockázatot. Eközben Recep Tayyip Erdoğan elnök az állampolgárságuktól megfosztott embereket is hazatoloncolná a táborokból. A törökök azt nyilatkozták: „nem vagyunk szálloda senki dzsihádistái számára.”

A becslések szerint az Iszlám Állam harcosait és családtagjaikat fogva tartó három táborban 400-500 felnőtt és 700-750 olyan gyerek él, akik uniós állampolgársággal rendelkeznek.

„A gyerekek zöme, körülbelül 300-an franciák, míg a hollandok számát 200-ra, a belgákét 160-ra, a britekét 60-ra teszik, a német gyerekek száma ismeretlen”

– ismertette az adatokat Marie-Dominique Parent, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szakértője az EP-ülésen. Eddig mintegy 60 gyereket hoztak haza az európai hatóságok, akiknek „a nagy része árva volt, és minden egyedi esetet alaposan megvizsgáltak a döntés előtt.”

Tovább

Csütörtökön lesz a magyar biztosjelölt szakmai meghallgatása

november 8., 13:11 Módosítva: 2019.11.08 22:25
22

November 14-én délelőtt lesz Várhelyi Olivér uniós biztosjelölt szakmai meghallgatása az Európai Parlamentben. A bővítés- és szomszédságpolitikai biztosi portfóiló várományását az EP külpolitikai szakbizottságainak tagjai három órán át kérdezhetik majd.

A szakmai meghallgatás előfeltétele, hogy a biztosjelölt a jogi szakbizottság vizsgálatán is átmenjen, amely a pénzügyi és egyéb érdekek összeférhetetlenségét vizsgálja a betöltendő pozícióhoz képest. A testület kedden tárgyalja a biztosjelöltek vagyonnyilatkozatát. A Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál szerint Várhelyi már benyújtotta a dokumentumot, amelyben az alábbi tételek szerepelnek: egy budapesti lakás, egy ház 586 négyzetméteres kerttel, némi földterület és egy különleges, 1992-es BMW.

A magyar biztosjelölt vagyonnyilatkozatában nagy valószínűséggel nem fognak kivetnivalót találni az EP-képviselők kedden. Thierry Breton francia biztosjelölt azonban nehéz percekre számíthat, neki ugyanis mintegy 35 millió eurónyi részvénye van különböző IT-ipari vállalatokban, és több vállalat igazgatótanácsának is a tagja. 

Bővítési biztos: Így nem lesz új EU-csatlakozás a 2030-as évek előtt

november 7., 17:04 Módosítva: 2019.11.11 16:28
37
Ha egyes uniós tagállamok továbbra is csak egy EU-reform után hajlandóak bővíteni az uniót, akkor az eredeti tervek helyett 2025 helyett csak 2030 után jöhet bővítés, ami Johannes Hahn bővítési biztos szerint aláásná az EU hitelességét a régióban. A bővítési perspektíva volt eddig az, ami sok fontos reform mozgatórugója volt a csatlakozásra váró országokban, és kérdéses, hogy ez egy csúszás esetén továbbra is megmarad-e. Nemcsak Törökország, Szerbia státusza is megosztó az EU-n belül: félő, hogy az oroszbarátnak számító ország destabilizálhatná az EU-t. Hahn megbízatása végéhez közeledve nem festett pozitív képet a régióról: egyre nagyobb az elnéptelenedés és a bizalomvesztés veszélye az EU-val szemben a Balkánon.

Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési biztosa szerint ha a franciák javaslatát követve csak egy bővítési reform után haladnak előre a csatlakozási tárgyalásokkal az EU-tagságra várakozó országokkal, akkor a balkáni államok a 2030-as évek előtt nem léphetnek be az EU-ba. Szerinte a csatlakozási feltételek reformjának párhuzamosan kellene megvalósulnia a csatlakozási tárgyalásokkal. A balkáni államoknak egy 2030-as évekbeli csatlakozás nem hiteles európai perspektíva.

Az Európai Tanács november közepén francia vétóval szavazta le a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával. Akkor azt ígérték, hogy ehhez a kérdéshez még visszatérnek a horvát elnökség alatt tartandó Balkán-csúcson 2020 májusában. 

Johannes Hahn szerint a balkáni országok eddig annak köszönhetően oldották meg konfliktusaikat, hogy a szemük előtt lebegett a csatlakozás lehetősége. Enélkül a „mézesmadzag” nélkül lehet, hogy semmilyen előrelépés nem történt volna.

A bővítési biztos elmondta: az EU világos követelményeket szabott, mikor azt mondta, ha a nyugat-balkáni államok bizonyos feltételeket teljesítenek, akkor megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Szerinte ehhez mind a 28 tagállam a szavát adta.  

Tovább

Hivatalos: Várhelyi a bővítési biztosjelölt

november 7., 14:22 Módosítva: 2019.11.07 22:43
76

Hivatalossá vált, hogy Várhelyi Olivér a szomszédságpolitikáért és bővítést felelős uniós biztosjelölt – jelentette be Brüsszelben Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője.

Mindez várható volt, hiszen szerdán a román jelölt véglegessé válása után már valamennyi biztosjelöltnek megvolt a portfóliója, kivéve Várhelyit, akit ugyanazzal a területtel bízott meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke, mint korábban az EP jogi bizottsága által összeférhetetlennek talált Trócsányi Lászlót.

Várhelyi Olivérnek – és vele párhuzamosan az új román és francia jelöltnek is – először az EP jogi bizottsága előtt kell bizonyítani, hogy nem merülhet fel vele szemben összeférhetetlenségi kifogás. Ez várhatóan november 12-én lesz. Ezt követően, valószínűleg november 14-én tartják a parlamenti szakbizottsági meghallgatásokat, ahol a területtel kapcsolatos felkészültségükről kell számot adniuk a jelölteknek. A Várhelyi esetében fontos külügyi bizottságnak két magyar tagja van: a fideszes Gál Kinga és a jobbikos Gyöngyösi Márton.

Várhelyi Olviér jelenleg Magyarország EU-hoz akkreditált képviseletének vezetője.

Tovább

Európai Bizottság: Jövőre lassul a magyar gazdasági növekedés

november 7., 11:43 Módosítva: 2019.11.07 14:09
27

2,8 százalékra lassul jövőre a gazdasági növekedés Magyarországon az Európai Bizottság előrejelzése szerint, a 2019-re vonatkozó előrejelzést viszont kedvezőbbre módosították a tavaszi prognózishoz képest. A csütörtökön nyilvánosságra hozott őszi gazdasági jelentés szerint 2019-ben a bruttó nemzeti termék (GDP) idén 4,6 százalékkal emelkedik az eredetileg várt 3,7 százalékhoz képest, míg jövőre és 2021-re pedig 2,8 százalékos gazdasági bővülést várnak. Ez nem változott a tavaszi előrejelzéshez képest.

Tovább

Minden bizonnyal Várhelyié lesz a bővítési portfólió

november 6., 18:17 Módosítva: 2019.11.07 09:47
55
Ursula von der Leyen női jelöltet választott Romániából, akit megbízott a közlekedési portfólióval, ez pedig azt jelentheti, hogy a magyar jelölté lesz a bővítéssel kapcsolatos tárca. A következő héten parlamenti meghallgatások következnek.

Felpörögtek az események Brüsszelben: miután délben az új román miniszterelnök Bukarestben bejelentette, hogy egy férfi és egy női biztost is jelölnek, pár órán belül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke mindkét jelölttel találkozott brüsszeli irodájában, majd úgy döntött, hogy – bár mindkettejüket alkalmasnak találta a posztra – a női jelöltet fogadja el.

Vagyis az 51 éves Adina Vălean európai parlamenti képviselő, az EP Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának elnöke lehet az új Európai Bizottság román tagja. Erről közleményben tájékoztatta a sajtót Ursula von der Leyen szóvivője, hozzátéve azt is, hogy Adina Văleant egyúttal felkérték a közlekedési portfólióval kapcsolatos feladatok ellátására.

Tovább

Európai Bíróság: Jogsértőek a lengyel bírói nyugdíjazási szabályok

november 6., 15:59 Módosítva: 2019.11.06 17:51
35

A lengyel igazságügy további reformra szorul, és Lengyelország folytatni is fogja ezeket, jelentette ki szerdán Mateusz Morawieczki legyel miniszterelnök szerdán az MTI tudósítása szerint. Az Európai Unió Bírósága kedden hozott ítéletet arról, hogy Lengyelország a 2017-es igazságügyi reformmal megszegte az európai jogot.

Tovább

Egy férfit és egy nőt is jelöltek EU-biztosnak a románok

november 6., 13:53 Módosítva: 2019.11.06 15:33
2
Az új román kormány két biztosjelöltet is megnevezett: egy férfit és egy nőt, jelenleg mindketten európai parlamenti képviselők – adta hírül a román sajtó a kormány első ülése után. Minderről Ludovic Orbán miniszterelnök tájékoztatta a nyilvánosságot.

Sigfried Mureşan és Adina Vălean jelöléséről tájékoztatják az Európai Bizottság leendő elnökét, Ursula von der Leyent, akinek egyrészt döntenie kell arról, hogy melyik jelöltet fogadja el, másrészt minél hamarabb határoznia kell arról is, hogy melyik portfóliót kínálja fel az Európai Bizottság leendő román tagjának. Eredetileg a közlekedési portfóliót kapták a románok, jelöltjüket azonban az EP jogi bizottsága összeférhetetlennek találta, csakúgy, mint Trócsányi Lászlót, aki a bővítést és szomszédságpolitikát kapta volna.

Kedden még arról érkeztek hírek, hogy Siegfried Mureşan lehet a román kormány jelöltje. Azonban Von der Leyen korábban egy nőt és egy férfit is kért a tagországi kormányoktól.

Tovább

Görögország úgy érzi, magára maradt, az EU tehetetlen Erdoğannal szemben

november 6., 13:46 Módosítva: 2019.11.07 06:12
331

„Önök megkérdőjelezik a mi emberiességünket, de maguk mennyire emberségesek?” – kérdezte az Európai Parlamentet Mihálisz Kriszokhoidisz, az állampolgárok védelméért felelős görög miniszter. A politikus a jogi, bel- és igazságügyi szakbizottság (LIBE) ülésén számolt be szerdán a menedékkérők görögországi helyzetről, amelyet 

„humanitárius és társadalmi katasztrófának” nevezett, ugyanis augusztus óta meredeken emelkedni kezdett a Törökországból érkezők száma.

A görög miniszter a megoldás egyik kulcsának tartja, hogy az EU rendezze a viszonyát Törökországgal, és a 2016. márciusi megállapodást továbbra is életben tartsák. Ez azonban Törökország észak-szíriai katonai beavatkozása miatt kezd politikailag elfogadhatatlanná válni, miközben – a csütörtökön éppen Magyarországra látogató – Recep Tayyip  Erdoğan elnök többször is azzal fenyegette meg az EU-t, hogy megnyitja az Európába vezető utat a Törökországban befogadott mintegy 4,5 millió menekült előtt.

Tovább

Jogállamiság-jelentéstevő: december után elsikkadhat a magyar ügy

november 5., 17:20 Módosítva: 2019.11.06 07:04
219

"A bővítés- és szomszédságpolitikai portfóliót nyilvánvalóan nem a magyar biztosjelöltnek kellene adni, hiszen még tart a magyar jogállamiság védelmében a 7. cikk szerinti eljárás" - véli Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, aki Judith Sargentini jelentőstevőtől vette át az új parlamenti ciklusban a magyar jogállamiság dossziéját. Az eljárást Európai Parlament indította el egy éve, ami újabb szakaszba lépett idén szeptemberben, mikor a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa hallgatta meg Varga Judit igazságügyi minisztert.

Delbos-Corfield kedden egy, az Európai Parlamentben tartott háttérbeszélgetésen az újságíróknak elárulta:

a Tanács soros elnökségét finn kormány szándékai szerint decemberben még egy meghallgatást tartanának a magyar jogállamiságról.

Az EP most azt szeretné elérni, hogy néhány felkészült EP-képviselő is részt vehessen az ülésen, ugyanis - mint azt később  Delbos-Corfield  néhány diplomatától megtudta - a szeptemberi meghallgatáson az uniós tagállami kormányok képviselői nem ismerték elég alaposan a magyar ügyeket ahhoz, hogy vitába szálljanak Varga Judittal és a magyar kormány két másik küldöttével, mikor azok cáfolták a Sargentini-jelentésben foglaltakat.

Tovább

Magyarországnak többet kellene fizetnie a következő uniós keretköltségvetésbe

november 5., 14:14 Módosítva: 2019.11.05 20:57
615

Évente átlagosan mintegy félmilliárd euróval többet kellene fizetnie Magyarországnak a 2021-27-es keretköltségvetésbe, mint az előző költségvetési időszakban, miközben a mezőgazdasági és kohéziós támogatások jelentősen csökkennének, derült ki az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozott számításaiból, melyet Gert Jan Koopman, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatóságának vezetője ismertetett.

Koopman arról is beszélt, hogy a Bizottság tervei szerint az új hosszú távú költségvetésben a jogállamiság feltételrendszerének is meg kellene majd felelnie a tagállamoknak ahhoz, hogy megkapják az uniós támogatásokat. „A különböző költségvetési tételek nem úgy működnek, mint egy biankó csekk. Ha egy tagállam megsérti a jogállamiságot, a tervek szerint a Bizottság felfüggesztheti majd a kifizetéseket" – mondta.

A most közölt számítások szerint 2014-2020 között Magyarország a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) átlagosan 0,85 százalékát fizette be az uniós büdzsébe,

a Bizottság tervei szerint a következő ciklusban 0,98 százalékot kellne Magyarországnak adnia, vagyis évente 1,04 milliárd euró helyett 1,56 milliárd eurót.

Eközben a közös agrárpolitikai támogatások a GNI 1,5 százalékáról 0,93 százalékára csökkennének, míg a kohéziós alapokból a GNI 1,6 százaléka folyna be a hamarosan záruló ciklusban folyósított 2,75 százalék helyett.

Az új keretköltségvetésre nem csak Magyarországnak kellene többet áldoznia: a 2014-2020-as ciklusban az uniós befizetési átlag a nemzeti jövedelem 0,81 százaléka volt, ami a tervek szerint 0,91 százalékra emelkedne a jövőben. Ez egyébként a relatíve szegényebb országok számára kevésbé nagy változás. Viszont Ausztriának, Németországnak, Hollandiának, Svédországnak és Dániának a következő évtizedben sokkal mélyebbre kellene nyúlnia a zsebébe, ugyanis Nagy-Britannia kilépése után fokozatosan megszüntetnék az ezeknek az országoknak járó korrekciós visszatérítéseket is.

Ezek a relatíve gazdag országok jelenleg a nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát fizetik be a közösbe, míg a többiek 0,85 százalékot. Mint Koopman rámutatott: az igazságosság jegyében a Bizottság azt szeretné, hogy 2027-re mindenki egységesen 0,91 százalékot fizessen be.

Tovább

A második kvótaperben is vesztésre áll Magyarország

október 31., 13:29 Módosítva: 2019.10.31 17:11
585

Magyarország megszegte az uniós jogot, mikor megtagadta a menedékjogot kérelmezők átmeneti áthelyezését rendező uniós mechanizmus végrehajtását - állapította meg Eleanor Sharpston, az Európai Unió Bíróságának Főtanácsadója csütörtökön nyilvánosságra hozott véleményében. A jogász érvelése szerint az nem veszélyeztette volna a magyar emberek jólétét és biztonságát, ha a magyar hatóságok bírálták volna el a terv szerint 1294 áthelyezendő menedékkérő ügyét. A dokumentum azt is kimondja, hogy nem lehet a közrendre és belső biztonságra hivatkozni akkor, ha egy tagállam azért nem hajt végre egy uniós intézkedést, mert nem ért vele egyet.

A bírósági ítéletet előkészítő vélemény nem kötelező erejű az európai bírák számára, de az esetek döntő többségében egyet szoktak érteni vele. Így nagy az esélye annak, hogy hamarosan az Európai Unió Bírósága is megállapítja: Magyarország megszegte az uniós kötelezettségeit, mikor megtagadta a részvételt magyar köznyelvben csak "kötelező kvótaként" emlegetett ideiglenes uniós mechanizmusban.

Hogy milyen büntetésre számíthat Magyarország, egyelőre nem tudni. Az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön nem akart az ügyről nyilatkozni, mivel a Bíróság még nem hozott ítéletet. 

2015 nyarán, a menekültválság legnehezebb időszakában két olyan döntést hozott a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa, melynek értelmében 40, illetve 120 ezer menedékkérőt osztottak volna el ideiglenes és kötelező jelleggel az uniós tagállamok között annak érdekében, hogy a görög és olasz hatóságokat tehermentesítsék. Magyarország, Csehország és Lengyelország nem volt hajlandó átvenni a mechanizmusban nekik szánt menedékkérőket, így az Európai Bizottság 2017 decemberében kötelezettségszegési eljárást indított az országok ellen. 

Sharpston véleménye elutasította a három tagállam érvelését, miszerint a belső rendet és közbiztonságot veszélyeztette volna, ha a menedékkérőket átveszik, és hogy a menedékkérők nagy száma miatt kockázatokat rejtett volna az eljárás. Bár a főtanácsnok elismerte, hogy az uniós áthelyezési mechanizmus nem volt a leghatékonyabb megoldás, rámutatott, hogy az uniós és nemzeti jog alapján a magyar, cseh és lengyel hatóságoknak képeseknek kellett volna lenniük arra, hogy a menedékkérelmi eljárásokat lefolytassák. A három ország nem hivatkozhat a közrendre és belső biztonságra azért, mert nem értettek egyet az uniós mechanizmussal és nem hajtották azt végre.

A vélemény emellett a frontország iránti szolidaritásra is felhívta a figyelmet, akiknek valóban nehézséget okozott a menedékkérők nagy száma, illetve arra is rámutatott, hogy a jogállamiság a kötelezettségek teljesítését jelenti.

Magyarországnak 1294 személyt kellett volna ideiglenesen befogadnia és a menedékkérelmét elbírálnia. Magyarország egy "kvótapert" már elvesztett, amelyet Szlovákiával közösen indított azért, hogy a Tanács 2015-ös döntéseit megkérdőjelezzék, mivel azokat kétharmados többséggel hozta. A Bíróság a tanácsi döntéshozatalt helyénvalónak találta, a magyar és szlovák fél vesztett.

Tovább

A venezuelai menekültválság a legnagyobbá nőhet a világon

október 30., 17:31 Módosítva: 2019.10.31 09:31
70
Az Európai Unió 120 millió eurót ígért a venezuelai válság kezelésére. A pénz különösen a Venezuelával szomszédos országokba érkező menekülteket segíti majd. A venezuelai menekültek száma gyorsan növekszik, ezért elemzések szerint 2020-ra a latin-amerikai országot többen kényszerülnek majd elhagyni, mint amennyien Szíriából elmenekültek. Az EU szerint épp ezért kell minél előbb reagálni a válságra, mert később még nehezebb lesz azt megfékezni. Az EU szerepe ellentmondásos: már így is az unió adja a legtöbb pénzt fejlesztésre a latin-amerikai államoknak, de épp egy Hollandiához tartozó szigeten, Curaçaón bánnak a legkegyetlenebbül a venezuelai menekültekkel.

Az EU és az ENSZ közös brüsszeli konferenciáján hétfőn és kedden 120 millió eurót gyűjtöttek a venezuelai politikai és gazdasági válság sújtotta rászorulóknak. EU-s források szerint a támogatásból különösen azon szomszédos államok részesülnek, ahová a legtöbben menekültek Venezuelából. A pénz kisebb részét a még Venezuelában élők megsegítésére fordítják.

Venezuela az elmúlt években nagyon súlyos politikai, gazdasági és társadalmi válságba süllyedt, ami elől rengetegen menekültek el. A válság hátterét és Venezuela kilátásait ebben a podcastunkban beszéltük át.

A környező országok sok problémával szembesülnek a venezuelai menekültek ellátásában. A kolumbiai külügyminiszter, Carlos Holmes szerint az országába érkezett venezuelaiak próbára tették Kolumbia egészségügyi és oktatásügyi rendszerét. Az érintett országokban egyre nő a venezuelai menekültek elleni agresszió és idegengyűlölet, néhány országban pedig megszigorították a határátlépést Venezuelából.

Tovább

Ursula von der Leyen elfogadta Orbán jelöltjét

október 29., 12:37 Módosítva: 2019.10.30 07:19
141

Várhelyi Olivért és Thierry Bretont is alkalmasnak tartja az uniós biztosi posztra Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke – erősítette meg az Európai Bizottság szóvivője kedden. Az még nem biztos, hogy az eredetileg a magyar biztosnak szánt bővítés- és szomszédságpolitikai portfóliót fogja-e Várhelyi megkapni, a szóvivő ugyanis arról beszélt, hogy Von der Leyen szeretné megvárni, hogy a román kormány is biztost jelöljön.

Ugyanakkor Bretonnak az állásinterjúján az eredetileg is Franciaországnak szánt hatalmas bizottsági portfólió vezetésére való alkalmasságáról is számot kellett adnia, ami a digitális gazdaság és társadalom, az európai ipar és belső piac, a hadiipar és az űrkutatás területeit is felöleli.

A magyar és francia kormányok által javasolt Várhelyivel és Bretonnal hétfőn találkozott Von der Leyen. Várhelyi jelenleg az EU-hoz akkreditált magyar állandó képviselet vezetője, Breton pedig az Atos francia információtechnológiai óriásvállalat vezérigazgatója.

Most, hogy Von der Leyen Breton és Várhelyi biztosjelöltségére is rábólintott, a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsának is jóvá kell hagynia a döntést, bár ez csak formaság. Az igazi kérdés az, hogy a biztosjelölteket mikor hallgatja meg az Európai Parlament.

Tovább

Az MSZP Törökországot elítélő EP-határozattal tenné próbára a Fideszt

október 27., 10:06 Módosítva: 2019.10.27 21:21
470

A magyar Országgyűlés elé terjeszti az Európai Parlament Törökország elleni szankciókat sürgető állásfoglalását az MSZP - adta hírül Ujhelyi István szocialista EP-képviselő. Miközben a magyar kormány többször is kiállt  Recep Tayyip Erdoğan török elnök mellett, csütörtökön a fideszes  EP-képviselők is megszavazták azt a dokumentumot, ami szankciókat és beutazási tilalmat javasolt az emberi jogi visszaélésekért felelős török tisztségviselők ellen, és visszautasította, hogy Erdoğan „fegyvernek használja a menekülteket és az Európai Uniót zsarolja velük." A Fidesz EP-delegációjának vezetője, Deutsch Tamás csütörtökön azzal érvelt, hogy Európai Néppárt kérte tőlük, szavazzanak együtt a jobbközép pártcsaláddal, és ők tiszteletben tartották a frakciófegyelmet.

Az MSZP célja az, hogy egyértelművé tegye a magyar választók és az európai partnerek számára is, valójában milyen külpolitikát képvisel a Fidesz. "Ha valóban az európai és így a magyar értékek mellett állnak, akkor megszavazzák a parlamenti elfogadását. Ha napirendre sem veszik, vagy leszavazzák, akkor egyértelművé teszik, hogy nekik nem Magyarország, hanem kizárólag Orbán Viktor és a sötét családi üzelmek számítanak" - véli Ujhelyi István.

Az EP-képviselő szerint "az elvtelenséget mutatja, hogy Orbán Viktor a fideszesek által elfogadott EP-határozat után alig 24 órával máris újra a török akció mellett érvelt az állami rádióban, az Origo címet viselő állami propaganda-portál pedig olyan migránstömegekkel riogat, akiket a  » képmutató brüsszeli vezetők«  miatt ereszt majd rá Európára a török államfő.  A Fidesz játéka egyszerre álságos és veszélyes."

Törökország kurdok elleni háborújáról kérdeztük a Fidesz-KDNP képviselőit a héten, és arról, hogy az egész világgal szemben miért épp ők azok, akik támogatják a törökök véres offenzíváját. A képviselőktől megtudtuk, hogy a 2015-ös menekültválság komoly áldozatokkal járt Magyarországon; a kormány nem a keresztényüldözést támogatja, hanem a nemzeti érdekeket védi; Tatabányán is fontos problémákkal kell foglalkozni éppen.

A magyarok kevésbé elfogadók, mint az európai átlag

október 26., 08:43 Módosítva: 2019.10.28 16:18
1982
Minden összevetésben az EU-s átlag alatti a magyarok toleranciája a különböző kisebbségekkel szemben. A legnagyobb elutasítás a feketékkel, a muszlim és a meleg csoportokkal kapcsolatban mutatkozik meg egy Eurostat-felmérésben, amely egyébként EU-s szinten sokkal jobb képet fest, mint négy évvel ezelőtt.

Az Eurobarometer októberben közzétett felmérése szerint az elmúlt négy évben az európaiak lényegesen elfogadóbbak lettek – átlagban. Arra a kérdésre, hogy mennyire éreznék magukat kényelmesen, ha a gyermekük egy zsidó személlyel állna párkapcsolatban, a válaszadók 69 százaléka azt mondta, számukra ez nem jelentene problémát. Ez 9 százalékkal több, mint 2015-ben. Az emberek 55 százaléka számára nem gond, ha a gyermekük meleg – ez 11 pontos emelkedés.

A felmérés készítői politikai kérdéseket is feltettek és megkérdezték, hogy mit szólnának az emberek, ha a „hagyományostól” eltérő személy töltené be a legmagasabb választott politikai tisztséget. A válaszadók 88 százaléka számára nem gond, ha egy nő töltene be ilyen posztot, ez 7 százalékos növekedés. Eltérő vallású személy esetében 69 százalék az átlag, ez a legnagyobb változás – 13 százalékkal több, mint 2015-ben. Egy meleg, leszbikus, vagy biszexuális embert 64 százalék fogadna el például miniszterelnöknek, ami 10 pontos emelkedés.

Tovább

A magyar biztosjelöltnek megvan a véleménye az Európai Parlamentről

október 25., 19:03 Módosítva: 2019.10.25 23:44
4620
„Az Európai Parlamentnél alapelv, hogy olyan pénzt költs el, amit nem keresel meg” – fogalmazta meg véleményét Várhelyi Olivér, Magyarország uniós biztosjelöltje. A magyar EU-s nagykövet csütörtökön a visegrádi négyekről szóló brüsszeli konferencián vett részt, amely egyre inkább átfordult a magyar ügyekről szóló vitába.

Várhelyi Olivér, Magyarország Európai Unió melletti nagykövete csütörtökön a visegrádi négyekről szóló brüsszeli konferencián fejtette ki véleményét a regionális szövetségről. A diplomata szerint, aki jelenleg a magyar kormány uniós biztosjelöltje, a visegrádi négyek pozitív brandnek számít -  Brüsszelen kívül . „Brüsszelen kívül ismerik a mi mindennapi életünket” – tette hozzá. A közép-európai embereknek ami a szívükön az a szájukon, mondta: „Nem vagyunk diplomaták, nyersek vagyunk, de ezért a legjobb partnerek a párbeszédre.”

Várhelyi az EU ideológiai irányultságára is kitért: aggasztónak tartja, hogy Brüsszelben a marxizmusra kevésbé tekintenek negatív tapasztalatként, amikor "az Európai Bizottság elnöke Marx szobrot leplezett le" Trierben, „az ellen senki sem tiltakozott, és ezután még mi vagyunk az udvariatlanok, akik nem tisztelik mások érzékenységeit.” Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Juncker nem a szobrot leplezte le, hanem egy Marxról szóló kiállítás megnyitóján mondott beszédet, ahol elmondta, a filozófust olyan bűnökért okolják ma, amelyekről nem tehet, mert elveiből sok mindent épp ellenkezően valósítottak meg. 

A vitán elhangzott, hogy a visegrádi négyek gyakran nagyon kritikusak az unió mechanizmusaival szemben. Ez pozitív tulajdonság lenne, ha a kritika mellett megoldásokat is tudnának kínálni. A megoldások azért hiányozhatnak, mert nincs a V4-nek olyan közös intézménye, ahol a döntéseket koordinálni lehetne. Összességében, még ha a V4-ek jelentősége növekszik is, ezek az országok nem használják ki potenciáljukat. Egyre növekvő súlyukat mutatja, hogy ha a visegrádi blokk egy ország lenne, az lenne Németország legnagyobb gazdasági partnere, megelőzve az Egyesült Államokat és Kínát is.

Várhelyi szerint a visegrádiak elsősorban a problémákra hívják fel a figyelmet, például a határok védelmére és a migrációra: „A migránsok szétosztása egy fügefalevél, ami semmit sem oldana meg”. A jogállamisággal kapcsolatos vádakat Magyarországgal szemben rágalmazásnak nevezte, szerinte az Európai Parlament jelentésében sok olyan problémát is említettek, amelyeknek semmi köze a jogállamisághoz, például az, hogy túl alacsonyak a bérek Magyarországon. Erre azt üzente, hogy „mi nem költjük el azt a pénzt, amit nem keresünk meg. Az Európai Parlamentnél viszont alapelv, hogy olyan pénzt költs el, amit nem keresel meg.” Ami az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti: szerinte inkább más államok igazságszolgátatása felett kellene ítélkezni, mert Magyarországé az egyik leghatékonyabb Európában.

Tovább

A Fidesz nem lesz ott a Néppárt kongresszusán

október 25., 17:30 Módosítva: 2019.10.26 09:21
1938

Már egy bő hete levélben tájékoztatta az Európai Néppárt elnökét, hogy a Fidesz nem megy el a zágrábi kongresszusra – nyilatkozta Deutsch Tamás, Fidesz európai parlamenti delegációjának a vezetője az Azonnali.hu hírportálnak.

A lap azután kereste meg az EP-képviselőt, hogy a Népszava megírta: Orbán Viktort és a Fidesz tagjait nem hívják meg a Néppárt novemberi kongresszusára. Deutsch viszont viszont azt mondta, ők maguk döntettek úgy, hogy megfigyelőnek nem mennek el a pártkonferenciára, mivel a felfüggesztés miatt szavazni úgysem tudnának, és az ülés pedig nyilvános, tehát a fontos vitákat bárki meghallgathatja.

Tovább

Hétfőn lesz a magyar biztosjelölt állásinterjúja

október 25., 13:19 Módosítva: 2019.10.28 07:55
37

Várhelyi Olivért, a magyar kormány uniós biztosjelöltjét hétfőn hivatalosan is fogadja Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke. Az Európai Bizottság szóvivője a pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy hétfőn Thierry Breton francia jelölt mellett a magyar biztosjelölttel is találkozni fog Von der Leyen. Ez tulajdonképpen egy állásinterjú, ahol a bizottság leendő elnöke felméri, hogy a magyar és a francia kormány jelöltje szerinte alkalmas-e a nekik szánt pozícióra.

Korábbi információk szerint Várhelyi Olivér nem hivatalos keretek között már találkozott Von der Leyennel azóta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök uniós biztosnak javasolta az EU-hoz akkreditált magyar képviselet vezetőjét. Az előző biztosjelölt Trócsányi László EP-képviselő volt, de őt az Európai Parlament jogi szakbizottsága pénzügyi és egyéb érdekeinek összeférhetetensége miatt alkalmatlannak találta a biztosi pozícióra. Emmanuel Macron, akinek előző kiválasztottját, Sylvie Goulard-t szintén elutasította az EP, csütörtökön jelentette be Breton jelöltségét. Az ügyvivő román kormány még nem alakult meg, így  az új kiszemeltet sem nevezhette még meg.

Tovább

Bebörtönzött ujgur jogvédő kapta a Szaharov-díjat

október 24., 20:35 Módosítva: 2019.10.24 22:43
11

Az Európai Unió emberi jogi díját idén az ujgur közgazdász és emberjogi aktivista, Ilham Tohti kapta. A csütörtökön odaítélt Szaharov-díjat az Európai Parlament üzenetnek szánja Kínának, hogy tartsa tiszteletben ennek az ujgur kisebbség jogait, engedje szabadon Tohtit, és számolja fel átnevelő táborait Kínában. A többi jelölt között ott volt a meggyilkolt brazil aktivista Marielle Franco és Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus is.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke azzal indokolta, hogy a Szaharov-díjat Ilham Tohtinak ítélték oda, hogy az aktivista egész életét az ujgur kisebbség jogai védelmének szentelte. Annak ellenére, hogy a békés együttélésért küzdött, egy kétnapos kirakatperben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Kínában 2014-ben. A vele történtek ellenére továbbra is a higgadtság és a megbékélés szószólója.

Az ujgurok egy türk nyelvet beszélő, többségében muszlim vallású kisebbség, akik Kína északkeleti részén élnek. Kína 1949 után újra elfoglalta a rövid életű Kelet-Turkesztánt, és azóta egyre nagyobb méreteket ölt a han kínaiak betelepítése a tartományba. Az elmúlt években az ujgur tartományban megnőtt a feszültség az ujgurok és a han kínaiak között. Kína tart a szeparatizmustól, miközben több ujgur szervezetet is terrortámadásokkal vádoltak korábban.

Az Európai Parlament szerint 2017 áprilisa óta több mint egymillió ártatlan ujgurt tartanak önkényesen fogva internálótáborok hálózatában, ahol le kell mondaniuk etnikai identitásukról és vallási meggyőződésükről, és hűségesküt kell tenniük a kínai kormánynak. Az ujgur kisebbség helyzetéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen:

Tovább
A rovat korábbi cikkei

Rovatok