Forró ősz jön Európában: egy kiszivárgott német jegybanki jelentés szerint ugyanis elfogyott a pénz a görög mentőcsomagból, és az államcsőd elkerüléséhez még több pénz kellene a görögöknek.

A problémát amolyan nyílt titokként kezelik Brüsszelben, de a szeptember 22-i német választások előtt senki nem mert róla beszélni. Eddig...

A napokban ugyanis a Bundesbank belső jelentését kiszivárogtató Der Spiegel kiborította a bilit. A német jegybanki dokumentum úgy vélekedik, hogy legkésőbb a választások után elkerülhetetlen lesz az új mentőcsomag összeállítása, máskülönben a görög állam csődbe megy. A mentőcsomagot legkésőbb 2014 elejéig tető alá kell hozni, hogy a görögök államadósság-finanszírozása a most érvényben lévő mentőprogram jövő év végi kifutása után is folyamatos maradjon.

Erről viszont a Merkel-kormány eddig egy szót sem ejtett a német választóknak, akik a görög, a portugál, az ír, a második görög, a ciprusi mentőcsomagokhoz már eddig is több tízmilliárd euróval járultak hozzá.

Hogy miért fogyott el a pénz, azt a legvilágosabban a Financial Times szedte össze. Röviden, a lényeg az, hogy az európai hitelezők (EKB, EFSF, kormányok) 144,6 milliárd eurót ígértek Görögországnak 2014 végéig, és ebből már 133,6 milliárdot átutaltak. A Bundesbank szerint a legutóbbi részletet júliusban már csak a "politikai nyomásnak" engedve utalták el, miközben mindenki látja, hogy a program eredeti célja, Görögország pénzügyi önállóságának visszaállítása továbbra is elérhetetlen távolságban van. A probléma eddig sem volt ismeretlen. A Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely szintén részt vesz a görögök hitelezésében már régóta kongatja a vészharangot. Az IMF szerint a görög adósságpálya nem tartható, többek között azért, mert nem elég gyors a privatizáció - például mert nincs vevő -, és az állami bevételek szintje rendre elmarad a tervezettől (például mert nem sikerül beszedni a tervezett adókat).

Az IMF arra is felhívta a figyelmet (és nem csak ők), hogy valamilyen mértékű adósságelengedés elkerülhetetlen lesz.

Ettől azonban minden eurózónás kormány óvakodik, hiszen ez azt jelentené, hogy az ő adófizetőik buknának milliárdokat a görög állam finanszírozásán. Kérdés, hogy mikor érkezik el az a kritikus pillanat, amikor ezt a politikailag kivitelezhetetlennek tűnő lépést is meg kell tenni. Máskülönben megint oda jut a görög válság, ahonnan három évvel ezelőtt elindult.

Angela Merkel épp ezért nem akarta feszegetni a kérdést a választások előtt, ahogy egy sor más témát sem. A kiszivárgott Bundesbank feljegyzés miatt azonban az ellenzék már azzal vádolja őt, hogy hazudik a szavazóknak, amikor azt állítja, minden rendben, nem kell többet fizetni a német lakosság többsége által léhűtőknek tartott görögöknek. A CDU/CSU magabiztosan vezet a közvélemény-kutatások szerint, de nem biztos, hogy sokra mennek vele. Jelenlegi koalíciós partnerük, a szabad demokraták ugyanis minden felmérés szerint az öt százalékos küszöb körül járják a haláltáncot. A jelenlegi támogatottsági mutatók szerint ismét nagykoalíció néz ki - mert az SPD-zöld összeborulás sem lesz többségben, a kelet-német posztkomcsi gyökerekkel bíró Die Linkét pedig egyik oldal sem vállalná be. Az is egyre világosabban látszik, hogy a német kampány egyik központi témája lesz a Merkel kormány szerepe az európai válságkezelésben. Pár napja az SPD kancellár-jelöltje vádolta meg Merkelt azzal, hogy nem érti az Európai Unió lényegét.