A vasárnapi görögországi választás favoritja a szélsőbaloldali Sziriza, amelyik ugyan nem szeretne búcsút inteni az eurónak, de tárgyalna a görög adósságról, valamint az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőöveiért cserébe elvárt reformokról és megszorításokról.

Most megint mi a baj?

Már-már úgy tűnt, Görögország kifelé araszol a bizonytalanságból. Ha lassan is, de tavaly végre elkezdett növekedni a bruttó nemzeti össztermék (GDP), legutóbb a görögöknél csökkent leginkább a munkanélküliségi arány, a költségvetés pedig stabil elsődleges többletet mutat, így sikerült elkezdeni az adóssághegy lefaragását. Az összkép viszont továbbra is siralmas:

• a gazdaság nagyjából negyedével kisebb, mint a válság előtt,
• Görögország vezeti az uniós munkanélküliségi statisztikát több mint 25 százalékos eredménnyel,
• az állami tartozások a GDP 176 százalékára rúgnak,
• a kivándorlás, a szegénység vagy az öngyilkosságok megugrása is elkeserítő.

A görög kormány tavaly áprilisban elkezdett visszatipegni a piacra az adóssága finanszírozásához, hogy ne szoruljon az EU-IMF mentőövekre. A kezdeti sikerek után októberre Athén már azt pedzegette, hogy

A piac idegesen fogadta az ötletet, és a görögök megint csak elviselhetetlenül magas kamattal tudtak volna vevőt találni a kötvényeikre, miközben többször is vitába keveredtek a trojkával. Ebben a helyzetben fogyott el a kormány türelme, és decemberre hozta előre az elnökválasztást. A kormány jelöltje Sztavrosz Dimasz korábbi EU-biztos volt. 300-ből 180 képviselőt kellett volna melléállítania a 155 fős kormánykoalíciónak, hogy megválasszák, de ez az utolsó körben nem sikerült. Ezután parlamenti voksolást kellett kiírni.

A szélsőbalnak áll a zászló

Az Alekszisz Ciprasz vezette Sziriza a legutóbbi felmérések alapján a választási hajrában növelni tudta a támogatottságát (33,1 – 33,5 százalék), és ezzel jobban elhúzott a kormány fő erejét adó jobbközép Új Demokráciától (27 – 28,5 százalék). A parlamenti többséghez a görög rendszerben hagyományosan 35-40 százalék kell, így erről a Sziriza épp lemaradhat.

Felforgatnák a szabályokat

Az Európai Bizottság hagyományosan igyekszik távol tartani magát tagállamok belpolitikájától, de Brüsszelből is aggódva nézik a fejleményeket (Sztavrosz Dimasz mellett például már a határokat feszegető módon álltak ki). Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke kijelentette, hogy bárki is győzzön a parlamenti választáson, az új kormánynak tiszteletben kell tartania a korábbi kötelezettségeket és folytatnia kell a gazdasági reformokat. „Európa továbbra is támogatni fogja Görögországot, de elvárás, hogy Athén ragaszkodjon az ígéretekhez, amelyeket a partnereinek tett” – mondta Jean-Claude Junkcer.

Pontosan ez az, amihez a Szirizának nem fűlik a foga. Újratárgyalná az EU-IMF mentőövek feltételeit, és szeretné, ha a görög adósság felét elengednék. Görögországot

többé nem másodrangú EU-alkalmazottak e-mailjei kormányoznák

– ígérte Alekszisz Ciprasz. „Meg fogjuk változtatni a szabályokat, hogy megmentsük az eurózónát és az eurót. Mindent meg fogunk tenni, hogy megmentsük a népünk méltóságát” – szögezte le a Sziriza vezetője, akit 2014-ben az európai szélsőbaloldal az Európai Bizottság élére jelölt.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az esetleges engedékenységtől lökést kaphatnak más szélsőbaloldali pártok. Különösen Spanyolországnak izgalmas a görög helyzet: ott idén év vége felé tartanak választásokat, egyes közvélemény-kutatások az alig több mint egy éve alapított szélsőbaloldali Podemost tették az első helyre.

Vége lehet a trojkának

Bizonyos szempontból már el is kezdődött a szabályok módosítása. Az Európai Bizottság január 13-án bejelentette, kicsit lazábban fogja értelmezni az EU költségvetési előírásait, hogy ösztönözze a befektetéseket. Napokkal később az uniós gazdasági biztos arról beszélt, hogy a trojkát egy demokratikusabb testületre kellene cserélni, és egy európai bírósági szakvélemény is megkérdőjelezte, hogy tovább működhet-e a mostani formájában.

A görög adósságelengedés ötletére nyitott a francia pénzügyminiszter és támogatnák az írek is, akik korábban szintén mentőövet kaptak az EU-tól. Alexander Stubb finn miniszterelnök viszont kizárta az adósságleírást, és a németek is csikorgatják a fogukat a gondolattól, miközben a Sziriza azzal példálózik, hogy 1953-ban Nyugat-Németországról egy konferencián már született hasonló döntés.

Sürget az idő

Akárki kerüljön kormányra, minél gyorsabban ki kell egyeznie a trojkával, mert a hármasfogat a legutóbbi döntésével is csak február végéig terjesztette ki a mentőprogramot és a piacra való visszatérés esélytelennek tűnik. Az eurózóna pénzügyminiszterei épp a választások másnapján ülnek majd össze. 

Pierre Moscovici pénzügyi biztos mindenesetre január 19-én leszögezte: nem fenyeget a görögök kilépése az EU-ból és „bármi is legyen a görög nép döntése, vannak válaszaink”. Mostanra más a helyzet, mint korábban, és több olyan lépést tett Brüsszel (például a bankunió terén), amelyek csökkentik a görög veszélyt a többi tagállamra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyengélkedő gazdaságú EU-nak ne kellene mielőbb lezárnia az ügyet.