Csökkentené vagy megvonná a Magyarországnak járó uniós támogatások jelentős részét a görög miniszterelnök. Alexisz Ciprasz kedden Athénban arról beszélt, hogy ez lenne a méltányos eljárás azokkal az országokkal szemben, amelyek nem hajtják végre a közös menekültügyi döntéseket.

• Eddig egyetlen olyan intézkedést fogadtak el – többek között magyar ellenszavazattal – tavaly, amivel Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene fogadnia Olaszországból és Görögországból.
• Az Európai Bizottság egy automatikus szétosztási rendszerre is javaslatot tett, de erről nagy viták zajlanak az uniós országok között és a soros elnökük, Robert Fico szlovák kormányfő szerint politikailag halott az ügy. A visegrádi országok a fő ellenzők, amelyek a strukturális alapok legnagyobb haszonélvezői között vannak, de a korábbi nyilatkozatok alapján elegen nem értenek egyet vele, hogy bukásra legyen ítélve a javaslat.

Nem ő volt az első

Az olasz miniszterelnök többször kijelentette, hogy kevesebb felzárkóztatási támogatást kellene, hogy kapjanak azok az országok, amelyek nem hajtják végre a döntést. Azzal fenyegetőzött, hogy kész megvétózni az uniós költségvetést, ha nem segítenek Olaszországnak a menekültek fogadásában.

Október 24-én az Európai Bizottság migrációs biztosa, Dimitrisz Avramopoulosz szintén a támogatásokkal példálózott, bár nem fenyegetett egyértelműen pénzcsökkentéssel. Ha a strukturális pénzekről van szó, „mindenki sorba áll”, de a menekülteknél némelyik tagállam csak a saját érdekeit nézi, mondta.

Gyakorlatilag esélytelen, hogy a mostani uniós költségvetési keret végéig, 2020-ig lenyessenek a strukturális alapokból. Hogy utána mi lesz, arról majd az Európai Bizottság javaslata alapján a tagállamoknak együtt kell döntenie az Európai Parlamenttel.

A görög ellenzék szerint nem lesz kötelező kvóta

Alexisz Ciprasznak inog a kormányfői széke: éppen papírvékony többséggel próbál a szélsőbaloldalról néppártosítani. A politikai bizonytalanságot mutatja, hogy az EUrologus értesülései alapján a héten átalakítják a kormányt.

A mostani kormány lehetséges utódja is nekiállhat keménykedni. A legnagyobb ellenzéki pártot, a felmérésekben toronymagasan első helyen álló Új Demokráciát Kiriakosz Mitszotakisz vezeti.

Ha a többiek meggyőzésére „a bot vagy a répa között kell választani, minden lehetőségnek az asztalon kell lennie”. Vagyis az Orbán VIktor jobbközép pártcsaládjához tartozó Mitszotakisz sem zárta ki, hogy megpróbálják Magyarország támogatásait csökkenteni.

Azt viszont rögtön hozzátette:

Ettől még bukhatunk pénzt

Sokkal valószínűbb, hogy ha a már elfogadott áthelyezést nem hajtjuk végre, amivel 1294 embert kellene fogadnunk és elbírálni a menedékkérelmüket, kötelezettségszegési eljárás indul. Ilyet akkor kezdeményez az Európai Bizottság, ha egy tagállam nem felel meg egy érvényes jogszabálynak, és a vége pénzbüntetés lehet.

Korábban Navracsics Tibor magyar biztos már figyelmeztetett a veszélyre. Dimitrisz Avramopoulosz most azt mondta, még nem tartanak az eljárás megindításánál, de ha az áthelyezés nem működik, az Európai Bizottságnak megvan a politikai akarata és eszközei a kikényszerítésére.

Magyarország az egyetlen tagállam, amely még koordinátort sem jelölt ki a végrehajtáshoz. Elvileg jövő év szeptemberében kellene végezni az áthelyezéssel, de egybehangzó források alapján ez minden egyes személynél egyedi, nagyon hosszú és bonyolult feladat. A küldő és fogadó ország között akár hónapokig tartó egyeztetéssel, papírmunkával, orvosi és egyéb ellenőrzéssel jár.

A magyar kormány perel az 1294 fős áthelyezés miatt. Ha veszít, könnyen lehet, hogy nem marad elég ideje az áthelyezéshez. Ha nyer, valószínűleg újra kell tárgyalni és önkéntes alapra kell helyezni a rendkívüli áthelyezési műveletet.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!