- Külföld
- Eurologus
- EP 2017
- románia
- marosvásárhely
- európai unió
- európai bizottság
- dna
- sógor csaba
- mogye
- navracsics tibor
Brüsszelből szóltak rá a román kormányra, hogy biztosítsa a magyar nyelvű oktatást
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Megdöbbentették az ENSZ-főbiztost a gázai kórházaknál talált tömegsírok
- A rendőrök lelőttek egy machetével hadonászó férfit egy német egyetemen
- Folytatódhat Irán és Észak-Korea közös fegyverkezési programja
- Sorra robbannak ki a palesztinpárti tüntetések az Egyesült Államokban
- Szijjártó Péter Pekingben tett bejelentést, újabb kínai nagyvárosba lehet elutazni Budapestről
- Elnyelte a szaharai por Athént
- A volt lengyel miniszterelnök is részt vesz a CPAC Hungaryn
- Nem eladó! Így tiltakoztak a turisták özöne ellen a Kanári-szigeteken
- Eddig tartott Putyin türelme, magasabb fokozatra kapcsol Moszkva a fronton
- Ukrajna szuperfegyvereket kaphat Amerikától
A román oktatási miniszter személyes közbenjárását kérte Navracsics Tibor, az oktatásért felelős EU-biztos, hogy kínáljanak magyar nyelvű oktatást a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, és oldják meg, hogy továbbra is beiratkozhassanak magyar diákok a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Líceumba.
Magyar–román vita a marosvásárhelyi orvosin
Navracsics hétfőn levélben emlékeztette a minisztert, Pavel Năstasét, hogy a román oktatási törvény szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) multikulturális és többnyelvű intézmény, amelynek románul és magyarul is kell oktatnia.
A helyzet most felemás, előadásokat ugyanis tartanak magyarul az egyetemen, gyakorlatokat azonban csak román nyelven lehet fölvenni. Az egyetemnek van magyar nyelvű honlapja, a dékán ki is emeli a köszöntőjében, hogy „Marosvásárhelyen az oktatás három nyelven zajlik: románul, magyarul és angolul”. A 2011-ben született román törvény szerint azonban ez nem elég: saját szervezeti egység illetné meg a magyar oktatókat és hallgatókat az egyetemen belül.
„Ha a diákok teljes mértékben anyanyelven kapnák a szakmát, az jobb felkészültséget biztosítana – mondta az EUrologusnak Nagy Előd, az egyetem rektorhelyettese. – Fontos, hogy az állam nyelvét is megtanulják, ezért olyan ötletünk is volt, hogy tartsanak kétnyelvű gyakorlatokat. Az egyetem szenátusa azonban leszavazta ezt a javaslatot.”
A szenátust azért nem lehet megkerülni, ha a magyar oktatást érintő reformokról van szó, mert nincsenek magyarul oktató karok vagy magyarul oktató tanszékek, annak ellenére sem, hogy az oktatási törvény hat éve előírja, hogy legyenek.
A szenátus elkendőzi a magyar tanszék létrehozásának a kérdését arra hivatkozva, hogy az egyetem a minisztériumtól függetlenül, maga dönthet a szervezeti felépítéséről, magyarázta a rektorhelyettes. „A szenátus minden évben leszavazza ezt a törekvést, és kisebbségben van a magyar frakció” – mondta. Az önálló magyar tanszékek nagy előnye az lenne, hogy autonómiát nyernének velük az utánpótlás képzésében. Az egyetem 53 doktorátusvezetői jogosultsággal rendelkező oktatója közül 17-en magyarok, akik közül 11-en már nyugdíjasok, vagy egy éven belül nyugdíjba vonulnak, nyilatkozta még tavaly júliusban.
Évek óta húzódik a megoldás
2012 tavaszán a kettővel ezelőtti román kormány egy rendelettel létrehozta az egyetem magyar karait, és egy nagy botrányba futott bele a döntésével. Ez lett ugyanis az indok, amire hivatkozva az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnök ellen, és megbuktatta a jobbközép kormányát.
„A magyar nyelv, kultúra és önazonosság megőrzését elsősorban otthon, a színházban és a könyvtárban kell biztosítani, és nem szakmai vonalon, hiszen a szakmát román nyelven kell megtanulni” – nyilatkozta 2013 decemberében a MOGYE rektora, Leonard Azamfirei, aki azóta is vezeti az intézményt.
Pár hónappal később, 2014 tavaszán magyar oktatók kiléptek az egyetem akkori vezetéséből, tiltakozásból, amiért nem hoznak létre magyar tanszékeket.
„Az önálló magyar kar létrehozása azért bír relevanciával, mert ez biztosítaná a szenátussal szembeni szervezeti függetlenséget – mondta kérdésünkre Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője. – A korábbi tapasztalatunk ugyanis azt mutatja, hogy ha nacionalista egy egyetem vezetése, akkor adminisztratív okokra, anyagi és humán erőforrás hiányra hivatkozva a magyar oktatói és hallgatói létszámok könnyebben lefaraghatók. Ráadásul a magyar nyelvű oktatási vonal nem egy megtűrt, járulékos részlege kellene legyen az egyetemnek, hanem egy szervezetileg független, teljes jogú magyar intézet, ahogyan az oktatási törvény is előírja.”
Magyar gimnazisták és a korrupcióellenes ügyészség
A magyar EU-biztos a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Líceum körüli botrányt is a fejére olvasta a román miniszternek. A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly novemberben őrizetbe vette a Maros megyei főtanfelügyelőt és a gimnázium igazgatóját, mert a vád szerint törvénytelenül hozták létre a magyar nyelven oktató egyházi iskolát 2014-ben. A hatóság közleményben azt írta, hogy a tanfelügyelő a minisztérium jóváhagyása nélkül alapította meg a líceumot, és túllépte a hatáskörét, amikor az ugyanabban az épületben működő kétnyelvű főgimnázium magyar osztályait besorolta az új intézménybe.
Az épület eredetileg a katolikus egyházé volt, a szocializmus alatt államosították. 2004-ben kapta vissza az egyház az ingatlant, és 2014-ben szerezte meg az önkormányzattól az engedélyt, hogy újraindítsa az iskolát. Az ingatlan átadása ügyében is vizsgálódik a korrupcióellenes ügyészség.
Navracsics azt írta a román miniszternek: az iskola körüli jogi eljárások „több, mint négyszáz diák anyanyelvi oktatását sodorják veszélybe. Románia nemzetközi egyezményekben és a saját nemzeti jogrendjében is garanciát vállalt rá, hogy biztosítja az anyanyelvi oktatást. Elengedhetetlen, hogy a magyar nyelvű gimnáziumban folytatódjon a tanítás, és hogy a következő tanévre késedelem nélkül beiratkozhassanak az új diákok.”
Az iskola ügyében elrendelt nyomozás egy újabb ügy a román különleges ügyészség erősen vitatott kezdeményezései között. A széleskörű korrupció nagyon súlyos probléma Romániában, de így is rengetegen kifogásolják a szigort, amivel a különleges ügyészség fellép azokkal szemben, akiket korrupcióval gyanúsít. „Szükség volt rá, hogy legyen egy ügyészség, de a gyors és eredményes munka érdekében úgy gyomlálnak a kertben, hogy a hasznos növényeket is kirántják – érzékeltette a problémát Sógor Csaba. Arról beszélt az EUrologusnak, hogy a román ügyészség politikai és nemzeti alapon is válogat, hogy kik ellen indít eljárást, azzal a felkiáltással, hogy „ha nálunk vannak korruptak, akkor nálatok is kell, hogy legyenek”.
Az RMDSZ-es képviselő úgy gondolja, hogy a marosvásárhelyi gimnázium is ez alapján az elv alapján került az ügyészség látókörébe. Szerinte egy formai hibáról van szó, amiben jóhiszeműen járt el az igazgató és a megyei tanfelügyelő. Az pedig egészen felháborítja az EP-képviselőt, hogy arról kap híreket: egyenként behívják a szülőket, megkérdezik őket, hogy miért íratták a gyerekeiket ebbe az iskolába, és el akarják őket kedvetleníteni attól, hogy ott tanuljanak.
Szombaton a budapesti nemzetpolitikai államtitkárság is tiltakozott. Egy közleményben azt írták: „abszurd, hogy a XXI. században, az Európai Unió területén egyáltalán kérdésessé válhat, hogy egy keresztény egyház a saját ingatlanában felekezeti iskolát tarthasson fent. Mindez összeegyeztethetetlen az Európai Unió jog- és értékrendjével”.
Mit tehet az EU?
Nagyjából annyit, amennyit Navracsics Tibor hétfőn: figyelmezteti a román kormányt, hogy tartsák be a saját törvényeiket, és felajánlja a segítségét, hogy előrébb lehessen lépni az ügyekben. Felhívja a figyelmet, hogy a kisebbségek anyanyelvi oktatása mellett az Európai Unió is kiáll, és nem mellesleg nagyon jót tesz az egész országnak, a többségi társadalomnak is, ha támogatják a kisebbségeket.
Nincs olyan uniós jogszabály, ami általosan előírná, hogy a kisebbségekhez tartozóknak joguk van az anyanyelvükön tanulni. Viszont az EU támogathatja azokat az intézményeket, ahol van többnyelvű oktatás.
Mindkét ügyben megkerestük a román oktatási minisztériumot, ahol készségesen fogadták a kérdéseinket, viszont azt mondták, hogy a szokásos adminisztratív eljárások miatt péntekre tudják csak elkészíteni a hivatalos válaszaikat.