Jobbról, majd balról is ütötték az EU-t
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- 18+Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
- Megvan a Tisza Párt EP-listája
- Áttörést hozhat a meggyilkolt kétéves szerb kislány ügyében az új vizsgálat
- Itt egy új dal Kim Dzsongunról, eléggé szürreálisra sikerült
- A horvát államfő gengszternek nevezte az alkotmánybíróság tagjait
- Nagy bejelentést tett a Netflix
Nehéz lett volna baloldali elfogultsággal vádolni az előadók zömét a Közép-Európa Társaság április 11-i vitáján, amelyet az Európai Unió jövőjéről rendeztek. A megszólalók szinte mindegyikét valahogyan Fidesz-kormányhoz lehetett kötni:
- Bod Péter Ákost gazdasági főtanácsadóként,
- Németh Zsoltot külügyminisztériumi államtitkáraként, jelenlegi parlamenti képviselőként
- és Jeszenszky Gézát nagykövetként.
- Egyedül Schiffer András lógott ki a sorból, bár az LMP alapítója volt a TASZ ügyvivője, amikor a mára sorosista ügynöknek kikiáltott szervezet Orbán Viktort védte bíróságon.
Egyedül nem megy
Ők négyen kapták a kérdést, hogy merre tart a hatvan éve intézményesült európai integráció. Elvileg nyerő konstrukció, amit annak idején kitaláltak, bár a jelen mutatja az „irdatlan mély ellentmondásokat” – nyitott Bod Péter Ákos. Akár kisebbek, akár nagyobbak a tagállamok, egyedül nem elegek ahhoz, hogy a globális világ „különböző próbatételeit” kiállják.
Olyan, mintha egy házibuliban bedobnák a pénzüket a közösbe, aztán mindenki annyit iszik, amennyit bír – hozott egy elég suta, bár a magyar kormány gazdaságpolitikáját egész jól leíró hasonlatot.
Arról, hogy ez a hatáskör-átruházás kinek jó és kinek nem, elmondta: el tudom fogadni, hogy a svédeknek nem kell uniós ügyészség vagy euró, mert náluk például a hazai vádhatóság jól nyomoz, de „ezt Magyarország nem feltétlenül mondhatja ki” magáról. „Vannak félelmeim, hogy a házilagos magyar megoldások mögött egyéni érdekek, ügyetlenségek vannak” – mondta a jobbára kiábrándult jobboldali értelmiségiekből álló Eötvös József Csoport tagja.
Máshol égetik az EU-zászlót, nálunk kitűzik
Jeszenszky Géza tette helyre, miről szólna az európai integráció. Az EU elődjének, az Európai Szén- és Acélközösségnek a létrehozásával a német-francia határ két oldalán ragadt nyersanyagokat közösen dolgozhatták fel (azaz nem egyénileg felélik, mint az ivós példában, hanem együtt felhasználják), ami a két ország közti háborúk egyik okát is kiiktatta.
Manapság sokszor úgy tűnik, hogy hiba, „bűncselekmény” volt külügyminiszterként beadnia az uniós csatlakozási kérelmünket 1994-ben, de nem így gondolja. Az Orbán-kormányt korábban oroszbarátsága miatt támadó történésznek az jutott eszébe, hogy máshol a tiltakozásokon európai uniós zászlókat égetnek, itt viszont lengetik és kitűzik.
A magyar kormány se venne vissza hatáskört
Németh Zsoltnak egyedüli aktív fideszes politikusként kellett megvédenie a kormány becsületét.„A legmélyebb vád velünk szemben, hogy Európa-ellenesek vagyunk. Erre azt kell mondanom, hogy nem, csak mi nem úgy tekintünk Európára”, hogy fejlettségi különbség lenne a nemzetállami és a közösségi szint között. A nemzet és a nemzetállam összehangolható az európai identitással, és bizonyos területeken hosszú távon perspektivikusabb a nemzetállami hatáskörök fenntartása, ezért az egyre szorosabb unió nem feltétlenül írja le azt, amit az EU-ról gondolunk. (Jeszenszky Géza korábban viszont azt pendítette meg, hogy Magyarországnak a nemzetállam rémálom, hiszen akkor a romániai magyarok is románok lennének.)
Németh Zsolt elővett egy-két euroszkeptikus mantrát. Az Európai Bizottság és Parlament például ne vonjon magához „lopakodva” jogköröket. Helyette az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács kulcsszerepét emelte ki. Épp ez az uniós testület, amely évtizedekig az EU intézményrendszerén kívül működött, és máig nem hivatalos döntéshozó. A görög euróválság kezdete óta viszont olyan fontos testületté vált, hogy lényeges kérdésben nem születik anélkül döntés, hogy a kormányfők ne hagynák jóvá. Ezért furcsa éppen most számon kérni az EU ellenőrző testületének és a választott képviselőinek a lopakodó törvényhozását.
Sokszor ér minket a vád, hogy szét akarjuk szedni az EU-t, nem akarunk több Európát, de nem tudok olyan területről, ahol a magyar kormány azt mondaná, hogy a közösségi hatáskört vegyük vissza – jelentette ki Németh Zsolt. Ellenben olyanról igen, amelyet nemzetiről közösségire emelnénk. A magyar kormány például európai hadsereget, közös digitális piacot és külpolitikát akar – adott az utolsó ponttal nagyon magas labdát Schiffer Andrásnak.
Schiffer: a mai vitákban isszuk meg a „szolgai hozzáállás” levét
A volt LMP-társelnök a sok kínálkozó ellenpélda, mint az Oroszország elleni szankciók folyamatos ekézése, az orosz titkosszolgálat szabad nyomulásának megengedése vagy az önkényes kínai terjeszkedéssel szembeni uniós fellépés széttrollkodása közül az Iránnal kötött atomalkut emlegette fel. Erről aztán az egész rendezvény alatt elvitatkozott Németh Zsolttal, de a többiekkel is sokszor csattant az EU-t újbaloldali érvekkel kritizáló, gyakran euroszkeptikus véleményével.
A politikai elit „természeti törvényként” mutatta be az uniós csatlakozást, mondván, hogy ha csatlakozunk, eljön az ígéret földje.
Idegesítő, terméketlen eurobabla vonta be a közbeszédet az EU-ról
ahelyett, hogy az érdekeinkről lett volna szó és arról, hogy ezek mennyire esnek egybe az Európai Unióéval. Ez a „szolgai hozzáállás” nem volt alkalmas arra, hogy hosszú távon legitimitást biztosítson a magyar tagságnak, ennek isszuk meg a mai vitákban a levét.
Meg kellene vizsgálni, milyen érdek fűződött a keletiek és a déliek behozásához, mert „a jószívűséget, mint olyat nyugodtan zárójelbe tehetjük”:
piacvásárlás történt, csak erről nem illett beszélni.
Nagyjából azonos fejlettségű, hasonló történelmű országok hozták létre az EU elődjét – lépett át Schiffer András az akkoriban még viszonylag szegény Olaszországon –, de már a déli bővítés is azt mutatta meg, hogy eltérő fejlettségű-kultúrájú országok integrációja nem működik jól.
Mindezek ellenére alapvető érdekünk az uniós tagság, de újra kell gondolni a kabátot. Igazat adott Németh Zsoltnak abban, hogy a Fidesz-kormány soha nem kért vissza hatáskört, „csak én ezzel nem dicsekednék”. A földvásárlásoknál például korlátozni kellene a tőke szabad mozgásának elvét, magyarul külföldiek ne vehessenek földet. Szerinte szükség lenne valamilyen bérunióra, mert enélkül csak arról van szó, hogy alacsony bérekkel „hívjuk be az összeszerelő üzemeket”.
Bod Péter Ákos szerint a periféria integrációja sikeres volt, kivéve Görögországot, de kéretik nem az EU-t, mint olyat felelőssé tenni a sikerességért vagy a hiányáért, „Nagy Károly óta vagyunk lemaradva”. Lehet azt mondani, hogy disznóság a nyugat-európaiak magasabb fizetése, de „földhözragadt közgazdászként” olyan fogalmakban gondolkodnak, amelyek sokkal nehezebben adnak egymondatos válaszokat.
Németh Zsolt se lelkesedett a szociális integrációért. Szerinte nagyon súlyos versenyképességi problémákat okozhat az EU tervezett szociális uniója, amiről egyelőre csak annyit tudni, hogy ránk nem lesz kötelező és a témáért felelős biztos szerint csak egy összehasonlító indikátortáblázat lesz.
A vitában Schiffer András volt a legaktívabb, és érdekesen fordította meg a hagyományos felállást azzal, hogy baloldali alapon kritizálta az EU-t a jobboldalhoz köthető szereplőkkel szemben. Ugyanakkor sokszor látszott rajta, hogy kicsit elege van, és talán tényleg elsietett volna a Vasas-meccsre, ahogy azzal a beszélgetés elején viccelt.
FRISSÍTÉS: „Az utolsó mondatot cáfolnám, ti. eszem ágában nem volt kiszaladni a Vasas-Újpestre, mert érkeztek az sms-ek, hogy a 4. perctől szívunk, ellenben még maradtam volna a vitán, ha nem ebrudalnak ki minket ” – reagált Schiffer András Facebookon a cikkre.