A kormány kész Románia felé is meghosszabbítani a kerítést
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Ukrajna szuperfegyvereket kaphat Amerikától
- Észak-Korea nukleáris ellentámadást szimuláló hadgyakorlatot tartott
- Lángokban áll Kanada nyugati része
- Török Gábor: Nehéz értelmezni, elhinni azt, amit a legfrissebb közvélemény-kutatás mutat
- Szijjártó Péter bejelentette: újabb légi járat indul Budapestről Kínába
- Fontos bejelentést tett Ursula von der Leyen a gázárakról
- Korrupcióval gyanúsítják az ukrán mezőgazdasági minisztert
- Kizuhant egy diáklány egy iskola ablakából Kolozsváron
- Napvilágot látott Brüsszel rémálma: egyre többen lépnének ki az Európai Unióból Ausztriában
- Kezd eldurvulni a helyzet: egymásnak feszülthet a NATO és az EU
A magyar kormány tiszteletben tartja a kvótaperben született bírósági döntést, de politikai és jogi eszközökkel továbbra is küzdeni fog az ellen, hogy az EU-ban kötelezően betartandó és állandó érvényű kvótarendszer működjön. A magyar kormánynak ezt az eddig is ismert álláspontját ismételte el Brüsszelben az ottani nemzetközi sajtó képviselőinek Kovács Zoltán kormányszóvivő. Arra ugyanakkor nem volt hajlandó a konkrétumok szintjén válaszolni, akárhányszor is kérdeztek rá, hogy ez az álláspont pontosan mit jelent.
Felvetésként kezelte és nem válaszolt Kovács Zoltán arra a kérdésre, hogy a magyar kormány arra készül-e, hogy pénzbírságot fizessen majd az uniónak, amiért nem hajt végre egy mindenkire vonatkozó kötelező döntést, miközben pár menekült befogadásával véget vethetne a kvótaperrel kapcsolatos, várható újabb uniós eljárásnak.
A kormányszóvivő a szerb-magyar határra felhúzott kerítéssel kapcsolatban megismételte, hogy az nem csak Magyarországot, de Európát is megvédi a menekülthullámtól, nem törődve azzal a ténnyel, hogy a nyugat-balkáni útvonalon az EU és Törökország között létrejött megállapodásnak köszönhetően csökkent a menekültek száma. Arra felvetésre, hogy mit tenne a magyar kormány, ha menekültek Románia és Ukrajna felől érkeznének, azt válaszolta, ha kell, meghosszabbítják a Szerbiánál húzódó kerítést Románia felé.
A mostanában sokat emlegetett szolidaritás fogalma sem jogilag sem politikailag nincs definiálva a kormányszóvivő szerint, ezért bárki bármit mondhat ezzel kapcsolatban. A magyar kormány azon az állásponton van ugyanakkor, hogy a Schengeni-egyezményt és a Dublinban elfogadott szabályokat maradéktalanul betartsák.
Szóba került ismét a magyar állam által kerítésépítésre és a határvédelemre fordított extra költségek kérdése, amellyel kapcsolatban a magyar kormánynak nem változott az álláspontja, és várja, hogy az EU térítse meg a több mint 800 millió Euró (270 milliárd forint) felét. Azt az elképzelést pedig
Kovács Zoltán emlékeztetett arra, hogy a kohéziós programokat a keleti tagállamok csatlakozásakor dolgozták ki elsősorban azért cserébe, hogy az új tagállamok gazdasági fejletlenségük ellenére megnyitották piacaikat a nyugati gazdaságnak.