Index Vakbarát Hírportál

Belülről építené le a kormány az EU-s jogállamisági szankciót

2019.01.29. 10:28
Óvatosan vegyünk részt a szakértői szintű egyeztetésen, hogy hitelesebben ignorálhassuk az EP és a Bizottság javaslatait – indítványozza a Miniszterelnökség belső használatra szánt feljegyzése.

Belülről, a konstruktivitás látszatát keltve igyekezhet megtorpedózni a magyar kormány az új európai uniós jogállamisági mechanizmust, derül ki a 24.hu birtokába jutott, belső használatra szánt kormányzati dokumentumból. 

„Megfontolandó Magyarország óvatos részvétele a szakértői szintű egyeztetéseken, mivel így biztosítható a hatékony információ-áramlás a javaslat részleteinek kidolgozásáról, illetve ekkor hazánk hitelesebben ignorálhatja az EP és a Bizottság alternatív javaslatait” – áll a Miniszterelnökség által jegyzett nem nyilvános helyzetjelentésben.

Az új jogállamisági mechanizmusról az Európai Bizottság adott be javaslatot tavaly tavasszal. Arról szól, hogy ha korrupcióra, vagy hatalommal való visszaélésre utaló jelek vannak egy tagállamban, és a közpénzeket nem megfelelően használják fel, akkor befagyaszthatnák az annak az országnak folyósítandó európai uniós támogatásokat. 

Az uniós törvényhozás egyik fele, az Európai Parlament lényegében jóváhagyta ezt a javaslatot. Most indul a törvényhozási folyamat másik fele, amikor az európai kormányok egymás között kell, hogy megegyezzenek arról, hogy mit változtatnának meg ezen a javaslaton, mit tartanának meg belőle, vagy elvetik az egészet.

A Miniszterelnökség elemzésből kiderül, hogy számos tagállam elkötelezett afelé, hogy megszülessen ez az új szankcionáló eszköz. Név szerint Belgiumot és Németországot említi a szöveg, és hozzáteszi, hogy más tagállamok is vannak, amelyek „elvi éllel üdvözlik” a javaslatot, de a részletek hiányában egyelőre tartózkodnak.

A Miniszterelnökség által javasolt stratégia az, hogy az európai kormányok közötti nézeteltéréseket kihasználva, alapos jogi érveléssel alátámasztva lassítsák a mechanizmus részleteinek kidolgozását, és akadályozzák annak bevezetését.

Az egyik jogi érv, amely az új eszköz ellen szól, az az, hogy ilyen mechanizmusok már működnek az EU-ban, ezért felesleges megkettőzni az eljárásokat, emelte ki a szövegből a 24.hu.

A civilek helyett a kormányok vizsgálják egymást

Saját alternatív javaslattal is előállna a magyar kormány. A legaggályosabbnak ugyanis azt tartják, hogy a korrupt tagállamokról készült éves jelentésekben olyan szakértői véleményekre, adatokra is támaszkodna az Európai Unió, amelyeket különféle civilszervezetektől, NGO-któl gyűjtenének be. Már a Sargentini-jelentést is ezen az alapon kritizálta a magyar kormány: azt hangoztatták, hogy civil köntösben „Soros-szervezetek” támadják Magyarországot.

Ezért azt javasolják, hogy rotációs rendszerben a kormányok értékeljék egymást előre meghatározott kritériumrendszer és információforrások szerint.

Ilyen ellenőrző mechanizmus már most is létezik. Az uniós kormányok Tanácsa rendszeresen megtárgyalja a jogállamiság helyzetét a tagállamokban. Szankciók azonban nem tartoznak ezekhez a tárgyalásokhoz.

Ha a kormányok egymást vizsgálják, akkor mindig megvan rá a lehetőség, hogy néhányan szövetségeket kössenek egymás védelmére. Mint ahogy tavaly októberben a magyar külügyminiszter megegyezett a lengyel kollégájával, hogy a magyarok kiállnak a lengyelek mellett az ellenük folytatott hetes cikkely szerinti eljárásban, cserébe a lengyelek a magyarokat védik be, ezzel megakadályozva az eljárások végig vitelét, emlékeztetett a kormány asztalára szánt dokumentum.

A magyar hetes cikket a választások utánra tolnák

Egy másik belső kormányzati jelentésből kiderül, hogy a Magyarország ellen már zajló jogállamisági eljárást, a hetes cikk szerinti procedúrát is lassítani szeretné a magyar kormány. Lehetőleg annyira, hogy az ügyben az első lényegi meghallgatásra csak a májusi EP-választás után kerüljön sor.

Több másik uniós tagállam viszont inkább gyorsítaná az ügymenetet: Nathalie Loiseau francia Európa-ügyi miniszter például januári bukaresti látogatása során nyomatékosította a román elnökség felé elképzeléseit, miszerint a magyar jogállami helyzettel kapcsolatos érdemi és formális meghallgatás mielőbb, lehetőség szerint az uniós miniszterek tanácsának február 21-ei ülésen kezdődjön meg – áll a Miniszterelnökség nem nyilvános feljegyzésében.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Rovatok