A szociáldemokraták és a liberálisok nem szavazzák meg az Európai Parlamentben Manfred Weber csúcsjelöltet, írta a Politico nevű brüsszeli újság. A néppárti politikust az európai parlamenti választásokon győztes Európai Néppárt jelölte az EP-választás előtt, hogy vezesse az uniós kvázikormányt, az Európai Bizottságot.

A zöldek frakcióvezetője, Philippe Lamberts azt nyilatkozta: a második és harmadik legnagyobb frakciót adó szociáldemokraták és liberálisok formálisan is közölték Manfred Weberrel, hogy nem szavaznák meg. Nélkülük szinte esélytelen, hogy a bajor politikus többséget állítson maga mögé az EP-ben. A zöldek még nem döntöttek, de még ha támogatnák is Manfred Webert, a Néppárt jelöltjének a jobboldalon kellene támogatókat találnia az euroszkeptikus és EU-ellenes frakciókból. Dacian Cioloș, a liberálisok frakcióvezetője a lap szerint megerősítette, hogy nem támogatják a bajor politikust, akinek

Ma 376 képviselőre van szükség a többséghez az Európai Parlamentben. Manfred Webert támogatja az Európai Néppárt 182 fős frakciója. A szocialista-liberális blokk együtt 261 főt számlál. Ha Weber össze is tudna szedni kellő számú szavazatot a jobboldalról, akkor is áll előtte egy akadály. Az Európai Bizottság elnökét ugyan az EP szavazza meg, de az állam- és kormányfők jelölik, ahol arányaiban még erősebb a két nagy baloldali csoport, mint az Európai Parlamentben.

Az uniós alapszerződésekben nem szerepel, hogy az EP csúcsjelöljteiből kell valakit megválasztani az Európai Bizottság élére. A csúcsjelölti rendszert az előző ciklus elején, 2014-ben tolta át nagy nehezen az Európai Parlament a tagállami vezetőkön. Egy tagállami választáshoz hasonlóan azt az elvet próbálták bevezetni, hogy minden induló pártcsalád nevezzen meg egy jelöltet az uniós kvázikormány élére, és a győztes kapjon jogot a testület vezetésére. 2014-ben könnyítette az Európai Parlament helyzetét, hogy az Európai Néppárt Jean-Claude Juncker személyében olyan csúcsjelöltet állított, aki mögé széles többség fel tudott sorakozni, és a tagállami vezetők is majdnem egyöntetűen elfogadták.

A Politico szerint a mostani döntéssel a két baloldali pártcsalád áldását adja arra, hogy

Ennek ellentmond, hogy korábban, az idén lejárt parlamenti ciklusban egy indikatív szavazáson a Zöldek és a liberálisok is jelezték, hogy csak a csúcsjelöltek közül fogadnának el bárkit is. Ekkor még a francia elnök, a csúcsjelölti rendszert ellenző Emmanuel Macron pártja nem csatlakozott hozzájuk.

A csúcsjelöltek bevezetése mellett többek között azzal érveltek, hogy így elkerülhetnék a zárt ajtók mögötti alkudozásokat az Európai Bizottság vezetőjéről. Most úgy tűnik, pont ennek a folyamatnak nyithatják meg a kaput a rendszer elfojtásával. A tagállami vezetők csütörtöki csúcstalálkozójára érkezve az ülést levezető Donald Tusk és Leo Varadkar ír miniszterelnök is arra utalt, hogy aznap nem lesz megegyezés. Angela Merkel német kancellár azt hangsúlyozta, az Európai Parlament (július eleji) alakuló ülésére kellene egy nevet felmutatni.

Ha még akkorra sikerülne valakit kiválasztani, nem csúszna a folyamat – már ha olyasvalakit tudnak a tagállami vezetők felmutatni, aki többséget tud maga mögé állítani az EP-ben. Ha nem, az – a teljes Európai Bizottság parlamenti elfogadásával együtt – rátolódhat akár például az új hétéves költségvetés vitájára is.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !