Szijjártó: Volt az izlandi külügyminiszter a Fülöp-szigeteken? Miért nem?
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Kijev veszélyben érzi magát, kritikus pont elé néznek a háborúban
- Ebben az országban ismét bevezetik a kötelező sorkatonai szolgálatot
- De mi is az a Budapesti Deklaráció?
- Elhalasztották a Várhelyi Olivérről szóló döntést az Európai Parlamentben
- Méregdrágán mérik a Comói-tó dobozos levegőjét
- Tényleg koncként fogja odadobni Trump Ukrajnát az oroszoknak?
- Teherautóval akart a tömegbe hajtani egy karácsonyi vásáron egy 17 éves fiú
- Szijjártó Péter: Nem korlátozzák a magyarok nyelvhasználati jogait Szlovákiában
- Kamala Harris 1 millió dollárt fizethetett Oprah Winfrey-nek, hogy segítse a kampányát
- Ilyen még nem volt: a vőlegény szakított, a menyasszonynak mégis vissza kell adnia a gyűrűt
Az Európai Unió külügyminiszterek hétfői brüsszeli találkozóján a legtöbb tagállami miniszter amiatt aggódott, hogy az Egyesült Államok kilépett az atomalkuból, Irán pedig nyomást próbál gyakorolni a bent maradó európai országokra, és folytatta urándúsítási programját, akár egy év múlva már atombombával is rendelkezhet. Az EU álláspontja az, hogy minden eszközzel vissza kell terelni a feleket a megállapodás keretei közé. Szijjártó Péter külügyminiszter magyar újságírók előtt azonban arról beszélt, hogy a találkozó legfontosabb témája a migráció volt. Ennek kapcsán a következő megállapításokat tette:
- a migrációt megállítani és megszervezni akarók között zajlik a vita és a csata,
- a migrációt megszervezni akarók nyíltan az embercsempészek oldalára álltak, vagyis szervezett, politikai eszközökkel támogatott embercsempészet zajlik,
- az olasz belügyminiszter bebizonyította, hogy az illegális migrációt tengeren is meg lehet állítani,
- Brüsszel és a nyugat-európai tagállamok leleplezték magukat, mert céljuk és érdekük is, hogy EU-t elárasszák bevándorlókkal,
- az embercsempészettel foglalkozó NGO-k támogatása újabb Európába irányuló migrációs hullámot fog eredményezni,
- és ha elindul egy újabb hullám, akkor az jó ürügy lesz arra, hogy megint elkezdjenek érvelni egy kötelező letelepítés kvóta mellett.
De: a magyar emberek ebben az ügyben világos álláspontot fogalmaztak meg, ennek alapján a magyar kormány semmilyen kvótát nem támogat és nem alkalmaz.
Végül: az embercsempészetet támogató országok a a tűzzel játszanak, mert ha egymás között osztják el az illegális bevándorlókat, azzal is Európa jövőjét, európaiságát veszélyeztetik.
Megkérdeztük Szijjártó Pétert két olyan ENSZ-dokumentumról, amelyet nem írt alá Magyarország. Pár napja a magyar kormány az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának egyedüli európai tagjaként nemmel szavazott arra a határozatra, ami vizsgálatot követelt a Fülöp-szigeteki drogellenes háborúban meggyilkolt ezrek ügyében.
Kérdésünkre a külügyminiszter elmondta, hogy konzultált az izlandi külügyminiszterrel, aki gondozta a Fülöp-szigetekkel kapcsolatos beadványt. És megkérdezte tőle, hogy volt-e a Fülöp-szigeteken, mielőtt ez a dokumentum elkészült. A nemleges válasz hallatán Szijjártó Péter feltette a kérdést, hogy „miért nem?”, de erre „értelmes választ” nem kapott. „Ha valaki akar velük beszélni, az tud, én például gond nélkül tudok beszélni a Fülöp-szigetiekkel bármikor” – mondta a külügyminiszter, aki szerint ezt megtehette volna az izlandi tárcavezető is, ez így azonban eljárásjogilag nincs rendben, és „így nem hiteles a dolog”.
A másik téma pedig az, hogy Magyarország nem írta alá azt a dokumentumot sem, amit múlt szerdán 22 nyugati állam ENSZ-nagykövete írt az Emberi Jogi Tanácsnak Kína ujgur kisebbséggel szembeni fellépése miatt, merthogy Kína a muszlim vallású kisebbség tagjait átnevelő táborokba kényszeríti – ez derült ki a Magyar Nemzet cikkéből.
Az ujgurokkal kapcsolatban azt mondta Szijjártó Péter, hogy tavasszal az EU–Kína-csúcstalálkozón lehetőség volt a kínai külügyminisztert erről a témáról is megkérdezni. “Ő pedig megadta a választ és ezen válaszok, kérdések és konzultációk megtörténte után mi nem csatlakoztunk ehhez a levélhez” - zárta rövidre a magyar tárcavezető.