Index Vakbarát Hírportál

Hetes cikk: kellemetlen kérdésekre kell felelnie a kormánynak Brüsszelben

2019.09.16. 05:24
Európai kollégáinak kell beszámolnia hétfőn a magyar jogállamiságról Varga Judit igazságügyi miniszternek. Ezzel új szakaszba lép a Magyarországgal szemben indított 7. cikk szerinti eljárás. Az új jogállamiságvédő eljárásokról és a 2021-27 közötti uniós költségvetésről is vitatkoznak az uniós miniszterek.

Az Európai Unió Tanácsában hallgatják meg hétfőn a magyar kormány képviselőjét a magyar jogállamiság helyzetéről, majdnem napra pontosan egy évvel azután, hogy az Európai Parlament elindította a 7. cikk szerinti eljárást. A hétfő kora délutánra tervezett ülésen először a finn uniós elnökség képviselője ismerteti a helyzetet a minisztereknek az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentés és az elmúlt egy év egyeztetései alapján. Utána a magyar kormány mondhatja el az álláspontját, majd az Európai Bizottság képviselője egészíti ki a képet. Ezután az uniós miniszterek kérdezhetnek Varga Judit igazságügyi minisztertől.

Az Európai Unió Tanácsában a tagállami kormányok képviselői ülnek, akik uniós jogszabályokat fogadnak el és összehangolják az uniós szakpolitikákat. Heti rendszerességgel gyűlnek össze itt a különböző tárcákért felelős miniszterek, hogy megvitassák a szakmai kérdéseket. A most hétfőn összeülő Általános Ügyek Tanácsában az EU egészét érintő kérdések kerülnek terítékre, és rendszerint a külügyminiszterek tárgyalnak.

A mostani ülésen Varga Judit igazságügyi miniszter is részt vesz. Felkészülés gyanánt Varga Judit a múlt héten találkozót kért Frans Timmermans minőségi jogalkotásért és jogállamiságért felelős uniós biztostól. Ám mint az Európai Bizottság szóvivője az EUrologusnak elmondta: Timmermans több információval nem szolgálhatott a magyar miniszter számára, mint amit már korábban is elmondott, mert az eljárásban a Bizottság az előkészítésért és információgyűjtésért volt felelős. A procedúrának ebben a szakaszában már az uniós minisztereken múlik, hogy miről akarják faggatni a magyar kollégájukat.

Más szakasz, más stílus

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Finnország egyik legnagyobb célkitűzése az volt, hogy áttörést érjenek el a jogállamiság védelmében. A hétfői ülésen egyébként a jelenlegi jogállamiságvédő mechanizmusok reformjáról és újabb eljárások bevezetéséről is szó lesz. Márciusban az akkor még belga külügyminiszter Didier Reynders, aki azóta az igazságügyekért és jogállamiságért felelős uniós biztosjelölt lett, és német kollégája, Michael Roth EU-ügyi államtitkár már előálltak egy új ötlettel. Egy hónappal később pedig Roth és a francia uniós államtitkár Amélie de Montchalin közös nyilatkozatban javasolták minisztertársaiknak, hogy

az EP-választások után kezdjék el első meghallgatásaikat a Tanácsban a magyar és lengyel jogállamiságról.

A lengyelekkel szembeni eljárás más utat járt be, mint a magyar: egy évvel korábban indították, az Európai Bizottság kezdeményezte, és évekig tartó vita és levelezés előzte meg Varsó és Brüsszel között, ami nem vezetett eredményre, mert a lengyel kormány nem fogadta el a Bizottság ajánlásait. A legfontosabb vitás kérdés, a lengyel bírói függetlenség ügye már az Európai Bíróságra is eljutott.

Ezzel szemben Magyarország ellen nem a Bizottság, hanem az Európai Parlament kezdeményezte az eljárást tavaly ősszel, innen került az ügy a miniszterek elé. Szeptemberben a magyar kormány eljuttatott egy 131 oldalas dokumentumot a minisztereknek, amelyben tételesen tagadta a Sargentini-jelentés állításait. A most hétfői ülésre készülve még 27 oldallal toldották meg a jegyzetet. Az EUrologus birtokába jutott frissített verzióból kiderül, hogy a magyar kormány stratégiát váltott, és nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy

Mivel az Európai Parlamentben a képviselők a különböző politikai ideológiák mentén frakciókba szerveződnek, a pártcsaládok versengenek egymással és összesen 751 képviselő van, igen könnyű, és politikailag sem rejt kockázatot az intézményt démonizálni. Azonban a Tanácsban mindössze 27, klasszikus demokratikus legitimációval rendelkező miniszterrel kell Varga Juditnak szembenéznie. Hogy a stílus itt mennyire más, jól jelzi, hogy a 158 oldalas jegyzet 

változatos és elegáns formákban utal arra, hogy az EP politikailag elfogult. Sem a „bevándorláspárti többség”, sem Soros György nem jelenik meg az uniós miniszterek és diplomaták számára írt dokumentumban.

A hétfői tanácsülésen a szakértői felülvizsgálatok mintájára tárgyalják majd meg a tagállami kormányok képviselői, hogy fennállhat-e a veszélye annak, hogy Magyarországon rendszerszinten sérül a jogállamiság az alábbi területeken:

  • Az alkotmányos és választási rendszer működése,
  • Az igazságszolgáltatás függetlensége és a bírók jogai,
  • Korrupció,
  • Adatvédelem,
  • Véleményszabadság,
  • Oktatási szabadság,
  • Vallásszabadság,
  • A gyülekezés szabadsága,
  •  Az egyenlő elbánáshoz való jog,
  • Kisebbségek jogai, beleértve a romákat és zsidókat, illetve a kisebbségek elleni gyűlöletbeszéd elleni védelem,
  • Bevándorlók, menedékkérők és menekültek alapjogai,
  • Gazdasági és szociális jogok.

Hogyan tovább? 

A nap végén a Tanács kiad majd egy összegzést a vitáról, de nem értékeli az ott elhangzottakat. Ha úgy döntenek a miniszterek, ajánlásokat tehetnek a magyar kormány számára. Ha a javaslatokat a magyar kormány nem fogadja meg, a Tanács egy újabb ülés után olyan határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy a jogállamiság rendszerszinten sérül Magyarországon.

Ezután miniszterek egyharmadának szavazata vagy a Bizottság javaslata alapján, az EP-képviselők kétharmadának a jóváhagyásával az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elé kerülhet az ügy. Ha a testület egyhangúlag úgy dönt, hogy valóban sérül a jogállamiság Magyarországon, akkor a Tanács minisztereinek minősített többsége kiróhat egy szankciót, például felfüggesztheti Magyarország szavazati jogait a Tanácsban, azaz kizárhatja Magyarországot az uniós döntéshozatalnak ebből a részéből.

Mint az elképesztően bonyolult eljárásrendből is látszik, a nemzetközi sajtóban csak jogi atombombaként emlegetett 7. cikk szerinti eljárásban minimális annak a kockázata, hogy egy országot kizárjanak az uniós döntéshozatalból. Nem is ez a mechanizmus célja, hanem hogy a folyamatos konzultációval – mint amilyen a most hétfői meghallgatás is –

rábírják a tagállamot arra, hogy a kifogásolható jogszabályokon és intézkedéseken változtasson a jogállamiság védelme érdekében.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán  !

Rovatok