Index Vakbarát Hírportál

Még mindig semmit nem tudni az új magyar biztosjelöltről

2019.10.08. 19:45 Módosítva: 2019.10.08. 22:24
Gyanús módon már egy hete semmit nem árulnak el arról, ki lesz a Von der Leyen-kabinet új magyar és a román tagja. Közben volt és jelenlegi EP-képviselők továbbra is azokon a politikuson vitáznak, akikből már biztosan nem lesz biztos.

„Beszélhetnénk esetleg valami másról, mondjuk a Brexitről?” – próbálta az Európai Bizottság szóvivője elterelni a szót a magyar és a román biztosjelöltekről a keddi sajtótájékoztatón. Mina Andreeva ugyanis a faggatózó újságíróknak – beleértve az EUrologust is – ezúttal sem mondhatott többet annál, minthogy folynak a tárgyalások arról, ki pótolhatja majd a múlt héten a biztosi pozícióra alkalmatlannak talált Trócsányi Lászlót és Rovana Plumbot.

„Rengeteg szempontot kell figyelembe venni, hogy minden egyensúlyba kerüljön az új Bizottságban” – mondta a szóvivő, aki már a Nagy-Britannia kilépése körüli káoszról is szívesebben ad tájékoztatást, mint a gyanús csend okáról, ami miatt Ursula von der Leyen továbbra sem jelentette be, kikkel szeretne a következő öt évben dolgozni. Csak az derült ki, hogy „Von der Leyen gyorsan szokott dönteni”, de az alábbi furmányos kérdések egyikére sem érkezett válasz:

  • A román kormány összeomlására várnak-e?
  • Magyarországtól is egy férfi-női jelöltpárost akarnak-e?
  • Portfóliócserén alkudoznak?
  • Felmerült-e valamilyen probléma a befutónak tartott magyar EU-nagykövet Várhelyi Olivérrel és a román EP-képviselő Dan Nicával kapcsolatban?

Miközben csak találgatni lehet arról, kik lesznek az új magyar és román biztosjelöltek, a vita nem csitul azokkal kapcsolatban, akikből már biztosan nem lesz az. Schöpflin György, aki tizenöt éven át volt a Fidesz EP-képviselője, véleménycikket tett közzé az EUobserver brüsszeli hírportálon. A visszavonult politikus előbb a magát a „jogállamiság védelmezőjének kikiáltó” egykori munkahelyén élcelődött, majd kifejtette, hogy a jogi szakbizottság „pehelysúlyú érvek” alapján hozta meg a „politikai döntését”, amelynek a hátterében a „diktatúrába forduló Magyarországról szóló disztópikus fantáziák állnak.” Ám a magyar kormánytól eltérően a Nagy-Britanniában negyven éven át egyetemi tanárként dolgozó neves kisebbségkutató sehol nem említette, hogy a „bevándorláspárti politikusok bosszúhadjáratáról” lett volna szó.

A Trócsányit és Plumbot elutasító EP- szakbizottságának alelnöke, Sergey Lagodinsky német zöldpárti EP-képviselő közben népnevelési célzatú Twitter-posztokban próbálta meg eloszlatni a döntés körüli mítoszokat.

Rengeteg helyről hallottam, hogy a szavazást Magyarország vagy Kelet-Európa elleni támadásként állítják be. Ennek semmi köze sincs a valósághoz

– nyilatkozta az EP-képviselő az EUrologusnak. A politikus elismerte ugyan, hogy kritikus a magyar jogállamisággal kapcsolatban. „De ugyanilyen kritikus vagyok Lengyelországgal és más országokkal kapcsolatban is. Azokat a biztosjelölteket is alaposan kikérdeztük, de a vizsgálat a biztosjelöltek személyéről szólt. A magyar és a román jelölt hátterében a köz- és a magánérdek ütközését állapítottuk meg” – mondta. Hozzátette: „sem a migrációról, sem a jogállamiság rendszerszintű leépítéséről, sem a civil társadalom és emberi jogok megsértéséről nem volt szó.”

Rovatok