Kivonul az Egyesült Államok az iráni atomalkuból, jelentette be Donald Trump amerikai elnök magyar idő szerint este nyolc után nem sokkal.
Ha én megígérek valamit, azt be is tartom
– mondta Trump a sajtótájékoztatón, szerinte ez a döntése is bizonyítja, hogy az Egyesült Államok nem üres fenyegetéseket tesz.
Mivel Trump korábban már többször hevesen bírálta az Obama-adminisztráció által megkötött atomalkut, sejteni lehetett, hogy az elnök a megállapodás felmondására készül, amikor bejelentette, hogy még a május 12-i határidő előtt napokkal, helyi idő szerint kedden délután sajtótájékoztatót tart. Viszont fontos volt, hogy pontosan mit is jelent be Trump az iráni megállapodás felmondása alatt, visszafordíthatatlannak szánja-e a döntést, és milyen szankciókat léptet újra életbe.
Trump „borzalmas, egyoldalú megállapodásnak" nevezte az atomalkut, ami a mostani, „rothadó formájában" nem tudja megakadályozni az iráni atomfegyver kifejlesztését, ami a célja lenne, nem hozott békét és nem is fog. Azt mondta, hogy szerinte Irán továbbra is uránt dúsított, és az egyezmény esetleges felrúgása esetén nagyon gyorsan elérhetett volna az atomfegyver kifejlesztéséhez. Szerinte az atomalku óta 40 százalékkal nőttek Irán katonai kiadásai, miközben a gazdaság nem teljesít jól.
Trump hivatkozott azokra a dokumentumokra is, amiket Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök mutatott be a hétvégén, szerinte ezek is bizonyították, hogy az iráni rezsim hazudott, és atomfegyver kifejlesztésére törekszik.
Bejelentette, hogy
a legszigorúbb gazdasági szankciókat állítják vissza,
és „bármelyik országot, ami segít Iránnak az atomfegyver kifejlesztésében, szintén keményen szankcionálhatja az Egyesült Államok." Trump azt nem zárta ki, hogy egy új megállapodást kössenek, új feltételekkel. Ettől korábban Irán elzárkózott.
A világ vezetői sorra reagáltak Trump bejelentésére. Emmanuel Macron francia elnök a Németország, Nagy-Britannia és a saját országa nevében is sajnálatát fejezte ki, de hozzátette, hogy folytatják a munkát, érvényesnek tartják a megállapodást. Barack Obama megfontolatlannak, súlyos hibának minősítette Trump döntését.
Az iráni állami tévében jogtalannak, törvénytelennek nevezték a döntést, ami aláássa a nemzetközi megállapodásokat. Ezzel szemben Netanjahu jelezte, hogy nagyra értékeli és örül Trump döntésének, ahogyan Szaúd-Arábia is üdvözölte a hírt. A nemzetközi reakciókról ebben a frissülő cikkünkben olvashat bővebben>>>
Az atomalkut az Egyesült Államok és Irán mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és az Európai Unió írta alá 2015-ben. Irán a nagyhatalmakkal kötött, sok kitételt tartalmazó szerződésben vállalta a hadi célokra felhasználható programjainak leállítását, illetve lassítását, valamint elismerte a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) ellenőrzési jogát.
A megállapodás után az érintett nagyhatalmak feloldották az Irán gazdaságát legjobban sújtó nemzetközi szankciókat, például az olajexport tilalmát és a külföldi bankbetétek befagyasztását. Az Iránnal szembeni szankciók azonban olyan sokrétűek, hogy többjük valamilyen formában a mai napig érvényben maradt, illetve az USA újabbakkal egészítette ki azokat például az iráni rakétatesztekre válaszul.
Trump az elnökválasztási kampány alatt is sokszor ostorozta a megállapodást, és azzal fenyegetőzött, hogy teljesen felmondja a Barack Obama egyik fontos elnöki örökségének tekintett atomalkut, ami szerinte „az egyik leginkompetensebb módon megkötött egyezmény, amit valaha láttam." Ezekre válaszul Irán is rendszeresen visszafenyegetőzött.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legutóbbi, május 1-jén közzétett állásfoglalása szerint Irán eddig betartotta a megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Ezt mondta Mike Pompeo volt CIA-igazgató, új amerikai külügyminiszter is, sokan pedig azzal érveltek, hogy az atommegállapodás ugyan nem tökéletes, de működött. Trump viszont többek között azt kifogásolta, hogy a megállapodás nem tér ki Irán ballisztikus rakéta-programjára, vagy a közel-keleti konfliktusokban játszott szerepére, iszlamista szervezetek támogatására.
A republikánus többségű kongresszus már korábban nekiment az atomalkunak, azonban a 2015-ös semmítő határozatukat Obama elnökként blokkolta, ezt a döntést pedig idáig Trump is időről időre meghosszabbította. Trump január közepén is aláírta a dokumentumot, hogy Irán betartotta a 2015-ös nemzetközi megállapodásban folgaltakat, de már akkor bejelentette, hogy amennyiben a következő négy hónapban nem vizsgálják felül és javítják ki az egyes kifogásolt részeit, akkor egyoldalúan kilép az egyezményből.
Sokak szerint Trump eddig is csak a Közel-Keleten szolgált James Mattis védelmi miniszter nyomatékos kérésre írta alá a megállapodás esedékes megújításait. Az elmúlt hónapokban ráadásul a Trump-kormányzatból két olyan ember is távozott, akik a szerződés fenntartását támogatták, Rex Tillerson külügyminiszeter és H. R. McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó helyére két Irán-ellenes héja, Pompeo, illetve John Bolton került. Az új külügyminiszter a NATO központjában tett látogatásán le is szögezte, hogy „hacsak nem történik valamilyen alapvető korrekció az alkuban, valószínűtlen, hogy az elnök bent tartja Amerikát a megállapodásban."
Miközben a kérdésben az elképzelései egybeestek a republikánus fősodoréval, Trumpra a határidő közeledtével példátlan nyomás nehezedett minden oldalról. Egyfelől a szerződés fenntartásában érdekelt európai szövetségesek részéről, akik szerint az egyezménnyel sikerült növelni a biztonságot, és távolabb kerülni egy esetleges fegyveres konfliktustól. Nem véletlen, hogy Washingtonban szinte egymásnak adta a kilincset Emanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár. Macron április végén járt Washingtonban, és ott azt javasolta, hogy kössenek új, átfogó, hosszú távú megállapodást Iránnal. Macron többek között úgy vélte, hogy Trump belpolitikai célok miatt lépne ki az egyezményből.
Az európai országok azzal érveltek Trumpnál, hogy javítsák ki az egyezmény hibáit. Ehhez a britek, a franciák és a németek egy kiegészítő egyezményről kezdeményeztek tárgyalásokat, amik újabb korlátozásokat jelentettek volna olyan területeken, amiket Trump kifogásolt. Egy ilyen kiegészítő döntéshez nem lett volna szükség feltétlenül az eredeti egyezményben szereplő Oroszország és Kína beleegyezésére is.
Másfelől pedig ott voltak republikánus politikusok, Izrael és az Iránnal szemben ellenséges arab országok, élükön Teherán nagy riválisával, Szaúd-Arábiával. Ők azzal érveltek, hogy az alku kiskapukon keresztül valójában megnyitja az utat egy atomfegyverrel rendelkező Irán előtt, és a szankciók feloldásával terrorszervezetekhez juthatnak pénzek.
A hétvégén Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök még egy húszperces prezentációt is tartott arról, hogy az információik szerint Irán hogyan játszotta ki már előre az alkut, habár ebben elemzők szerint nem szerepeltek új lényegi információk. Trump döntését így az atomalku felmondásáért lobbizó Netanjahu sikerként könyvelheti el, ami nem sokkal előzi meg azt, hogy május 14-én jön az Egyesült Államok új, jeruzsálemi nagykövetségének alapkőletétele.
Többen úgy vélik, hogy Trump nem ajánlott fel közvetlen alternatívát a megállapodással szemben, miközben szembekerült az Egyesült Államok több szövetségesével is a kérdésben. Az Észak-Koreába érkező Mike Pompeo amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy az atomalkuból kilépve azon dolgoznak majd szövetségeseikkel, hogy egy hosszú távú megoldást találjanak az iráni fenyegetésre. Az atomfegyveren kívül megemlítette a ballisztikus rakétákat és a terrorszervezetek támogatását is.
Irán azonban korábban elzárkózott attól, hogy új megállapodást kössön, és a 2015-öst is két és fél évig tartó tárgyalások előzték meg. Abban is sokan kételkednek, hogy ezeket az országokat Oroszországgal együtt még egyszer egy platformra lehetne hozni, miközben az eddigi megállapodásra az ENSZ Biztonsági Tanácsa is rábólintott. Többen attól tartanak, hogy ha Irán újraindítaná az atomprogramját, az fegyverkezési versenyt indítana el a régióban, mert például Szaúd-Arábia is hasonlóan léphetne.
Nagy-Britannia, Franciaország és Németország magas rangú képviselői az atomalku fenntartásáról és a vállalások teljesítéséről tárgyaltak Trump bejelentése előtt Brüsszelben az iráni külügyminiszter-helyettessel. A közleményük szerint az európai aláírók addig tartják magukat a megállapodáshoz, amíg Irán eleget tesz az abban foglalt kötelezettségeinek, és ezt Trump bejelentése után is megerősítették. Az EU részéről Federica Mogherini külügyi főképviselő jelezte, hogy az unió is folytatja a megállapodás végrehajtását. Azt üzente az iráni népnek, hogy az atomalku egyike a legkomolyabb megállapodásoknak, amit a diplomácia elérhet.
Ali Laridzsáni volt iráni főtárgyaló és házelnök 2017 végén még azt mondta, hogy ha az USA kivonja magát az egyezményből, az a megállapodás végét jelentené, azonban azóta már változott az iráni hivatalos álláspont. Hétfőn Haszán Róháni elnök már azt mondta, hogy minden lehetséges forgatókönyvre felkészült, és az Egyesült Államok kilépése esetén is teljesíthetik a kötelezettségeiket, ha az Európai Unió megfelelő garanciákat tud ajánlani. Róháni Trump döntése után bejelentette, hogy
elrendelte, szükség esetén készüljenek fel az urándúsítás újraindítására.
Néhány hétig azonban még biztosan kivárnak, amíg egyeztetnek szövetségeseikkel, és az atomalkuban résztvevő országokkal. „ Minden a nemzeti érdekünktől függ." Hozzátette, hogy az atomalku az Egyesült Államok kilépésével továbbra is él Irán és a másik öt ország között.
A következő napokban attól is sok függhet, hogy Iránon belül hogyan csapódik le Trump döntése. Az iráni viszonyok között mérsékeltnek számító Róhánival szemben a keményvonalasok végig az atomalku ellen voltak, az Egyesült Államok kilépését pedig igazolásként állíthatják be. A keményvonalasok közül többen azt is el akarják érni, hogy Irán még az atomsorompó-szerződésből (NPT) is lépjen ki.
Hiába tagja a megállapodásnak Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország is, nyilvánvaló, hogy az egyezmény sarokköve az amerikai részvétel volt. Irán eddig is kifogásolta, hogy európai bankok és vállalkozások az amerikai szankcióktól tartva inkább nem, vagy csak mérsékelten fektettek be Iránban. A globális pénzügyi rendszerben minden olyan szorosan összekapcsolódik, hogy lényegében lehetetlen olyan üzletet kötni, ami teljesen független lenne az amerikai rendszertől, írta az MTI.
Trump pedig szigorú szankciókat jelentett be, és külön hangsúlyozta, hogy azokat az országokat is szankcionálhatják, amik kapcsolatban maradnak Iránnal. Az amerikai pénzügyminisztérium már jelezte, hogy azonnal megkezdik az elnök döntésének végrehajtását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szankcióktól függően három hónapos és féléves átmeneti időszak jön, aminek a végén a szankciók teljes mértékben érvényben lesznek.
Ebben az időszakban mérhetik fel Macronék, hogy mennyire határozott az amerikai álláspont az úgynevezett másodlagos szankciók esetében, vagyis amik azokat az európai cégeket érintenék, amik üzletelnek Iránnal.
Irán és Izrael között Szíria miatt is feszült volt a helyzet az elmúlt napokban. Netanjahu Trump bejelentése után azonnal közölte, az izraeli hadsereg óvóhelyek megnyitására adott utasítást a Golán-fennsíkon, miután szokatlan iráni csapatmozgásokat észleltek Szíriában. A Háárec értesülései szerint Izrael légvédelmi egységeket is telepített az északi határvidékre.
Alig pár órával Trump bejelentése után Izraelből rakétákat lőttek ki szíriai katonai bázisokra. Ennek egyik előzménye, hogy egy izraeli miniszter hétfőn azzal fenyegette meg Bassár el-Aszad szíriai elnököt, hogy megdöntik a rendszerét, „ha tovább engedi Irán ténykedését az ország területén." Vasárnap este minden izraeli tévécsatorna beszámolt arról, hírszerzők szerint Irán megtorló támadásra készül a közeljövőben egy valószínűleg izraeli gépek által végrehajtott légicsapás miatt.
(Borítókép: Saul Loeb / AFP)