“Nem lehetünk elégge óvatosak. Emlékezzünk csak arra, hogy Adolf Hitlert is demokratikus úton választották meg Németországban. Én nem hasonlítom [Barack Obamát] Hitlerhez, csak annyit mondok, hogy megvan rá a lehetőség.” ***

A fenti mondatok nem akárkinek, hanem az amerikai kongresszus alsóházának egyik választott képviselőjének, Georgia állam egyik republikánus küldöttének, Paul Broun-nak a szájábol hangzottak el. A szövegkörnyezeti hűség kedvért áruljuk el, hogy Broun Obama azon, még egy júliusi beszédében felvetett ötletét kritizálta ilyen hevesen, amelyben az akkori elnökjelölt egy civil karhatalom létrehozására tett javaslatot, amely részben átvenni lenne hivatott a két háborúban kimerült hadsereg nemzetvédelmi feladatait.

Az ötlet milyensége vitatható, sőt vitatandó, de a reakció azért megér egy misét. Bár Broun állítja, hogy nem célja Obamát Hitlerhez hasonlítani, mondatának utolsó fele semlegesíti az elsőt. Az pedig, hogy rámutat, hogy Hitlert is demokratikus úton választották meg, kifejezetten invitálja a párhuzamot. Broun szerint mégis mire van meg a lehetőség, ami miatt nem lehet elég óvatosnak lenni? Hogy Obama a civil karhatalmat saját megalomán céljaira fogja felhasználni és, míg a Kongresszus nem figyel oda, vonatra ültet és deportál többmillió neki nem tetsző fajú – mondjuk fehér – amerikait? Vagy egy óvatlan pillanatban annektálja Mexikót és háborút indít Kanada ellen?

És hol volt az elnöki hatalom túlzott növekedésétől tartó republikánus képviselő az elmúlt nyolc évben, mikor a republikánus elnök és alelnöke példa nélküli módon konszolidálta a végrehajto hatalmat.

Broun nyilatkozatának fő veszélye az, hogy morális alapot kínál arra, hogy a vele egyetértők bármilyen eszközzel ellenálljanak. Szélsőséges konzervatív médiumokban a választás óta folyamatosan szólítják fel az embereket polgári engedetlenségre és azon ötletelnek a hallgatósággal együtt, hogy hogyan lehetne minél előbb megbuktatni Obamát. De Broun hasonlata még ennél is radikálisabb következtetéseket enged levonni. Ha Obamában megvan a lehetőség arra, hogy a hitleri útra tévedjen, akkor ennek első nyilvánvaló jelénénél a fegyveres erőszakot sem lehetne elítélni. Elvégre hatmillió koncentrációs táborban elpusztult áldozat menekült volna meg – nem is beszélve a második világháborúban elesett tízmilliókról -, ha sikerül a szintén demokratikus úton megválasztott Hitler elleni 1939-es merénylet.

Fejlett demokráciákban egy ilyen megnyilvánulás után le szokás mondani, mondhatnánk, csak az a bökkenő, hogy Amerika egyike a legfejlettebb demokráciáknak.

Míg a nép a november 4-ei választáson nemet mondott a gyűlöletkeltésre, a vesztesek egy része képtelen belenyugodni az eredménybe. A vezető nélkül maradt republikánus pártban pedig nincs olyan tekintéllyel bíró vezető személyiség, aki önmérsékletre intené, ad absordum lemondásra szólítaná fel a Broun féle fröcsögőket.

Félreértés ne essék, számos mérsékelt republikánus üdvözölte az új elnököt és biztosította őt együttműködési készségéről. Collin Powell még a választás előtt kiállt Obama mellett, Condoleeza Rice külügyminiszter, aki szinten afroamerikai, alig tudta leplezni meghatottságát és George Bush is példamutatóan segíti elő a hatalomátvételt. John McCain pedig rendkívül nagyvonalúan ismerte el vereségét a választás éjszakájan.  

Csakhogy egy beszéd nem semlegesíti az azt megelőző, hónapokig tartó uszító kampányt. A gazdasági válság egyre mélyül, a kedélyek nem nyugodtak meg, a kampány pedig nem ért véget.

*** Az idézet eredeti nyelven az AP hírügynökség tudósításában: "We can’t be lulled into complacency. You have to remember that Adolf Hitler was elected in a democratic Germany. I'm not comparing him to Adolf Hitler. What I'm saying is there is the potential."

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!