Index Vakbarát Hírportál

A CIA főnöke is szervezkedett Trump ellen?

2020.10.17. 17:58
Elképzelhető, hogy a központi hírszerzés jelenlegi vezetője szerepet játszott az elnök lejáratására szervezett titkosszolgálati együttműködésben.

A 2008-ban alapított Gatestone Institute egy kőkemény jobboldali vélemény- és médiacsoport, aminek vezéralakja John Bolton volt, amíg el nem szegődött az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának. A hiperhéjaként közismert politikust (korábbi ENSZ-nagykövetet) Donald Trump egy évvel ezelőtt menesztette hivatalából, mert túl harciasnak találta külpolitikai irányvonalát. Bolton ezután egy erősen kritikus, mondhatni, leleplező könyvet írt Trumppal való kapcsolatáról (A szoba, ahol történt), melynek hatására az elnök „fütyinek” nevezte őt, és jelezte, hogy azért rúgta ki Boltont, mert „John mindig valami háborút akart a nyakamba rakni”.

Ez azért meglepő fordulat, mert beiktatásakor még a „valaha volt legjobb főtanácsadóként” harangozta be az elnök Boltont.

Kissinger és Brzezinski után ez egy igen erős vállalás volt részéről, csekély sikerrel. Kettejük szakítása viszont nem jelentette azt, hogy a Gatestone elforduljon a republikánusoktól. A nemzetközi politikával foglalkozó intézet érdeklődésének homlokterében továbbra is az iszlám radikalizmus és az illegális bevándorlás áll (szerzőik között ott találjuk a holland bevándorlásellenes Geert Wilderst), és persze nem kímélik Iránt sem. De gyakran írnak az USA belügyeiről is. Kritikusaik szerint alkalmanként lazán kezelik és értelmezik a tényeket, most viszont egy minden részletében igazolt adatokon alapuló forgatókönyvet közöltek. A Gatestone írásának szerzője Chris Farrell egykori hírszerzési tiszt, aki 20 éve a konzervatív Igazságügyi Őrség nevű nonprofit szervezet kutatási igazgatója.

Az érdeklődésük célpontja ezúttal Gina Haspel, a központi hírszerzés (CIA) igazgatója, aki 2018 májusa óta tölti be hivatalát, és aki a kémszervezet londoni állomásfőnökeként működött 2014–17 között. Ez az időkeret egybeesik azzal, amikor az FBI megkereste Stefan Halpert, a politikatudományok cambridge-i professzorát, hogy vegyen részt a Paul Manafort, Carter Page és George Papadopoulos elleni felderítésben. (Utóbbi az, aki Budapesten is előadást tartott.) Ők Donald Trump szűkebb környezetéhez tartoztak. A sok más személyre is kiterjedő művelet a „Hurrikán kereszttűz” romantikus fedőnevet nevet kapta, és fő célja az orosz befolyás kivizsgálása volt az amerikai közéletre és a választási kampányra.

A Gatestone levezetése szerint az akciósorozat nem folyhatott volna le a CIA aktív közreműködése nélkül, mivel a külföldi hírszerzés az ő hatáskörébe vág, az FBI pedig a honi elhárításért felel. Ilyen esetekben a Központi Nyomozóiroda köteles tájékoztatni a helyi CIA-állomásfőnököt (station chief) az akció rádiuszában tervezett vizsgálódásáról.

A szakzsargon ezt koordinációnak nevezi, Ami nem lett volna lehetséges Gina Haspel bevonása nélkül.

Már csak azért sem, mert az állomásfőnök hatáskörébe vág a kapcsolattartás az Egyesült Királyság hírszerző szervezeteivel (MI6, GCHQ). Egy Nagy-Britanniában tevékenykedő közismert személy ellenőrzése csakis az ő bevonásukkal történhet, elkerülendő a politikai és hatásköri konfliktusokat a két ország szolgálatai között. Ebben a történetben ez különösen fontos volt, mert a Trump–Putyin-kapcsolatot felvázoló Steele-munkaanyag szerzője a brit titkosszolgálat korábbi munkatársa volt. A dosszié összeállítása a 2016-os kampányfélévben kezdődött, és a The Guardian szerint ez lett „a modern politikatörténet egyik legpusztítóbb dokumentuma”.

A jelentés vázlata már 2016 júniusában az Amerikai Hírszerző Közösség (IC) vezetőinek kezében volt. Ez a keretszervezet az, amelyik – Reagan elnök rendelete alapján – koordinálja 16 amerikai hírszerző és elhárító szervezet tevékenységét. A felmérhetetlen befolyású testület élén eddig ötször váltott vezetőt Trump elnök. Ez is jelzi a szervezet és a Fehér Ház közti izzó bizalmatlanságot, aminek okai ebben a történetben gyökereznek.

Haspel portréjához tartozik, hogy ő az első nő és egyben az első profi titkosszolgálati tiszt (nem politikus) a központi hírszerzés élén. Tapasztalata és ismeretanyaga megkérdőjelezhetetlen. Ugyanakkor akadnak a szakmai múltjában homályos foltok is. 2002-ben vezetője volt egy fedett akciónak Thaiföldön, amikor odasodródott al-Kaida-aktivistákat kínoztak meg a hírhedt vizes-törülközős módszerrel (waterboarding). Ezt a kínvallatási módszert a Bush-kormányzat később legálisnak minősítette, és sorozatosan alkalmazta is, hogy kapcsolati információkat csikarjon ki a guantanamói szigetbörtönben, az iraki Abu Ghraib erődben, de máshol is a világban.

Haspel igazgatónő szolgált Azerbajdzsánban, Törökországban, Etiópiában és életrajzában meg nem nevezett kaukázusi helyszíneken is.

Az FBI számára tiltott terület a választási kampányokba való beavatkozás. A Gatestone szerint ez a tilalom vezette a nyomozóirodát arra, hogy „külföldi elhárítási fenyegetést” fedezzen fel az Egyesült Királyságban, majd utána importálja a nyomozást az Egyesült Államokba, ahol viszont már van jogköre a további vizsgálódásra. Ehhez a CIA segítsége kellett.

Tény az is, hogy az Igazságügyi Minisztérium főfelügyelője az FBI–Halper-találkozó pontos időpontját 2016. augusztus 10-re, a választást megelőző harmadik hónapra rögzítette. Halper professzor már a republikánusok 2015-ös iowai jelölőgyűlése óta tanácsadói szerződésben volt az Obama-kormánnyal, amiről a londoni állomásfőnöknek hivatalból tudnia kellett.

A ma már bizonyított szervezkedés nemcsak a republikánus elnökjelöltre irányult, hanem a környezetében lévő kulcsfigurákat is megcélozta. Elsősorban Mike Flynn altábornagyot, a Védelmi Hírszerző Hivatal korábbi igazgatóját. Ő az, aki börtönbe akarta záratni Hillary Clintont a hivatali e-mailek hanyag kezelése miatt, és aki Trump elnök első nemzetbiztonsági főtanácsadója lett. Flynn azóta már büntetőeljárás alatt áll.

Az ő érdekében kérte az elnök Comey FBI-igazgatótól, hogy hagyja futni, mert „Mike egy derék fickó”.

A Gatestone elmélete szerint a szervezkedés egy „puha puccs” lett volna, aminek folyamán eljárások alá vonják, és ezzel semlegesítik a Trump-kampány kulcsembereit. Így az elnökjelölt magányossá és védtelenné válik, és leértékelődik a vezetői hitelessége is. („Milyen alakokkal veszi ez körül magát?”) De ez nem lett volna lehetséges a Hírszerző Közösség főszereplője, a CIA együttműködése nélkül – nyomatékosítja a Gatestone.

Végezetül az intézet rámutat arra is, hogy három hete Haspel személyesen blokkolta a Russia Gate (Orosz Botrány) adattárolóinak nyilvánossá tételét. Ezek között vannak a Hillary Clinton személyes közreműködésére vonatkozó adatok is Trump lejáratására, amiről az Index már beszámolt.

A Gatestone következtetése az, hogy az igazgatónő szeretne a háttérben maradni, és számára pont megfelel, hogy a már úgyis leváltott és úgyis meghurcolt James Comey FBI-igazgató vigye tovább a balhét. Akár a börtönig is, ahogy Donald Trump tavaly decemberben egy Twitter-üzenetében meg is lebegtette a számára.

A Covid–19 és a választási kampány sodrásában Comey nyert egy kis időt. A SHOWTIME által nemrég bemutatott minisorozat (Comey törvénye) akár a javára is lehet, mert pozitív színben tünteti őt fel a közönség körében – szemben az elnökkel.

Donald Trump újraválasztásának esetén viszont felmerülhet a vezetőváltás a CIA élén is.

Rovatok