"Hosszan tartó, méltósággal viselt súlyos betegség után elhunyt Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke" - közölte pénteken az NMHH. A Fidesz egykori médiapolitikusa 51 éves volt.
Az NMHH honlapján közzétett életrajza szerint Szalai Annamária 1961-ben született Zalaegerszegen.Tanítói, népművelői és pénzügyi felsőfokú végzettséget szerzett. Dolgozott tanítóként, újságíróként és filmforgalmazóként is. A kilencvenes évek elején lapszerkesztő volt vidéken, 1997-től 2002-ig a zalaegerszegi Városi Hangverseny és Kiállítóterem igazgatója volt.
1998 és 2004 között parlamenti képviselő, 2004-ben és 2008-ban az Országos Rádió és Televízió Testület tagjai közé választotta. Az NMHH elnöke 2010 augusztusában lett, a Médiatanács elnökévé 2010. október 11-ével nevezték ki. Megbízatása elvileg kilenc évre szólt, az új, sokat kritizált médiatörvény értelmében utódját már a miniszterelnöknek, Orbán Viktornak kellett volna kineveznie, de a törvényt nyugat-európai nyomásra pár megváltoztatták, így a jelenleg érvényes szabályozás szerint a köztársasági elnök nevezi ki az NMHH új elnökét. Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára ugyanis úgy vélekedett, hogy az a gyakorlat, miszerint a miniszterelnök egyedül tesz javaslatot a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének személyére, nem felel meg az európai sztenderdeknek.
Szalai Annamária évek óta súlyos, elhúzódó betegségben szenvedett. Bár politikai körökben ez közismert tény volt, erről csak akkor értesülhettek a hazai médiában, amikor a bécsi magyar nagykövet 2012 februárjában a magyar sajtóhelyzetről és több hazai újságíróról szóló diplomáciai levele itthon is nyilvánosságra került.
Az elmúlt két évben többször felröppent a hír, hogy a betegség miatt Szalai otthagyja a médiahatóság vezetését, ezt azonban Szalai többek között az Indexnek is cáfolta. Nyilvános szereplést az utóbbi hónapokban nem vállalt, környezete szerint azonban még az utolsó napokban a kórházban is végezte hivatali teendőit.
A Fidesz-frakció, a KDNP és az MSZP is részvétét nyilvánította, ahogy az MTE, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete is.
Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója Szalai Annamária egyik legközelebbi barátja volt, ő a Facebookra Szalait búcsúztatva azt írta ki, hogy "Isten nyugosztaljon, Panni!".
"Mély megrendüléssel értesültem Szalai Annamária halálának híréről. Egy életvidám, jó humorú és szakmailag minden szempontból felkészült emberként ismertem meg és akire mindig is felnéztem. Bízom abban, hogy azt a hatalmas erőfeszítést, amit a modern magyar hírközlés szervezeti fejlesztéséért tett, idővel azok is értékelni fogják, akik támadták." - nyilatkozta az Indexnek Schmidt Mária.
Egy 2010-ben vele készült interjúban azt mondta az Indexnek, hogy az NMHH elődje, az ORTT csak pártérdekeket szolgált, nem úgy mint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. Az új testület egyébként az egykori ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásával jött létre.
Kinevezése után Szalai Annamária kijelentette, hogy új fejezet kezdődik a médiahatóság életében, folyamatos, stabil működési környezetet szeretnének. Az akkori közmédiarendszert pazarlónak és fenntarthatatlannak nevezte, és azt mondta, hogy hatósági oldal is megújításra szorul. Az új médiatörvények megalkotásában is részt vett, sőt, egy alkotmánymódosításnak köszönhetően az NMHH elnökeként akár a törvényhozásba is beleszólhatott, hiszen rendeletalkotási jogkörrel ruházták fel.
A magyar médiatörvény, pontosabban az abban foglalt, az online tartalmak szabályozásával foglalkozó, így a sajtószabadságot veszélyeztető passzusok az EU országaiban visszatetszést váltottak ki, szinte mindenki tiltakozott az internetes tartalmak állami befolyásolásának szándéka ellen. Az NMHH 2011-es évét értékelő sajtótájékoztatón erről azt mondta, hogy nem igazolódott be a törvény hatályba lépése körüli hisztéria.
Ennek ellentmond, hogy a Der Spiegel és több más, jelentős európai lap elítélte a médiatörvényt, amiről a kormány egészen 2013 elejéig kénytelen volt folyamatosan egyeztetni Brüsszellel. A Die Welt például „Führerstaat”-ként írta le az Orbán Viktor vezette Magyarországot, ezekre a kritikákra a törvénytervezetet tető alá hozó NMHH nem reagált.
Szalai Annamária szerint az internet szabályozása az emberek érdekeit szolgálja. Az általa 1991-ben szerkesztett erotikus lapot húsz év elteltével már 16-os karikával látta volna el, némiképp ellentétesen a médiatörvényben meghatározott korhatárbesorolásokkal.
Azt is megjegyezte az Indexnek adott interjúban, hogy Burmában a nyilvános terminálon internetezőket megfigyeli az állam, míg nálunk ilyesmi nem fordulhat elő. Azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben szükséges, az állam utasíthatja az internetszolgáltatókat a hazai szabályozás szerint jogsértőnek vagy veszélyesnek minősülő külföldi oldalak központi blokkolására is.