A kiadói előszobáztatás helyett a szerzői kiadású e-könyveké lehet a jövő. Amerikában tarolnak a független szerzők, itthon pedig a múlt hét óta Oravecz Nóra self-publishing oldalra feltöltött kisregénye, a Tejszínhab nélkül vezeti a Bookline e-könyves toplistáját. A kulcs az önmenedzselés.
Bárkiből lehet bestseller író – anélkül, hogy J.K. Rowlingként házalnia kellene a könyvével a kiadóknál egészen addig, míg a kiadóigazgató kislánya felfedezi magának. Az új tündérmese szerint nem kell várni a csodát és a fióknak írni évtizedekig, viszont a szerző munkája igazán csak a könyv befejezése után kezdődik. Az Egyesült Államokban nagyjából két éve kezdődött az önmenedzselésű könyvek sikere, azóta az amerikai sikerlista első tíz helyéből két-három könyv független szerző, úgynevezett „indie author” műve.
Ilyen sikersztori Hugh Howey Woolja, amelyből független kiadásban több mint félmillió példány kelt el, az addig hajóskapitányként, tetőácsként és könyvkereskedőként dolgozó író pedig dollárban hétszámjegyű bevételre tett szert a New York Times bestseller-listás könyvével. A szinte ismeretlen szerző posztapokaliptikus thrillerének megfilmesítési jogait Ridley Scott, az Alien producere szerezte meg. A hazai piacon először Oravecz Nóra ért el áttörést független kiadású könyvével, a Tejszínhab nélküllel. A romantikus szingliregény a közelmúltban átvette a vezetést a Bookline Top 10-es listáján e-könyv kategóriában. Oravecz Nóra bloggerként indult, a Hova kurvultok csajok??? című posztját 200 ezren olvasták, azóta főleg női magazinokban publikál. A szerző a blogja mellett 17 ezres Facebook-tábort tudhat maga mögött, minden közösségi csatornán aktív, nála tehát működik az önmenedzselés.
A független kiadás emellett nem csak a fikciónak kedvez, hanem az oknyomozó újságírásnak is. A kanadai újságírónő, Paula Todd 2012-ben dolgozott a leghírhedtebb kanadai gyermeksorozatgyilkos ügyén. Karla Homolka 2005- ben szabadult 12 év börtönbüntetés után, az újságírónő pedig Guadeloupe-on találta meg az inkognitóban férjével és három gyermekével ott élő Homolkát. Mivel a történet terjedelme meghaladta az újság kereteit, a 42 oldalas sztorit független kiadásban jelentette meg a szerző, és napokon belül hetvenezer példányt adott el belőle. A magyar példa Jámbor Gyuláé, aki a Magyar Nemzet újságírójaként írta meg és adta ki saját MALÉV-sztoriját Volt egyszer egy MALÉV címen.
A szerzői kiadás önmagában nem új jelenség, az új műfaj messze túlmutat a korábbi magánkiadás körén. Az elektronikus könyvkultúrában megjelent self-publishing lényege az, hogy a szerző maga szerkeszti és tölti fel művét egy erre szakosodott könyváruházba. Ezek után meghatározza a könyv árát és azt, hogy csak hazai vagy nemzetközi oldalakon is árulják-e a könyvet. (A szövegek tartalmától és céljától függően egyébként sokan ingyenesen, vagy minimális áron osztják meg könyveiket.) Ezek után kezdődik a független kiadású, vagy a másik oldalról nézve független szerzőjű mű önmenedzselése.
A világ legnagyobb, független kiadásra épülő oldala, a Smashwords 2008-ban indult, 2010-ben pedig leszerződött az Apple-lel, a Barnes & Noble-lel, Kobóval és a Sonyval. Jelenleg 50 ezer szerző több mint 125 ezer könyve érhető el az oldalról. A Smashwords magyar nyelvű tartalmának nagy részét a 2011-ben alapított Publio Kiadó szolgáltatja. „Korán indultunk. Ha valaki jövőre szeretne e-könyv kiadással foglalkozni, még az is időben van. Mindemellett a Publio 385 százalékos növekedésen ment keresztül az elmúlt másfél évben” – mondta el az Indexnek Dombi Gábor, a kiadó irodalmi vezetője. „Azt tűztük ki célul, hogy segítsünk azoknak az embereknek, akik szeretnének belépni a könyvpiacra vagy az irodalom területére, és a műveikhez nem találtak még kiadót, megjelenési felületet, támogatást.”
A Publio mint a független publikálásnak teret adó oldal elsősorban az eladott könyvek után járó jutalékból él, maga a könyv feltöltése az oldalra ingyenes. Az oldalon található szerződési feltételek szerint az Apple Store-ban értékesített könyvek után 70%-ot kap a szerző, a Smashwords-ön 52%, a többi felületen átlagosan az eladási ár 30%-a illeti az írót a hagyományos könyvkiadásban bevett 10-12%-hoz képest. Emellett pedig a szerzők napról napra követhetik, melyik oldalon mennyi fogyott a művükből.
A Publio jelenleg körülbelül száz szerzővel rendelkezik, és van olyan író is, aki már tucatnyi könyvvel van jelen a nemzetközi könyvpiacon, 15 könyvkiadó pedig rajtuk keresztül tölti fel a műveit az Apple Store-ba. Mivel nincsen szűrés, a szerzők között nagyon nagy a szórás, Havas Henriktől a nyugdíjas hobbiköltőkig mindenki megtalálható, az olvasók pedig eldöntik, kire kíváncsiak. „A Publio vevőinek jelentős része az Apple iBook Store-ból jön, így a forgalom nagy százalékban nem a magyar, hanem a svéd, angol, amerikai piacokon zajlik. Sok magyar él kint, és nem sajnálják azt a 3-5 dollárt egy könyvre, amelyet akár egy ismeretlen magyar szerző írt” – mutat rá a kiadó munkatársa. A publikálásnak pedig egy fontos feltétele van: más szerzői jogait nem sérthetik. Tehát nem lehet ellopni más könyvét.
Dombi szerint a szerzői kiadásoknál a könyv megírása után kezdődik a nagy küzdelem, hogy hogyan lesz a független szerző sikeres. „Nincs előszobáztatás egy kiadóban, a szerző feltölti a művét, tesz egy kísérletet. De ehhez meg kell tanulni magyarul, meg kell írni a művet, meg kell keresni a legmegfelelőbb kiadási formát, marketingelni, eladni magunkat. A szerzőkben van egy nagy adag önbizalom, sokan azt gondolják, mindenki tud szerkeszteni, ami persze nincs így. És az önmenedzselést is még tanulni kell” – mondja. „Eddig a szerzőknek ilyen szempontból nem volt nehéz dolguk, mert a kiadó átvállalt mindent, a könyv bekerült a könyvesboltba, ahol vagy eladták, vagy nem. Egy olyan piacon viszont, ahol naponta tízezrével jelennek meg könyvek, meg kell küzdeni a sikerért.”
Ez a hatalmas szám viszont csak a nemzetközi piacra vonatkozik. A magyar nyelvű e-book kiadványok száma nagyon alacsony, az elmúlt években 3000 ekönyv-kiadásra szánt mű látott napvilágot, ez pedig töredéke a magyar könyvpiacnak. A kiadók és a szerzők még idegenkednek az elektronikus formátumtól, sok független szerző nyomtatásban is megrendeli a könyvét, biztos, ami biztos. „Magyarországra még nem ért el az a hullám, amely Amerikán már végigsöpört: két éve az Amazonon már több digitális könyvet adtak el, mint nyomtatottat. De mi is nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy áttörés szülessen az elektronikus könyvek piacán. Azt a rangot kellene elérni, hogy az e-könyveket ugyanolyan könyvnek tekintsék, mint a papírra nyomtatott könyvet.”
Mark Coker, a legnagyobb globális self-publishing portál, a Smashwords alapítója szerint a szerző teheti a legtöbbet saját művéért. Coker úgy gondolja, egyetlen jó könyvtől még nem lehet sikert várni, és tévhit, hogy egy befejezetlen, szerkesztetlen könyvet is el lehet adni ekönyvként. Azt tanácsolja, a szerző soha ne fektesse a könyvébe azt a pénzt, ami a mindennapi megélhetéséhez kell, és pláne ne kérjen kölcsön könyvkiadáshoz. A sikerhez ellenben elengedhetetlen egy nagyon jó könyvborító, és a könyv terjesztése a lehető legtöbb felületen. Coker azt javasolja az indie szerzőknek, hogy néhány könyvüket adják ingyen, ez a Smashwords legsikeresebb íróinak a titka.