Azt hitte róla, hogy gyerekpornó.
Az újságja címlapján írt nyílt levelet Mark Zuckerbergnek az Aftenposten főszerkesztője. A Norvégia legnagyobb lapját vezető Espen Egil Hansen azután fordult a Facebookhoz, hogy a portál figyelmeztetést küldött a lapnak, hogy le fogják venni az egyik megosztott cikküket, majd jelzés nélkül törölték is, mire az újság reagálhatott volna a kérésre.
Miután a lap újságírója újabb cikket írt, megemlítve a Facebook kétes gyakorlatát a cenzúrára, az újságírót is letiltották.
A Facebook arra hivatkozott, hogy a megosztás sérti a közösségi oldal szabályzatát, mert fedetlen nemi szerveket ábrázol, ami pornográf tartalomra utal - miközben a kép a napalmos lány fotója volt, a történelem leghíresebb háborús fotója.
Elég messziről kell indítani a magyarázatot.
Ma a Facebook milliók számára az elsődleges hírforrás. Az emberek jórészt azt ismerik meg a világból, ami az üzenőfalon keresztül eljut hozzájuk a hírekből és az ismerőseik megosztásain keresztül.
A Facebook úgy szűri ezeket az üzeneteket, hogy a lehető legkevésbé botránkoztassa meg a felhasználóit, és védje saját magát a bejelentésektől, perektől, vitás kérdésektől.
Ez a két dolog a valóságban egy irányba visz: a Facebook elhülyíti az emberiséget. Nemrég mi is hosszan írtunk erről, és ezt fejti ki a nyílt levelében, sokkal szebben fogalmazva a norvég főszerkesztő is.
A Facebook azt hirdeti, hogy összeköti az embereket, miközben pont azt nem segíti, hogy teljes képet kapjunk a világról, és szabadon beszélhessünk a kritikát érdemlő témákról.
Algoritmusok döntik el, hogy mit olvashatunk és mit nem fogunk sosem látni, de ezek a programok nem vesznek figyelembe kulturális sajátosságokat vagy közéleti jelentőséget. Csak azt tolja elénk, amiről úgy gondolja, hogy szeretni fogjuk.
Nemrég volt belőle komoly balhé Amerikában, hogy a Facebook szélnek eresztette a teljes szerkesztői csapatát, akik azt határozták meg, hogy milyen cikkek és témák kerülhetnek a mindenki üzenőfalán megjelenő kiemelt részekbe. Őket elfogultsággal vádolták az elnökválasztás vitájában, miután statisztikák kimutatták, hogy előnyben részesítik a Demokratákat támogató írásokat.
Helyettük egy algoritmus vette át a döntést, ami már az első nap katasztrofális eredményeket hozott. Vezető anyagba emelt például nyilvánvaló álhíreket, rágalmazásokat és kétes forrásból származó híreket - amik pusztán a népszerűségük miatt éppen akkor jól terjedtek az oldalon.
Amíg Espen Egil Hansen a legnagyobb norvég lap vezetőjeként komoly befolyással és véleményformáló erővel bír, bármikor számon is kérhető a döntéseiért. A Facebook hatalma ugyanezen a pályán sokszorosan nagyobb bármilyen újságnál, mégsem vonható felelősségre egy olyan esetben sem, ahol a sajtó igen.
Hova vezet ez? Mi lesz például akkor, ha kitör egy háború, ahol ismét hordós bombákkal és napalmmal támadnak majd emberekre? Ahelyett hogy a hír bejárná a világot, ahogy a napalmos lány fotója tette a maga korában, és hozzájárulna ahhoz, hogy értelmes párbeszéd alakuljon ki a háborúról, egyszerűen eltűnik majd a hír az emberek elől, mert egy algoritmus pornográf tartalomnak nyilvánította. Hansen erre a kérdésre várja a választ Zuckerbergtől.