Jankovics Marcell, Marton Éva vagy Vashegyi György biztos örül annak a 17 ezer négyzetméteres telken álló 26 ezer négyzetméternyi, igaz rettenetes állapotban lévő ingatlanegyüttesnek, amiben - majd ha sikerül kiglancolni - a Magyar Építészeti Múzeum kiállításait lehet megrendezni. A kórház épülete viszont nem az egyetlen, amit megkaptak, hiszen az épületegyütteshez tartozik egy Bajza utcai villa is.

Az értékes bauhaus épület az egyik legszerencsésebb Budapesten, írja a HVG, hiszen megúszta a II. világháborút is, ami után nem sokkal államosították, és később pártállami kórház lett belőle. Szintén említésre méltó a többek között a Gresham palotát is jegyző Quittner Zsigmond tervei alapján, 1887-ben épült, kezdetben szanatóriumként üzemelő szárny is. Az MMA ingatlanportfóliója ezzel megint szépen hízott egyet, pedig eddig sem lehetett rá panasz, hiszen hozzájuk tartozik a Pesti Vigadó, a Műcsarnok, az Andrássy úti egykori MUOSZ székház, a Budakeszi úti Hild-villa, és az Ybl-villa is.

A HVG szerint az értékes telken álló lepusztult épületeket a kormány három éve a Budapest Környéki Törvényszéknek szánta, ide tervezték az ún. maffiatárgyalót is, amihez föld alatti mozgójárda vezetett volna. A beruházás költségeit 12,6 milliárd forintra taksálták, de csak eleinte, és ahogy az az állami megrendeléseknél megszokott, a költségek folyamatosan emelkedtek, addig, míg valaki, valahol meg nem unta, és be nem fejeztette a munkálatokat. A bíróság mehetett a Hungária körúti M3 irodaházba, mozgójárda nuku. Ha az MMA fel akarja újíttatni az épületeket, márpedig akarnia kell, ha be akarnak költözni, akkor az zsebbe nyúlós buli lesz.

A kormány 2016 tavaszán döntött úgy, hogy a múzeum gyűjteménye, azaz 264 polcfolyóméter kézirat, 20 ezer darab fotónegatív, 34 polcfolyóméter archív épületfotó, 280 polcfolyóméter építészeti szakkönyv és a magyar építészet legfontosabb részét lefedő sok ezer darabot számláló tervtár az MMA-hoz kerül a korábbi kezelő Forster Központtól.