Index Vakbarát Hírportál

Mélyszegénységből a Fehér Házba vezetne Oprah Winfrey útja?

2018. január 13., szombat 18:56

Oprah Winfrey első látásra ideális jelöltnek tűnik Trump ellen, de ha jobban belegondolunk, tulajdonképpen ugyanaz, mint az elnök: egy milliárdos celebritás, akinek politikusi képességeiről nem sokat tudunk, de legalább összeszedetten tud beszélni. Van valós értelme az elnökjelöltséget emlegetni a tévé nagyasszonyával kapcsolatban?

Akik ismerik az amerikai popkultúrát, azoknak Oprah Winfrey megkerülhetetlen, de megkockáztatom, hogy azok is hallottak róla, akik soha nem nézték meg még egy tévéműsorát sem.

Winfrey olyan intézménye az amerikai tévének, mint amilyen itthon lenne az a nő, akit  Kálmán Olga, Liptai Clauda és Erős Antónia összegyúrása után kapnánk.

A Nő, Akire Mindenki Odafigyel, akinek a szava karriereket csinálhat meg, akihez régen bizonyos ismertségi és elismertségi szint alatt csak hosszas könyörgés után lehetett vendégként bekerülni, a talkshow-ja nézőterére meg nehezebb volt bejutni, mint Fort Knoxba.

Rádióban kezdte, filmben folytatta és a tévében fejezte be médiaipari karrierjét, amiből persze nem következik egyenesen az, hogy politikai pályára kellene mennie, de ha figyelembe vesszük azt, hogy a mai napig a legismertebb amerikai tévés személyiségek között emlegetik, és azt, hogy ha elindul, akkor a fekete nők tuti rá fognak szavazni, nem hülyeség elgondolkodni a dolgon. A Golden Globe gálán adott beszéde alapján nem tűnik sokkal kevésbé felkészültnek a szerepre, mint a regnáló elnök, ismertségi mutatója magasabb, mint Trumpé az elnökjelöltsége előtt volt, viszont nő, így két olyan hendikeppel indulna a versenyben (rassz és nem), amiből egybe is bele lehet bukni.

Most sokak szerint az lesz a következő évek egyik kérdése, hogy Trump megválasztása újradefiniálta-e hosszabb távon az amerikai politikát, vagy pedig 2020-ban megint visszafordulnak az amerikaiak a hagyományosabb politikusok felé a celebek helyett.

Oprah beszéde ugyanis annyira átütőre sikerült a Golden Globe díjátadón, hogy sokan rögtön azt kezdték el találgatni, hogy esetleg nem szólt-e többről, mint a #metoo, meg a Time's Up mozgalmakról. Az egésznek már jó előre megágyazott Seth Meyers műsorvezető is, aki elsütött egy viccet arra a fehér házi tudósítók vacsorájára utalva, amin Barack Obama 2011-ben szétfroclizta a közönségben ülő Donald Trumpot. A feszültséget az okozta közöttük, hogy Trump is táptalajt adott azoknak a híreszteléseknek, hogy a demokrata elnök nem amerikai földön született. A milliárdos állítólag akkor döntötte el, hogy elindul az elnökségért. „Ha ez igaz, akkor csak annyit mondanék: Oprah, belőled soha nem lesz elnök! Nincs meg benned, ami ehhez kell. És akkor most várunk" – mondta nevetve Meyers.

Oprah kétségkívül hatásos beszéde után aztán hirtelen megszaporodtak a #Oprah2020 és #OprahForPresident hashtagek a Twitteren, és az amerikai média egy része is lelkesen kezdte találgatni, hogy vajon a talk-show-k nagyasszonya arra készül-e, hogy elnökjelöltként is megméresse magát Trump ellen. Az NBC szinte rögtön kirakott egy tweetet, amiben leendő elnökről írt, mielőtt hétfőn mégis leszedte, a New York Times egyik riportere pedig azt pedzegette, hogy nem nagyon lenne senki a demokrata politikusok közül, aki útját tudná állni Oprah-nak.

Olyanok is voltak, akik azt szeretnék, hogy kezdje egy kicsit kevesebbel, és induljon Tennessee-ben – ahol a gyerekkora egy részét töltötte, és egyetemre is járt – Bob Corker szenátor megüresedett helyéért a novemberi félidős választásokon.

A Quinnipiac 2017-es felmérése szerint a választók 52 százaléka pozitívan ítéli meg, és csak 23 százaléknak volt negatív véleménye róla. Ráadásul a támogatók között 72 százalékban voltak a demokraták. Viszont a felmérésből az is kiderült, hogy csak minden ötödik ember akarta, hogy egyáltalán elinduljon az elnökségért, míg kétharmaduk nem akarta ilyen új szerepben látni a szeretett Oprah-ját.

Habár Oprah egyik barátja szerint ez nyilván csak vicc volt, az amerikai lapok gyorsan elő is keresték, hogy tavaly márciusban a Bloombergnek adott interjúban a médiamogul arról beszélt, hogy Trump előtt nem hitte volna, hogy van elég tapasztalata, de „most már gondolkozom rajta." Más hasonló nyilatkozatait is jelek után fürkészték át: júniusban a Hollywood Reporternek azt állította, hogy nem indul közhivatalért, szeptemberben viszont a Twitterén is megosztotta a New York Post egyik cikkét, amiben a demokraták legígéretesebb reménységének nevezték.

Most akkor igen, vagy nem, vagy igen

Természetesen Trumpnál is rákérdeztek Oprah-ra, aki magabiztosan azt mondta, ő nyerné a párbajukat. Amúgy meg nagyon szereti, és örülne, ha Oprah is indulna, de szerinte nem fog. Az egészben a legérdekesebb, hogy

Trump 1999-ben Larry King műsorában azt mondta, hogy ha valaha megpályázná az elnökséget, akkor Oprah Winfrey-t választaná alelnökjelöltjének.

2015-ben pedig jelöltségének bejelentése után is ráerősített erre: „Szerintem könnyedén nyernénk."

A Golden Globe-beszéd után állítólag rákérdeztek arra magánál Winfrey-nél a színfalak mögött, hogy indul-e elnöknek, amit akkor tagadott. A CNN viszont hétfőn azt állította két közeli barátjára hivatkozva, hogy Oprah aktívan gondolkozik a dolgon, míg az NBC Newsnak megint két másik forrás mindent tagadott. Oprah élettársa, Stedman Graham azt mondta a Los Angeles Timesnak, hogy az embereken múlik minden. Erre Winfrey egyik bizalmasa úgy fogalmazott, hogy „aktívan nem gondolkozik" ezen, de foglalkoztatja a kérdés.

Szóval ment a ködösítés, ami annak fényében sem meglepő, hogy a 2020-as elnökválasztás még rettentő messze van, egyelőre az idén novemberi félidős választások foglalkoztatják az amerikai politikusokat. A héten több hollywoodi híresség, Tom Hanks, Meryl Streep és Steven Spielberg is beszélt Oprah esetleges elnökségéről, de azért valójában majd ha a félidős választások környékén is mozgolódni kezd, vagy pedig főként jövőre feltűnik a fontos államokban, akkor lehet vele komolyabban számolni.

Alulról jutott fel a csúcsra

Az idén 64 éves Winfrey nem úgy indult az életnek, hogy 2018-ra egy 2,8 milliárd dolláros vagyon felett diszponáló, az elnökjelöltséggel kapcsolatban emlegetett nő lesz, erre 1954-ben éló ember nem gondolhatott Mississippiben, ahol egy tinédzserkorú anya lányaként mélyszegénységbe született. 14 évesen megerőszakolták, teherbe esett, a fiát csecsemőkorában elvesztette, úgyhogy átköltöztették Tennessee államba egy férfihoz, akit a mai napig az apjának tekint. 19 évesen a helyi gimnáziumi rádióban volt bemondó, a stílusa és az, ahogyan a hallgatókat be tudta vonni a műsoraiba, felkeltette egy helyi tévé figyelmét is, és 1976-tól 1983-ig Nashville-ben, majd Baltimore-ban vezetett műsort.



1983-ban költözött Chicagóba, ahol egy alig nézett reggeli talk-show-ból csinált listavezetőt pár hónap alatt. Az a műsor, ami amerikai háziasszonyok életének millióit változtatta meg, három évvel később, 1986-ban került először képernyőre, Oprah előtte még kipróbálta magát Hollywoodban is, Steven Spielberg Bíborszín című filmjében menten olyan jó volt, hogy alakításáért Oscar-díjra jelölték. A The Oprah Winfrey Show (röviden csak Oprah vagy O) eleinte pont olyan délutáni beszélgetős műsor volt, mint a többi, Winfrey bulvárhíreket mondott, 15 perces hírnevüket kihasználó mondvacsinált celebekkel interjúzott, szóval semmi olyasmit nem tett, ami arra utalt volna, hogy a második évad végére már ő lesz a meghatározó hang a délutáni műsorsávban. Pedig így történt, mert rájött, hogy

ha emberközelivé, befogadhatóbbá teszi műsorát, és lebontja a stúdió közönsége és a műsorvezető közé felhúzott kordonokat, akkor sokkal hitelesebb lesz a műsor, mint a többi szimpla talkshow.

Az önimádattal, szemérmetlen önpromócióval és istenkomplexussal is megvádolt Winfrey tulajdonképpen már akkor felhasználta a közösségi média adta lehetőségeket, amikor ez a fogalom még nem is létezett. Nem a mindentudó műsorvezetőt adta, hanem a nép egyszerű leányát, aki pont azokat a dolgokat kérdezi meg vendégeitől, amit a közönség is szeretne, sőt, pont olyan szinten azonosul a riportalannyal, legyen az Jimmy Carter exelnök, vagy egy Nobel-díjas írónő, mint ahogy a nézők is. 1987-ben, amikor éppen egy csoport nővel beszélgetett a stúdióban, akik mind nemi erőszak áldozatai voltak, Oprah a nézők legnagyobb megrökönyödésére először beszélt gyermekkori traumáiról a nemi erőszakról és a terhességéről, és ezzel minden olyan korlátot ledöntött, ami elválasztotta volna a közönségtől. Ezen a vonalon elindulva Oprah tabukat döntögetett, olyan dolgokról beszélt, ami érdekelte a közönséget, például az anilingus (az ánusz nyelvvel-szájjal való kényeztetése) örömeiről, amit hallva az amerikai médiahatóság pont úgy kapott szívbajt, mint a magyar tette azt VV Aurelio pöcshelikopterezésénél.

Ez a nyíltság, őszinteség az évek során állandó jellemzője maradt műsorának. Oprah a tévében beszélt arról, hogy megcsalta a férjét, megemlítette öngyilkossági kísérleteit, részletesen beszámolt a súlyával kapcsolatos problémáiról és fogyókúráiról, sőt, eltitkolt féltestvérét is a tévében mutatta be (ez volt a műsor történetének egyik legnézettebb epizódja). Műsorában visszatérő téma az önbecsülés, az önerőből elért eredmények értékelése és a nők egyenjogúsága. Rengeteg jótékony ügyet karolt fel, iskolát nyitott Dél-Afrikában, menedékházakat hozott létre a családon belüli erőszak áldozataivá váló nőknek, és így tovább.

A nagylelkűsége több szinten működött, előszeretettel ajándékozta meg a stúdióban ülőket: 2004 szeptember 14-én például azzal kezdte a műsort, hogy mindenkit megkért, nyúljon le a széke alá, és vegye elő azt a dobozt, amit ott talál - a dobozban egy vadonatúj autó kulcsa volt.  A 8,3 millió dollárba fájó akciót (jó, nem ő fizette a révészt, hanem a General Motors) később is megismételte, de előfordult, hogy luxusnyaralásra vitte a nézőket, ajándékozott nekik kozmetikai terméktől a gyémántokkal kirakott órán át Ralph Lauren-kollekciókig sok mindent, egyszer egy ausztrál körútra vitte el nézőit úgy, hogy a repülőgépen John Travolta volt a pilóta.

Oprah másik nagy húzása a könyvklub volt, amiben nem csinált mást, csak számára érdekes könyveket ajánlott a nézőknek.

Ízlése elég vegyesnek mondható, az Anna Kareninától a Titok című borzasztó ezoterikus marhaságig sok minden belefért, feltehetően annak megfelelően, mit sóztak rá éppen a könyvkiadók sajtósai. Befolyása pedig súlyos dollárezrekben mérhető: az Anna Karenina az Oprah's Book Club című szegmensben való említése előtti 3 hónapban 11 648 példányban fogyott el, azt követően pedig 643 122-ben. Amikor saját szakácsa megjelent a piacon egy receptkönyvvel, amiről Oprah azt állította, csak olyan ételek vannak benne, amit ő is fogyaszt, a könyv egy nap alatt az eladási listák élére ugrott, most úgy tízmillió eladott példánynál tart. Az utolsó talkshow-ja 2011-ben került képernyőre.

A talkshow-biznisz után nagyban gondolkodott, indított egy tévéadót, amin eleinte egyáltalán nem szerepelt, később alkalmanként tűnt fel rajta, például akkor, amikor Lance Armstronggal készített interjút. Ezt a vállalkozását hosszú távú befektetésnek szánta, a Discoveryvel közösen indította, de az első hat év eredményeit és a befektetett munka ellenértékét látva inkább kiszállt belőle, részvényeit eladta a Discoverynek, és csak a vezérigazgatói posztját tartotta meg. A kiszállása és csalódottsága valahol érthető, hiszen a 80 millió háztartásban elérhető, főleg nőknek szóló műsorokra specializálódó tévéadó legmagasabb nézettsége is csak 3,6 milliós volt, ami elég nagy bukónak tekinthető.  

A celebek maradjanak celebek?

Az egészben azonban egyelőre nem is az az igazán érdekes, hogy elindul-e Oprah elnöknek, hanem hogy ennyien komolyan benne látják a reményt, miközben a demokrata oldalon Trump és a republikánusok komoly buktái ellenére sem került elő olyan új arc, aki majd élre állhatna, ugyanúgy Bernie Sanders, Joe Biden, Elizabeth Warren neve kering.

Miközben a médiában is sokan úgy állnak hozzá, hogy miért ne lehetne éppen Oprah-ból elnök, mások nagyon nem örülnének egy ilyen felállásnak 2020-ban, és nem azért, mert személy szerint bármi bajuk lenne a volt műsorvezetővel. „Nem hagyhatnánk, hogy a celebek celebek legyenek?", „Vagy kicsit pontosabban, semmit sem tanultunk Donald Trumpból?" – tette fel a kérdést a Vice. Több cikkben is rámutattak, hogy olyanok is hirtelen Oprah-hívők lettek, akik korábban pont támadták a politikai tapasztalatlansága miatt Trumpot, és nem akartak egy tévésztárt látni a Fehér Házban.

Oprah valóban tud szólni olyan választói csoportokhoz, akik fontosak a demokratáknak: a nőkhöz, a feketékhez és a fiatalokhoz is.

Közben pedig sok szempontból Trump tökéletes ellentéte, csakhogy a most ellene érvelők szerint éppen ez a legnagyobb baj is vele. Az Oprah ellen szóló érvekben közös, hogy úgy látják, a demokraták vele, egy másik celeb-milliárdossal kompenzálnák túl Trumpot, akinek ugyanúgy nincs tapasztalata a külpolitikában, nem ért az egészségügyhöz, és számos fontos kérdésben nem tudni, mit képviselne, írja a Vox.

Többen pont azért kezdték el kérlelni Winfrey-t, hogy ne induljon, mert nem szeretnék, ha a celebség minden más politikai tapasztalat nélkül ugródeszka lenne az elnökjelöltséghez, a színész Ronald Reagen is előbb Kalifornia kormányzója volt, mielőtt továbblépett az elnöki székért. Márpedig nem Oprah az egyetlen celeb, akiről felmerült, hogy ringbe szállna. A pankrátorból lett színész, Dwayne Johnson, A Szikla is azt mondta decemberben, hogy komolyan gondolkozik az induláson, de úgy tűnik, ő inkább 2024-re készül majd. Másik irányból, de véletlenül sem a politikából jön Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója sem, akinek a nevét szintén erősen keringetni kezdték.

Borítókép: Oprah WINFREY amerikai televíziós mûsorvezetõ és Hillary CLINTON amerikai szenátor, Bill Clinton volt amerikai elnök felesége (j) a Nemzetközi Televíziómûvészeti- és Tudományi Akadémia Emmy-díjainak kiosztóján 2005. november 21-én New Yorkban. Winfrey az Alapítók díját kapta. (MTI/EPA/PETER FOLEY)

Ne maradjon le semmiről!

Rovatok