Az idei a kilencvenharmadik az Oscar-díj-átadók sorában, és ha még mindig akad olyan ember, aki nem tudja, mióta integetnek egy aranyozott szoborral a nyertesek, miért pont Oscarnak hívják a figurát, és kinek van otthon a legtöbb belőle, az itt jó helyen jár.
Az Akadémia-díjat szimbolizáló, art déco stílusú szobrocska 34,3 cm magas és mintegy négy kilogramm. George Stanley szobrászművész készítette Cedric Gibbons vázlata alapján.Eredetileg aranyozott bronzból készült, később átadtak rézzel, nikkellel, ezüsttel fedett Oscart is, végül győzött az aranyozás.A szobor kezében tartott szablyát a keresztes lovagok ihlették. A figura egy filmtekercsen áll, amelyen öt tengely szimbolizálja az eredeti kategóriákat: színészek, írók, rendezők, producerek, technikusok.
Az Oscar-díj elnevezés 1939-óta hivatalos, de máig kérdéses, honnan származik. Az egyik feltevés szerint a hollywoodi sztár, Bette Davis kezdte így hívni első férje után, mások úgy gondolják, hogy Margaret Herrick, a szervezet befolyásos tagja kiáltott fel, amikor először látta a figurát, hogy az pont olyan, mint az ő Oscar bácsikája. Az mindenesetre biztos, hogy Walt Disney volt az első díjazott, aki miután 1943-ban átvette a díjat, megköszönte az „Oscart”.
Mint máskor. Csak éppen máshogyan. A helyszín a Los Angeles-i Dolby Színház, és art déco stílusú Union Station. A járványügyi intézkedések miatt azonban London és Párizs is jelezte, hogy befogad néhány nemzetközi jelöltet, akik így szintén örömüket vagy bánatukat tudják kifejezni azt követően, hogy kiderül, ki a nyertes.
A helyszínen megjelentek negatív koronavírus-teszttel mosolyoghatnak (ha éppen nem lesz rajtuk maszk), nem ölelkezhetnek, minden bizonnyal elmaradnak majd a hatalmas ölelkezések.
Az elsőt követő tizennégy díjátadó ünnepséget a patinás Hollywood Roosevelt Szállóban rendezték meg, majd hotelt váltottak és az Ambassadorban, majd a Baltimore-ben gyűltek össze a csillagok. Az érdeklődés egyre nőtt, egyre nagyobb teremre volt szükség. Az első tévés közvetítést 1953-ban már a hollywoodi RKO Pantages Színházból sugározták. Az ötvenes években volt rá esély, hogy a gála New Yorkba költözik, de végül visszatértek az amerikai filmesek természetes élőhelyére, Los Angelesbe. 2001-óta a 3400 meghívott számára elegendő ülőhellyel rendelkező hollywoodi Kodak Színházban adják át a szobrokat.
A legtöbb ember a képernyők előtt ülve, állva. A díjátadót kétszáznál is több, ha minden igaz, 225 televíziós csatorna sugározza. A magyar Oscar-rajongóknak idén is virrasztaniuk kell, hétfőn hajnalban a Moziverzumon Kiss Ramóna és Till Attila vezeti az élő műsort. Itt, az Indexen pedig percről percre posztokkal tesszük izgalmasabbá és érdekesebbé a hajnalt.
Az Academy of Motion Picture Arts and Sciences (AMPAS) tagjai eredetileg 36-an voltak. Az akadémiai tagok száma jelenleg mintegy tízezer fő, ők a filmipar minden szegmensét reprezentálják. A Los Angeles Times 2012-es felmérése szerint a szavazásra jogosult, mintegy hatezer filmes szakember 94 százaléka fehér bőrű, 77 százaléka férfi, több mint a fele hatvan évnél idősebb volt. A szavazók több mint egyharmadát nevezték korábban a díjra. A díjazottak névsorában ennek megfelelő volt a hímnemű, fehér alkotók aránya.
Az Oscar-díj nem jár pénzjutalommal. A figura ára hivatalosan egy dollár, amit a díjazottnak kell kifizetni. A hetvennyolc éves Harold Russell volt az első színész, aki 1992-ben nyilvános árverésre bocsátotta a szobrocskát, és felesége gyógykezelésére fordította a befolyt hatvanezer dollárt. 2011-ben Orson Welles 1941-es, Aranypolgárért kapott Oscar-szobrára lehetett licitálni. A győztes 861 562 dollár fejében birtokolhatja a relikviát.
Amennyit odaítélnek. A legtöbb Oscart-díjat Walt Disney nyerte, 26 szobrot gyűjtött össze 56 jelölésből. A legjobb film, rendező, forgatókönyv, férfi és női főszereplő díját, tehát az összes fő kategória első helyét eddig három filmnek sikerült elvinne: 1934-ben az Ez történt egy éjszaka, 1975-ben a Száll a kakukk fészkére, 1991-ben a Bárányok hallgatnak tarolt. Az egy gálán elvitt Oscarok rekordján három film osztozik. Az 1959-es Ben-Hur, az 1997-es Titanic és a 2003-as A Gyűrűk Ura – A király visszatér. Mindhárom alkotás tizenegy kategóriában nyert szobrot.
A szíve mélyén alighanem minden alkotó arra vágyik, hogy kezébe vegye a szobrocskát. A színészek közül George C. Scott 1970-ben azonban úgy gondolta, hogy számára megalázó, hogy a többi indulóval vetik össze. Marlon Brando A keresztapa főszerepével nyerte második Oscarját, de maga helyett egy indián lányt küldött, aki a meglepett Roger Moore és Liv Ullmann kezéből vette át a díjat, majd röviden tolmácsolta Marlon Brando tiltakozását az amerikai őslakosokkal való bánásmód miatt.
Katharine Hepburn a csúcstartó a női Oscar-díj-nyertesek között, ám négy díja közül egyet sem vett át személyesen, mivel szerinte a művészetet nem díjakban mérik. Paul Newman hat jelölés után úgy gondolta, hogy eleget ült az esélyesek között úgy, hogy mindig más kapta a díjat. Amikor végre ő vihette volna haza, már nem volt kedve részt venni a díjátadón.
Roman Polański kevésbé romantikus ok miatt hiányzott a 2003-as Oscar-gáláról, ahol A zongorista című filmjével nyert. Amerikában még mindig elfogatóparancs van ellene pedofília vádja miatt.
Gary Cooper, Michael Caine, Ellen Burstyn, Robert De Niro, Maggie Smith is helyettest küldött a díjáért, mert épp filmforgatással volt elfoglalva. A Beatles is kapott egy legjobb eredeti dalnak járó Oscart 1971-ben (Let It Be), de mire átvehették volna, a zenekar felbomlott. Woody Allenről pedig köztudomású, hogy inkább klarinétozik a gála helyett.
Egy díj sosem lehet rasszista, legfeljebb azok, akik odaítélik. Az Oscar-díj nyertesi között valóban sokáig nem láthattunk csak „fehér″ művészt, alkotót, de ez alapján sem lehet rasszistának nevezni az Amerika Filmakadémia tagjait. Hattie McDaniel volt az első afroamerikai színész, aki átvehette a díjat 1939-ben az Elfújta a szél című film legjobb női mellékszereplőjeként nyújtott alakításáért.
Ezután csaknem harminc év kellett az újabb színes bőrű művésznek járó győzelemig. 1963-ban Sidney Poitier emelhette fel a legjobb férfi főszereplőnek járó szobrot a színpadon. Ő volt az első nem fehér színész, akinek ez főszereplőként sikerült. Harmincnyolc évet kellett várni a következő áttörésre. Közben jelölték például Denzel Washingtont és Laurence Fishburne-t, Morgan Freemant kétszer is, de csak 2001-ben tört meg a jég. Akkor Denzel Washington teljesítménye győzte meg a zömmel fehérekből álló szavazókat.
2004-ben Jamie Foxx, 2006-ban Forest Whitaker kapta a legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést. A legjobb női főszereplő kategóriában máig Halle Berry az egyetlen afroamerikai Oscar-díjas. A legjobb férfi mellékszereplők közt Louis Gossett Jr. törte meg a jeget 1982-ben. Denzel Washingtont 1989-ben két filmjéért is jelölték, végül Steve Biko megformálásával nyert. Cuba Gooding Jr. 1996-ban, Morgan Freeman 2004-ben nyert ebben a kategóriában.
Mahershala Ali 2016-ban és 2018-ban is győzött. Nem fehérként ő duplázott először, és ő az első muszlim Oscar-díjas.
A női mellékszereplők között Hattie McDaniel 1939-es győzelmét 1990-ben követte Whoopi Goldberg díja. Ebben a kategóriában Jennifer Hudson, Mo’Nique, Octavia Spencer, Lupita Nyong’o (kenyai származású mexikói), Viola Davis és Regina King győzték le fehér kollégáikat az Oscar-díj történetében.
A legjobb rendezőnek járó díjat még egyszer sem kapta meg színes bőrű alkotó, bár Steve McQeen rendezése, a Tizenkét év rabszolgaság 2014-ben három kategóriában is nyert.
Ez valóban valami új az Oscar-díjak történetében, és jelentős visszhangot váltott ki a filmesek és a rajongók világában. Vannak olyanok, akik ennek örülnek, mondván, éppen ideje volt, mások fogják a fejüket, mondván, ezzel megölik az alkotást, a kreativitás szabadságát. Az Amerikai Filmakadémia ugyanis tavaly úgy döntött, 2024-től csak azok a filmek kaphatnak Oscart-díjat , amelyeknél az alkotók (stáb és szereplők) között reprezentatív módon szerepelnek a különböző kisebbségek.
Ez azt jelenti, a film szereplői között legalább egy főszereplőnek vagy jelentős mellékszereplőnek valamilyen faji/etnikai kisebbség tagjának kell lennie. A szereplők legalább harminc százalékának két „alulreprezentált” kisebbségből kell származnia (értsd: nők, fogyatékkal élők, LMBTQ+) vagy a film története eleve egy ilyen kisebbség ügyével, tagjainak sorsának bemutatásával foglalkozik.
De a film készítői között is kell lennie legalább két vezető szerepben alulreprezentált csoportokból érkező alkotónak, legalább az egyiküknek nemi, faji vagy etnikai kisebbségből, és legalább hat másik stábtagra is vonatkozik ez, és a gyártás harminc százaléka valamelyik alulreprezentált kisebbségi csoport tagja.
S ha ez nem lett volna elegendő, még a háttérstáb (gyakornokok, marketingesek, büfések, kommunikációsok, beszerzők) kiválasztásánál is alapvető kritérium a sokszínűség.
(Borítókép: Frazer Harrison / Getty Images)