Index Vakbarát Hírportál

Nemzeti kincs lesz Franciaországban a Szodoma százhúsz napja

2021. július 9., péntek 20:22 | aznap frissítve

Vállalati szponzorációval sikerült előteremteni a mintegy 4,55 millió eurós (1,6 milliárd forintos) vételárat, így François de Sade márki legjelentősebb kézirata, a Szodoma százhúsz napja a Francia Nemzeti Könyvtár tulajdonába kerülhet – jelentette be pénteken a francia kulturális minisztérium. Közlésük szerint a ma már klasszikussá vált alkotás egy igazi műkincs, a kritika és a képzelet kulcsregénye, amely számos szerzőre mély hatást gyakorolt – írja az MTI.

François de Sade márki 1785-ben írta Szodoma százhúsz napja című regényét egy 12 méter hosszú, 11 centi széles pergamentekercsre, miközben börtönbüntetését töltötte a Bastille-ban.

A nemi perverziókat módszeres alapossággal bemutató írást 2017-ben akarták árverésre bocsátani, de az aukció előtt a francia kulturális minisztérium nemzeti kincsnek nyilvánította más művekkel együtt, és ennek következtében nem lehetett külföldi vásárlónak eladni.

A francia államnak 30 hónap állt rendelkezésére, hogy közadakozásból, magánadományokból előteremtse az árverésről kivont tételek árát.

A márki, aki a francia forradalom kitörése előtt pár nappal, 1789-ben kiszabadult a Bastille-ból, cellájában hagyta a regényt, és haláláig azt gondolta, hogy elveszett. A kézirat története ezt követően rendkívül kalandossá vált: A forradalom alatt Arnoux de Saint-Maximin, egy fiatal forradalmár rejtette el, és titokban az arisztokrata Villeneuve-Trans márkinak adta el. Száz évig a provence-i nemesi család tulajdonában maradt. A kézirat akkor bukkant fel ismét, mikor egy német gyűjtő megvette, és engedélyezte, hogy a szexológia úttörői közé sorolt Iwan Bloch német orvos 1904-ben elkészítse az első kiadását.

A tekercs 1929-ben ismét francia földre, de Sade márki leszármazottaihoz, a Noailles családhoz került. 1982-ben azonban ellopták és átcsempészték Svájcba, ahol Gérard Nordmann gyűjtő vásárolta meg. 2014 óta az Aristophil-csoport gyűjteményét gazdagította.

A regény cselekménye egy elzárt világban játszódik, ahol a hatalom négy kényúr kezében van. Az írás az összes létező nemi perverziót felvonultatja az értük a korabeli törvények alapján kiszabható büntetések súlyossága szerint csoportosítva azokat.

De Sade márki műve az Aristophil-csoport mintegy 130 ezer darabos gyűjteményéből került volna árverésre 2017-ben. Az 1990-ben alapított csoportnak mintegy 18 ezer befektetője volt, a társaság azonban 2015-ben csődbe ment, alapítóját, Gérard Lhéritier-t pedig csalásért vették őrizetbe, és vizsgálat indult ellene.

A regény megvásárlásához szükséges összeget teljes egészében Emmanuel Boussard, egy korábbi befektetési bankár és a Boussard & Gavaudan befektetési alap alapítója biztosította.

Meg akarta mutatni különleges kötődését a párizsi Arsenal könyvtárához, ahol a nagyapja 1943 és 1964 között kurátorként szolgált

 – magyarázta a minisztérium. Mint írták, a kéziratot a Francia Nemzeti Könyvtár részét képező Arsenal-könyvtár gyűjteményében helyezik el, 2022-ben pedig egy szimpóziumon fogják bemutatni szakemberek előtt.

François de Sade márki a köztudatba mint az elborult elme egy szimbóluma, erotomán-pszichopata személyiség vonult be, nevéből ered a „szadizmus” szó. Filozófusként a szexuális szabadosság és az anarchizmus képviselője volt. Egyik szokatlan gondolata például a gyilkosság törvényessé tétele volt, az állami halálbüntetés eltörlését és a magánbűn engedélyezését hangoztatta.

Rovatok