Wittelsbach Erzsébet császárné Sisiként híresült el, és lopta be magát a magyarok szívébe. Az egyes források szerint csodaszép, míg mások szerint csúnyácska nő, Ferenc József osztrák császár felesége több mint százhúsz évvel a halála után is állandó téma. A Magyar Nemzeti Múzeum aktuális kiállítása is rá fókuszál, csakúgy, mint az RTL Most+ új sorozata.
124 évvel a halála után nemhogy elnyelték volna az emlékét a letűnt korok végtelen bugyrai, hanem napról napra nagyobb népszerűségnek örvend. Erzsébet „kelendőségének” kulcsát kutattuk két Sisi-szakértővel, Vér Eszter Virág történésszel és Borovi Dániel művészettörténésszel, valamint egy aktuális tárlatvezetés keretén belül Harányi Nikolett Melinda múzeumpedagógussal és Janza Kata színésznővel, az Elisabeth musical címszereplőjével.
Február 20-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítása, a Wittelsbachok – Sisi családja című tárlat, amely közel száz eredeti műtárgyat mutat be: Erzsébet királyné élete, kora, környezete festményeken, ötvöstárgyakon, porcelánokon, fotókon és ruhadarabokon keresztül tárul a látogatók elé.
III. Lajos, az utolsó bajor király Magyarországon halt meg 1921-ben. A kerek évforduló alkalmából (a tárlat 2021 novemberében nyílt meg) egy időszaki kiállítással készült a múzeum. „A Magyarországot második otthonának tekintő uralkodó mellett családjának, a Wittelsbachoknak ismert és kevésbé ismert tagjai is szerepelnek a kiállításban, olyanok, akik fontos szerepet töltöttek be hazánk történelmében. A legismertebb és a magyar nép rajongását leginkább élvező Wittelsbach természetesen I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király felesége, Erzsébet királyné, akit közeli családtagjai Sisinek becéztek. Megjelenik a kiállításban a gyűlölt anyós, Zsófia főhercegné és egy kedves nagynéni, a magyarok által is nagyra becsült Karolina Auguszta királyné is” – olvasható az MNM honlapján.
Január 11-én rendhagyó tárlatvezetésre invitálta a múzeum a Sisi-szerelmeseket, ahol színházi kulisszatitkok is színesítették a programot. Harányi Nikolett Melinda zseniális történelmi tárlatvezetést tartott, míg Erzsébet királyné karakterének megformálásáról Janza Kata, a Magyarországon 1996-ban bemutatott Elisabeth musical címszereplője beszélt.
Erzsébetet úgy képzeljék el, mint a legérzékenyebb ismerősüket, akit bedobnak egy valóságshow-ba
– jellemezte a múzeumpedagógus a császárnét, akinek a személyisége fokozatosan változott a Burgban töltött idő múlásával.
Janza Kata elmesélte, hogyan fért bele Sisi híres-hírhedt fűzőjébe (eleinte még könnyen...), milyen mentális blokkokat kellett legyőznie a szívszorító jelenetek megformálásakor, hogyan énekelt torokgyulladással, és mely színésztársaival mulatott a legjobbakat a próbákon. A művésznő szerint a musical egyik erőssége, hogy a forgatókönyv nagyban támaszkodik történelmi forrásokra.
Janza Kata az Indexnek elmondta, Sisi színpadi megformálása (és persze az egész darab) rengeteget változott az évek alatt, a legújabb, Kecskeméten bemutatott adaptáció pedig már jóval modernebb megközelítéssel fordult a téma felé. Sőt szerinte Erzsébetnek egy XX. századi „megfelelője” is volt.
Én mindig Lady Dianával példálózom. Az ő története is a szemünk előtt zajlott, végig is néztük. A gyerekeit ismerjük: Vilmos és Harry hasonló tragédiát éltek meg, mint egykor Sisi lányai. Diana hercegnét is imádta a nép. Ő amolyan modern megfelelője volt Erzsébetnek.
Többféle Sisi-kultuszról beszélhetünk. Magyarország elég specifikus helyzetben van, hiszen a hagyományos kultusz nálunk elsősorban a kiegyezéssel és Erzsébet magyarok iránt érzett szimpátiájával függ össze, és ez a XIX. század végén, illetve a XX. század elején intézményes formát is kapott. A császárné Ausztriában máshogy viszonyult a feladataihoz, így az osztrákok is máshogy viszonyultak őhozzá. Ott nem alakult ki a magyarhoz hasonló pozitív kép róla: népszerű volt a szépsége miatt, ugyanakkor népszerűtlen, mert idővel egyre kevésbé vagy csak vonakodva látta el császárnéi feladatait
– fogalmazott Borovi Dániel.
Vér Eszter Virág tanulmánya szerint „az uralkodópár ambivalens megítélése Magyarországon is jellemző volt, noha egészen más előjellel, mint a birodalom nyugati felében. A vizsgált korszak magyar megközelítésében Ferenc József személye távolról sem a magára hagyott férfi vagy a családapa alakjaként rajzolódik ki előttünk. Erzsébet a férje viselkedése miatt inkább a távollétet választó, esetenként a férj politikájától is elhatárolódó, védelemre szoruló feleségként jelent meg a korabeli magyar közvéleményben. Ez együtt járt az iránta megnyilvánuló személyes(ebb) szimpátia erősödésével, amely a részben ismert magánéleti mozzanatok mellett összefonódott az uralkodó más téren is megmutatkozó elutasításával.”
A császárné csak a halála után, a XX. században vált popkulturális ikonná, amikor a róla szóló első könyvek és filmek megszülettek. Eszter és Dániel publikációjából megtudhatjuk, hogy Ausztriában az Ernst Marischka rendezésében napvilágot látott, 1955-ös Sisi-film a szovjetek kivonulása után az országimázs építésének eszköze volt. A trilógia második részének az 1956-os forradalom adta az aktualitást, sőt a záró képsorokban még a magyar himnusz is felcsendült.
A mai magyar közgondolkodás Erzsébetről alkotott képe a magyarországi kultusz hagyományán alapul, ám a Romy Schneider főszereplésével készült filmtrilógia is erőteljesen formálta azt. A trilógia történeteinek hűsége azonban több szempontból is vitatható. A fiatal, pályakezdő színésznő fizikai adottságait tekintve egyáltalán nem tűnt ideálisnak a szerepre, a császárné alakja sok esetben a valóságtól eltérő. Erzsébetet világosbarnának, világos szeműnek, alacsonynak vélik, noha az uralkodóné külső megjelenésében – sötét gesztenyebarna hajával, barna szemével, magas, nyúlánk, ám mellbőségét tekintve nőiesebb alkatával – egészen más szépségideált testesített meg, mint Romy Schneider
– írják.
A történet hátterében egyrészt Ernst és Hubert Marischka Sissy című, 1932-ben bemutatott operettjének szövegkönyve áll, melynek előzménye Ernst Décsey és Gustav Holm Erzsébet eljegyzésének történetét bemutató, Sissy’s Brautfahrt című komédiája volt. Az operett megfilmesítésének jogát a Columbia Pictures vásárolta meg, 1936-ban pedig elkészült Josef von Sternberg filmje The King Steps Out címmel.
A XX. század második felében megjelent alkotások már egyre inkább lázadó, önmegvalósító, nem a kor normái szerint élő nőként ábrázolják a császárnét, sokkal inkább a modern nőt megtestesítő karakterként tekintenek rá. A társadalmi normákkal való szembeszállás Erzsébet korában még nem dívik, később azonban egyre több nő áll a sarkára, és áll ki magáért – vagyis Sisi személyisége és viselkedése évtizedekkel megelőzi a korát.
Remek példa erre a császárné (a XIX. században) normasértőnek ítélt életvitele is, hiszen Erzsébet már-már túlzásba vitte a testmozgást és a diétázást. Ma azt mondanánk, étkezési és testképzavarral küzdött, nem tudott azonosulni az udvari társadalom elvárásaival, kritériumrendszerével. Úgy tűnhetett, mintha szándékosan provokálná őket, esetleg így akarna kitűnni környezetéből. A tudatos életmód napjainkban pedig még divatosabb, mint a XX. században, hát még, mint Sisi korában...
Még decemberben tűzte műsorra a Sisi című produkciót az RTL Most+, a német minisorozat azonban nem nyerte el a szakemberek tetszését. A modern köntösbe bújtatott uralkodópár (különösen a bizonyos vonásaiban feltehetően Ottó főhercegről mintázott, kurtizánokkal körülvett császár) alakja elég távol áll a történeti hűségtől. A Sisi-rajongókat kifejezetten felháborította a történelmileg hamis reprezentáció, mondván, hogy a sorozat kész szentségtörés és Erzsébet emlékének meggyalázása. Leginkább Sisi maszturbálós jelenete verte ki a biztosítékot a nézőknél, ami azért furcsa egy kicsit, mivel 2022-ben ilyesmiért már senkinek sem veszik a fejét Európában...)
Vér Eszter Virág szerint az okozza a fő problémát, hogy a műsor készítői olyan formátumot vettek az új sorozat alapjául, amelyre az osztrák császári család tagjainak élettörténete egyszerűen nem húzható fel. A Netflixen futó kosztümös produkció, A Bridgerton család sikeréből kiindulva a német sorozatban is megjelent a korhű öltözékek, szokások, hagyományok modernizálása, a mai néző igényeinek kielégítése. Szerencsésebb lett volna, ha a sorozat cselekményét formálják élettörténetük ismeretében, nem pedig fordítva. A legtöbb kritika emellett azért érte a sorozatot, mert megpróbálta leporolni az eredeti trilógiát, és igyekezett a mai igények szerint bemutatni a nézőknek. Még az emancipációs törekvések megfilmesítésével is kudarcot vallottak az alkotók, akik pedig a Bridgerton mellett A korona című Netflix-sorozatot is példaként vették.
Annak ellenére, hogy A korona is fikciós szálakkal teleszőtt alkotás, sokkal jobban megkomponált sorozat, mint a német gyártású Sisi, amelyben egészen más karakterekként jelenítik meg az uralkodócsalád egyes tagjait, mint a való életben. A szakértők szerint ez nem feltétlenül tévedésből fakad, hanem tudatos alkotói döntés egy fiktív történet készítése során. Arra vezethető vissza, hogy olyan korosztályt vagy nézői réteget céloztak meg, melynek tagjai nem feltétlenül ismerik Erzsébet történetét.
Hamarosan a Netflix is piacra dob egy Sisiről és Ferenc Józsefről szóló sorozatot The Empress címmel, amelynek a forgatását 2021 nyarán kezdték el. Majd kiderül, ők hogyan oldják meg a hitelesség és a filmes szempontok összeboronálását.
Szerencsére folyamatosan kerülnek elő – és jelennek meg – új, hiteles források az uralkodócsalád tagjairól, például eddig kiadatlan, korábban csak gyűjteményekben hozzáférhető iratanyagok (Rónay Jácint naplótöredékei), így egyre több dokumentum teszi lehetővé, hogy korhűbb, hiteles képet kapjunk Sisiről és a császári családról.
(Borítókép: Janza Kata tárlatvezetése a Wittelsbachok – Sisi családja című kiállításon. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)