András Ferenc Kossuth-díjas rendező, Huszti Péter színművész, Rófusz Ferenc Oscar-díjas animációs rendező, Szakács Györgyi jelmeztervező és Udvaros Dorottya színművésznő kiemelkedő pályáját ismeri el idén a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjjal a Magyar Mozgókép Fesztiválon.
Az Oscar-díjas Rófusz Ferenc az Indexnek elmondta, hogy kicsit furán érzi magát életműdíjasként. Igaz, hogy augusztusban ünnepli 76. születésnapját, de még egyáltalán nem zárta le életművét. Kollégáival Hieronymus Bosch Gyönyörök kertje című triptichonjának pokol részéről készítettek kétperces animációt, mintegy előtanulmányként egy nagyobb, nyolcperces filmhez.
A pokol sajnos nagyon aktuális téma erkölcsileg és a szomszédos háborúk miatt is – mondja az alkotó. A Szépművészeti Múzeum Bosch-kiállításán már látható a tanulmányfilm, és pályáztak a teljes mű elkészítésére is. Erről is elárult néhány részletet:
Azt találtam ki, hogy úgy mutatjuk be a figurákat, jeleneteket, mintha a néző Bosch fejében lenne, az ő szemével látna. Nagyon komoly kihívás, talán még nagyobb, mint amivel az Utolsó vacsoránál szembesültünk. Őrület lesz, szegény kollégáim már fogják is a fejüket, de alig várjuk, hogy nekifogjunk.
Rófusz Ferenc Kossuth-díjas animációs rendező, a Nemzet Művésze 1981-ben A légy című rövidfilmért kapta meg az Oscar-díjat. Ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – itthon nem kapott megfelelő feladatokat, így aztán 1988-ban kivándorolt Kanadába, ahol saját stúdiót alapított.
2001 óta ismét Budapesten él, az animációs projektek mellett tanítással is foglalkozik. 2019-ben – az ötlet megszületése után 40 évvel – sikerült bemutatnia a Leonardo da Vinci remekművét „megmozdító”, Az utolsó vacsora című animációját. Június 10-én 11 órakor a Latinovits–Bujtor Játékszínben a közönség válogatást láthat alkotásaiból.
András Ferenc Kossuth-díjas rendező nevéhez fűződik az 1977-es, Balaton-felvidéken játszódó Veri az ördög a feleségét című társadalmi szatíra, ami a gulyáskommunizmus világának tartott görbe tükröt. A Dögkeselyű az értelmiség lecsúszásáról mesélt Cserhalmi György emblematikus alakításával egy, a műfaj magyarországi alapművének tekintett krimibe ágyazva.
1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, emiatt évekig nem forgathatott. Június 12-én 21 órakor Balatonalmádiban, a Wesselényi strandon óriáskivetítőn láthatja majd a közönség a legendás Dögkeselyűt – adja hírül az MMF.
Huszti Péter színpadi alakításai mellett több mint száz tévé- és mozifilmben tűnt fel. 1974 óta tanít, 1994 és 2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt. Sokoldalú színészi pályafutásán túl színházi rendezőként és íróként is elismert alkotó. A főiskolát Várkonyi Zoltán osztályában végezte el, aki
később az 1970-es évek egyik legnagyobb közönségsikerében, a Fekete gyémántok című Jókai-adaptációban bízta rá a főszerepet.
A filmet június 11-én 14 órakor vetítik Veszprémben a Latinovits–Bujtor Játékszínben.
Szakács Györgyi a magyar jelmeztervezés egyik megújítója, több mint 800 színdarab munkálataiban vett részt, az 1980-as évek óta pedig több mint 30 mozifilmben viselték az ő ruháit: Ralph Fiennes A napfény ízében, a Napszállta titokzatos kalapos lányát alakító Jakab Juli, vagy éppen A martfűi rém szereplői. A filmet június 11-én 14 órakor a veszprémi Agórában nézheti meg a közönség.
Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a filmes mellett a magyar színházi életnek is megkerülhetetlen alakja. Olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Sándor Pál, Szabó István vagy Jancsó Miklós. Játszott az ikonikus magyar krimiben, a Dögkeselyűben is. A Te rongyos élet című szatírájában kitelepített dívaként mutatja be az ötvenes évek kíméletlen és embertelen világát. Bacsó Péter filmjében június 10-én 23 órakor láthatják a filmbarátok a Latinovits–Bujtor Játékszínben.
Hildebrand István a magyar filmművészet legendás operatőre volt. Pályáját a Filmhíradó operatőreként kezdte, az 1960-as években Keleti Márton és Várkonyi Zoltán látványos szuperprodukcióiban dolgozott, ő fényképezte többek közt az Egy magyar nábobot, a Kárpáthy Zoltánt és A kőszívű ember fiait. Stílusát a kísérletező kedv is jellemezte, amelynek legszebb példája Bódy Gábor Psychéje. Emléke előtt egyik legkiemelkedőbb munkájával, a ritkán látható Katonazene vetítésével tiszteleg a fesztivál június 12-én 17.30-kor a veszprémi Hangvillában.
Az ünnepélyes díjátadót, a Magyar Mozgókép Fesztivál kiemelt eseményét 2022. június 11-én este Balatonfüreden tartják. A június 9–12. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustra a legújabb magyar filmek vetítése mellett megemlékezik a 100 éve született Pécsi Sándorról a Kár a benzinért című vígjátékkal, a 120 éve született Jávor Pálról pedig a Toprini nász című felújított klasszikussal. A 150 éve született Janovics Jenő előtt Kertész Mihály A tolonc című 1941-es filmjének vetítésével – melynek producere volt – tisztelegnek a fesztivál rendezői.
(Borítókép: Jelenet a Te rongyos élet című filmből. Fotó: Mozgókép Fesztivál)