A Magyar Zene Háza januári nyitása óta Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális intézményévé vált, már több mint 440 ezren jártak a Liget Budapest részeként megvalósult intézményben, ezzel egy szempillantás alatt a fővárosi kulturális élet meghatározó helyévé lépett elő. Idén ősszel újabb attrakciókkal gazdagodik a ház kínálata: ismert fellépőkkel, kísérletező alkotóművészekkel, ismeretterjesztő programokkal, novemberben pedig a magyar poptörténetet bemutató, átfogó és elképesztően látványos időszaki kiállítással várja a látogatókat.
Az épület nemcsak az egyik leglátogatottabb, de a közösségi médiában Magyarország egyik legtöbbet posztolt épületévé vált. A japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett házat a világ legjobb kortárs épületei között tartja számon a nemzetközi turisztikai- és építészszakma.
Számos „első alkalomnak” adott otthont a Zene Háza:
Először járt Magyarországon az amerikai soul, jazz és rock’n’roll zenét ötvöző Delvon Lamarr Organ Trio, a Grammy-díjas Aiofe O’Donovan, de itt tartott lemezbemutató koncertet a Kéknyúl, Veni és az Anima Sound System is. Frenetikus koncertet adott a Battles, dupla teltház élvezte Robert Henke retrofuturista audiovizuális műsorát
– derült ki a sajtóközleményből.
Magyar és külföldi előadók első alkalommal léphettek együtt színpadra: izgalmas egymásra találás volt a tuvai Huun Hur Tu és a Kerekes Band koncertje, korok és világok fonódtak össze a Szent Efrém Férfikar és a korzikai Ensembele Tavagna műsorában. Társművészetek kapcsolódására jó példa a Neked8 koncertje, mely az abszurd témáját járta körbe Örkény István segítségével. A város-sorozat részeként első alkalommal Debrecen zenei élete mutatkozott be, kurátori hétvégék keretében pedig Harcsa Veronika, majd Lukács Miklós szerkesztette a programot a Házban.
„Újításban nincs hiány a Házban, az állandó kiállítás forradalmasította a hazai klasszikusabb kiállítási élményt, a program iránti érdeklődés a nyitás óta töretlen, január óta már több mint 40 ezren váltottak rá jegyet. A Hangdóm kísérleti produkciói több mint 35 ezer látogatót vonzottak a Házba, a magyar könnyűzenére fókuszáló könyvtár, a zenepedagógiai programok élmény alapú foglalkozásai mind újat adnak a zenei nevelésben” – mondta Horn Márton intézményigazgató.
A tavaszi félév folytatásaként az őszi szezonban is számos dalszerző-előadó lép fel: a hiphop egyik vezető, forradalmi zenekara, az Injury Reserve koncertet ad, az amerikai alternatív rock meghatározó alakja, Sun Kil Moon, a nagy személyes történetmesélő is emlékezetes programnak ígérkezik. Fellép Becca Stevens, aki a jazztől a folkon át a popig játszik az alműfajokkal, a rangos Mercury-díjra jelölt Sam Lee a Brit-szigetek népdalaiból indul ki, a Grammy-díjas Chris Thile mandolinjával a bluegrass és az americana stílusokat helyezi fókuszba. Az izlandi ADHD, aki a jazz és a rock, a posztrock közös pontjait keresi, az amerikai The Bad Plus pedig avantgárd jazzbe ültet rengeteg híres popdalt David Bowie-tól a Pink Floydon át a Nirvanáig.
Magyar popzenéből ugyancsak széles kínálat várja szeptember közepén a hazai előadók rajongóit, Dés András osztrák és hazai zenészekkel kollaborál, majd Sebő Ferenc munkássága előtt tisztelgő produkció lesz látható, és Zoránt is fellép. Ősszel folytatódnak a hosszabb kifutású, tematikus események, rögtön szeptember 1-től négy napra a távol-keleti klasszikus zenéé a terep, neves japán és magyar zenészek adnak közös koncerteket a Távol-keleti Komolyzenei Fesztiválon.
Folytatódik a tavasszal indított város-sorozat, ezúttal Veszprém zenei élete mutatkozik be a Házban, Likó Marci és Géczi János zenés irodalmi estje mellett a záró gálakoncerten a Mendelssohn Kamarazenkar és Snétberger Ferenc is játszik. Ősztől az Operabeavató széria is beköltözik a Zene Házába, a Bánk bán egész évadon át tartó világának lesz a helyszíne, és a nagysikerű Brain Bar programsorozat is a Házban keresi a választ arra, hogy mi tesz minket emberré.
Az állandó kiállítás és a hangokkal kísérletező Kreatív Hangtér májusi átadása után novemberben megnyílik a magyar pop történetét bemutató időszaki kiállítás is. Az állandó kiállításhoz hasonló technikai megoldásokon keresztül az új tárlat 1957-től, az első magyar lemez születésétől 1993-ig, a Sziget Fesztivál megjelenésééig veszi végig a pop alakulását hazánkban.
A Zene Háza védjegyeként is nevezhető ismeretterjesztés nem csak önállóan, hanem a koncertprogramok és a kiállítások tartalmaként is megjelenik a Házba. A koncerteken rendszeresen találkozhat a közönség olyan különleges tartalmakkal, melyek a zenehallgatás élményét egészítik ki, ilyen például a szeptembertől induló infó-koncert műfaja, mely az ismeretterjesztést és a zenehallgatást hozza egy platformra. A kiállítások is gazdagodnak az interaktív tárlatban mikro-koncertekkel, amik lehetőséget adnak az aktuális témához illő élőzene-hallgatására.
Ősztől folytatódik a legkisebbek körében nagy népszerűségnek örvendő Ringató foglalkozás, míg filmvetítésekkel zenetörténeti barangolásokkal, közös énekléssel és zenéléssel elindul az idősebbeket összehozó klubélet is. Felnőttek számára indított szabadegyetemi program részeként folytatódik Tóth Árpád karnagy nagysikerű Hangadó sorozata a világtörténet legnépszerűbb dallamaival, míg Bognár Szilvia a magyar népdalokat dolgozza fel közös zenéléssel, énekléssel. Juhász Előd zenetörténész önéletrajzi beszélgetéseket tart Marton Évával, Zoránnal, Vásáry Tamással és Wolf Péterrel Aranyalbum című programsorozata keretében. Folytatódnak a népszerű könyvtári programsorozatok is, a Rock and Roll szabadegyetem és Rockfilmklub is.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)