Index Vakbarát Hírportál

A Mi Hazánk a díszmagyarral elébe ment a vármegyéknek

2022. július 3., vasárnap 16:03

Most, hogy kiderült, a kormány újra használná a vármegye és a főispán elnevezést, érdemes felidézni azt a pillanatot, amikor és ahogyan tavasszal a Mi Hazánk frissen megválasztott országgyűlési képviselői megjelentek a Parlament épületében. A kifutókon is találkozhatunk kalocsai vagy matyó mintákkal, a különböző politikai rendezvényeken pedig egyre többször láthatunk díszmagyart. Mindez divat volna, valaminek a kezdete vagy valaminek a folytatása?

Van egy fotó: a Mi Hazánk politikusai Bocskaiban és Atilla-viseletben állnak sort parlamenti bevonulásukkor – miután a 2022-es országgyűlési választáson a párt képviselői bejutottak a törvényhozásba. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai kérdésünkre, hogy miért viseltek díszmagyart az országgyűlés alakuló ülésén, így válaszoltak:

A Mi Hazánk képviselői azért viseltek díszmagyart az országgyűlés alakuló ülésén, mert tiszteljük a történelmi hagyományainkat, tiszteljük a Szent Koronát és magát a Nemzet Templomát, s azért, mert mi nemcsak magyarul beszélünk, de azok is vagyunk, és szerintünk nem ildomos tornacipőben és farmerban érkezni ilyen jeles eseményre, mint ahogyan azt tette a Momentum több képviselője. 

Megtartotta történelmi jellegét

A Bocskai- és Atilla-viselet utoljára az 1930–40-es években volt divatos a társadalom felsőbb rétegeiben bizonyos ünnepi alkalmakon, ám a díszmagyar története a XVIII. századig nyúlik vissza, és a XX. század közepéig hasonló szerepe volt a társadalomban. Fülöp Hajnalkát, a Néprajzi Múzeum muzeológusát is megkérdeztük, mit kell tudni erről a viseletről, és ezt mondta:

Modern környezetben a díszmagyar azt jelzi, hogy az illető fontosnak tartja a világ tudtára adni: a történeti magyar értékeket tiszteli, azokkal azonosul – ettől persze még nem tudjuk, milyen értékekre gondol pontosan.

A Mi Hazánk politikusai válaszából ez ugyan nem derül ki, ám szavaikból nem csupán a hagyománytisztelet olvasható ki, a ruhaválasztás indoklásakor politikai oldalválasztásuk is megjelenik:

Mi nem csak szavakban magyarkodunk, mint a kormány nagy része, mi mindennap meg is éljük azt. Ezt az alkalmat, amikor az elmúlt több mint három évtized után végre egy valóban nemzeti értékrendet valló pártként bekerültünk a magyar országgyűlésbe, ünnepnapként éltük meg, és a magyar ember ünnep alkalmával a legszebb ruháját ölti magára. Ünnepnap volt ez, hiszen attól kezdve az a megtiszteltetés ér minket, hogy a nagy elődök nyomdokain haladva nemzetünket szolgálhatjuk. Viseletünkkel megtiszteltük a Nemzet Templomát, és megtiszteltük a választókat is, akik ezt a felhatalmazást adták számunkra. Aki nem tiszteli az ünnepet, az valójában a választókat sem tiszteli.

Szépség és színpompa?

A XIX. század első negyedében kialakult a hétköznapokon is viselhető magyar ruha, és később a monarchián belüli kisebbségi lét és az osztrák-német kultúrával szembeni ellenállás, a hazaszeretet kifejezőerejévé vált. A viselet ugyanakkor folyamatosan változott az aktuális divatirányzatoknak megfelelően, ám történelmi jellegét végig megtartotta.

A díszmagyart a XX. században már inkább csak jelentősebb alkalmakra vették fel a férfiak, ilyen volt például IV. Károly 1916-os koronázása, az 1938-as eucharisztikus kongresszus, valamint a második világháború idején rendezett országos állami és egyházi ünnepségek.

Korabeli magyarázat

„A kiegyezés után a férfiak díszruhája magyar maradt. Nem az ünneplő, hanem a nagy gála, amikor Nyugat-Európában frakkot vettek az urak. Főispán beiktatásán, képviselőház megnyitásán, szoborleleplezésen, nagy fogadásokon csodálhatják meg a külföldi vendégek a díszmagyart, a régi magyar viselet színpompáját, szépségét.” (F. Dózsa 1989:11, idézi Benedek Rózsi szavait a Muskátli című kézimunkaújság 1941-ben megjelent számából.)

A Bocskai-viselet Bocskai István fejedelemről kapta a nevét, de arra nincs egyetemlegesen elfogadott válasz, hogy miért. A viselet az 1920-as évek polgári öltözködésében jelent meg, az első és a második világháború között pedig leginkább a középosztály és a diákság hordta, utóbbi egyenruhaként.

Atilla vs. fiatalság

A magyaros öltözetnek már a XVIII–XIX. században is volt politikai jelentése, hiszen a nemzeti mozgalmak jellegzetes viseletének számított. A Bocskai fő jellegzetessége a zsinórozott gomboló, ami a XVIII. században jelent meg, és népszerű is maradt a XX. század közepéig. Viselői ezzel a ruhával nemzeti öntudatukat akarták megmutatni a világnak. 

A XXI. században leginkább csak kiemelkedően fontos ünnepi alkalmakon láthatunk díszmagyart. Bár a viselet nem lett annyira trendi az utóbbi időben, mégis egyre többször jelenik meg. A fiatalok körében azonban éppen leszállóágban van az érdeklődés a népviseletek és a népművészet iránt.  

„Mivel a fiataloknak általában nehezükre esik akár egy sima fekete-fehér ünneplőt is felvenni valamilyen alkalomra, nem gondolom, hogy az Atilla meg a magyaros jellegű kosztüm vonzó lenne számukra, kivételek természetesen mindig lehetnek” – véli Fülöp Hajnalka.

(Borítókép: Mi Hazánk Mozgalom)

Rovatok