Index Vakbarát Hírportál

Az Elk*rtuk után az erdélyi Trónok harcára készül Bokor Barna

2022. július 25., hétfő 14:32

Nyolcrészes magyar történelmi-politikai thrillersorozatot készít a Megafilm és az MTVA a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A sorozat Móricz Zsigmond háromrészes Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című kötete alapján készül. Bethlen Gábor szerepét az a marosvásárhelyi színész, Bokor Barna alakítja, aki az Elk*rtuk című filmben az Endre néven szereplő közvélemény-kutatót játszotta.

A darabokra szakadt Magyarországot nyugatról a Habsburgok, keletről a törökök szorongatják. A két hatalmas birodalom közé ékelődött be a szabad magyarság utolsó bástyája: Erdély. Gyilkos harcok folynak a trónért, amelyből Báthory Gábor kerül ki győztesen. Ő nem békét akar, hanem visszaszerezni Erdély rég elvesztett dicsőségét – bármilyen áron. Szembeszegül a nagyhatalmi érdekekkel és az őket kiszolgáló belső ellenséggel, ám a hatalom, az alkohol és a nők mámoros háromszögében végül szembefordul tanítómesterével, a békepárti Bethlen Gáborral is. A tét a magyarság megmaradása – olvasható a sorozat szinopszisában. Ön formálhatja meg a sorozatban Bethlen Gábor karakterét. Ez erdélyi színészként különösen fontos szerep? 

Igen. Egyszerre van magyar, erdélyi és székely indentitásom, így Bethlen Gábor székely főkapitány szerepe kihívás és egyben teher a sokunkban élő Bethlen-kép alkotta elvárás miatt, ezért is nagy megtiszteltetés a szerepre való felkérés. Sokat olvastam róla, mióta először felmerült annak a lehetősége, hogy eljátszhatom, hiszen az iskolai emlékeim sajnos nekem is hézagosak még a történelmünk nagyjaival kapcsolatban is.

Hol járt iskolába?

Szovátai vagyok, ott jártam általános iskolába, Székelyudvarhelyen voltam középiskolás, és Marosvásárhelyen színművészeti egyetemista.

Hogyan tanították gyerekkorában Romániában a magyar történelmet?

Akkoriban másképp, mint most, a magyar történelmi személyiségek nem nagyon szerepeltek a hivatalos tantervben, de ma már Bethlen Gábornak is szép emlékezete van a román történelemben.

A tanárai azért becsempészhették az erdélyi magyar történelmet az oktatásba?

Rejtve, óvatosan, de tanították. Ezek persze egyéni döntések voltak a tanárok részéről, némi kockázattal járt a nyolcvanas évek Romániájában ilyesmivel játszadozni. Viszont Szováta akkor még szinte színmagyar település volt, ott az a néhány román gyerekek tanult meg magyarul, akikkel a játszótéren bandáztunk. Olyannyira, hogy azóta is rendelkeznek valamiféle nyelvi ismerettel.

Mindezt azért kérdeztem, hogy vajon mennyire ismerhette meg fiatalkorában Erdély történelmét, Bethlen Gábor valódi érdemeit.

Látja, ezért is jó, hogy készül a film, közelebb hozza a történelmi alakokat. Nekem töredékes ismereteim voltak. Természetesen sok mindent tudtam róla, és most újratanulom.

Építkezések és példaképek

Magyarországon sem tülekednek azok a fiatalok, akik tökéletesen tisztában lennének Bethlen Gábor, Báthory Zsigmond, Báthory Gábor vagy épp Bocskai István cselekedeteivel.

Számomra is akkor váltak érthetőbbé az összefüggések és tények, amikor dolgozni kezdtem a tudásért. Az online világban már nem fektetünk a dolgokba elegendő munkát, holott azok az emberek, akikről beszélünk, iszonyatosan sokat dolgoztak életük során önmagukon túlmutató, nemes célok eléréséért. Bár a szórakozást sem vetették meg, mindenesetre ma már meg se tudjuk közelíteni őket. Jóval közönyösebbek vagyunk, a mostani életcélok jóval egyszerűbbek, közönségesebbek hozzájuk képest. Úgy képzeljük el, mintha a korabeli építkezés és a mai épületek párhuzama érvényes lenne az emberekre is: régen az épületek évtizedekig épültek és évszázadokig fennmaradtak. Ma a modern technológiával pikk-pakk felhúzzák, de ki tudja, mekkora a szavatosságuk.

Hogy építette fel magában Bethlen Gábor karakterét, milyen képe van róla?

Még mindig építkezés alatt áll. Bethlen Gábor példakép, emlékezete közös örökségünk része. És igen, jó kérdés, hogy ismerjük-e nemzeti hőseinket elég közelről és elég személyesen. Az emberi minőségek és értékek kutatása a kortársaink körében sem egyértelmű és pontos. Hozzám talán a legközelebb álló történelmi karakter Bethlen Gábor. Jelenleg – a lovaglás és szövegtanulás mellett – éppen az a kérdés foglalkoztat, miért maradt Báthory Gábor fejedelem mellett, holott teljesen ellentétes személyiségek voltak. Bethlen önazonos, folyamatosan dolgozó, meg nem alkuvó személyiség, mértékletes, kitartó, Báthory pedig egy kiszámíthatatlan „rocksztár”. Sokszor megalázta, sodorta életveszélybe, mégis mellette maradt a bukáságig. Pedig Bethlen pontosan tudta, hogy neki van igaza, amit a történelem is bizonyított, hiszen neki köszönhetjük azt a rövid korszakot, amit Erdély aranykorának is neveznek.

Erdély megmaradása a Habsburgok és a törökök közötti kötéltáncon múlott, hol ide, hol oda kellett csapódni a túlélésért. Lát ebben mai párhuzamot?

Igen. Nem sokat javult a helyzet azóta. Sok a párhuzam az akkori és a mai történelmi helyzet között. Bethlen látta az idők parancsát, békét és valódi uniót teremtett, ahol az együtt élő nemzetek kölcsönös tisztelet és elfogadás alapján éltek egy olyan korban, amikor ez lehetetlennek tűnt.

Hallottam már a magyar Trónok harcaként is emlegetni a sorozatot. Ilyesmire számíthatunk?

Most épp sok történelmi témájú film készül. Remélem, hogy ezek között a mi erdélyi történetünk is megtalálja a saját helyét, közönségét. Ezt a sorozatot sok szempontból joggal nevezhetnénk az erdélyi Trónok harcának is, valóban monumentális lesz a látványvilág, de míg az egy kitalált világban játszódik, a miénk valóságos eseményeken alapul. Abban is különbözünk, hogy a mi sorozatunkban a karakterek megfejtése és a köztük lévő viszony áll a központban.

Mese, thriller, történelem

Hogy esett magára a választás Bethlen Gábor szerepében?

Öt éve voltam először a sorozat castingján, de akkor valami miatt nem indult el a forgatás. Én idősebb lettem, de az a kollégám, aki most megkapta Báthory szerepét, akkor még igen fiatal volt, tehát neki kifejezetten használt ez a pár év csúszás. Az én filmes életem viszont azon a castingon indult, mert Helmeczy Dorottya, a Megafilm producere később visszahívott az El a kezekkel a Papámtól! című produkcióba. Nagy öröm volt számomra, végre kipróbálhattam magam nagyjátékfilmben is. De közben folyamatosan dolgozott bennem az Erdély-film ötlete, hiszen ezt a történetet a szívemben őrzöm, rengeteg kapcsolódási pontom van a szereppel, mondanivalóm van általa. Közben egy másik szerepre is meghívtak Dorottyáék. Ez volt az Elk*rtuk című politikai thriller. Ez szintén politikai dirr-durr, ami az egészen közeli múlt történéseit dolgozza fel, és most végre elindulhat az Erdély-sorozat.

Magyarországon meglehetősen erős politikai indulatokat kavart az Elk*rtuk. Hogyan értékeli azt a munkáját?

Nem én értékelem. Az értékelést a közönségre bízom. Az utóbbi időben a politikai szerepek találtak meg, ez a sorozat is egy történelmi politikai thriller.

Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója fel is jelentette a filmet. Erről mi a véleménye?

Nem tudok erről mit mondani. Nem engem jelentett fel, én egy Endre nevű karaktert játszom. Szerintem a producerek foglalkoznak a témával, nekem színészként a saját feladatommal kell foglalkoznom. De most, hogy szóba került, fel is hívom Kálomista Gábort, a film producerét, és megkérdem.

Egy nagy csörte már volt Gubás Gabival, őt kollégák is támadták, mert vállalta Dobrev Klára karakterét. Magát megkímélték?

A botrányok inkább a film nézettségét segítették. Azt pedig kicsit erősnek érzem, és nem tartom etikusnak, ha egy színész vonja felelősségre a kollégáját egy szerep miatt. Engem valahogy elkerültek a személyes támadások. Talán azért is, mert ilyen szempontból rezervátumban élek Marosvásárhelyen.

Megbánta, hogy vállalta?

Nem bántam meg, viszont döbbenetes nézni, hogy ilyen szélsőséges indulatokat válthat ki egy film.

Hogyan tudja összeegyeztetni a színházi munkájával a forgatásokat?

Úgy alakultak a dolgaim, hogy az őszi évadot a Thália Színházban kezdem. Itt is békésen dolgoznak egymás mellett az egymástól eltérő világnézetű alkotók, én az ilyen helyeket szeretem, és az egyeztetéssel sem lesz probléma.

2006 óta dolgozik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznál. Milyen érzés ennyi idő után színházat, sőt országot váltani?

Még nem tudom, hiszen csak most váltok. Az ember nagyon jól érzi magát a komfortzónájában, és vágyik a változásra is. Ráadásul az elmúlt évben tanársegédként taníthattam is a marosvásárhelyi egyetemen, azt is nagyon szeretem. Még nem látom, ez hogyan folytatódik idén, de nagyon jó tapasztalás volt diákokkal foglalkozni. Kiröppent egy évfolyam, észre se vettük, és most izgulhatok értük. Többüknek már sikerült leszerződniük, és van olyan egykori diákom is, akivel ebben a sorozatban már együtt dolgozhatunk.

Marosvásárhelyen gyakorlatilag két színház működik egy épületben, a magyar és a román. Ez miként funkcionál?

Jól. Egy izgalmasabb magyar előadásra bejönnek románok is, és mi is megnéztük a román társulat fontosabb előadásait.

Jól beszél románul?

Nem jól, de beszélek.

Van átjárás a társulatok között, maga például játszott román nyelven?

Igen, volt rá példa. A nyelv furcsa dolog, ha nem az anyanyelveden játszol, rájössz, hogy egészen máshonnan szólalsz meg, másutt vannak a súlypontok, máshova memorizálsz, szinte más színésszé válsz. Egész más regisztereket érint meg benned, megváltoznak a gesztusaid is. Színészként nagyon izgalmas feladat.

Melyik szerepről van szó?

A Három nővérbe kellett beugranom románul, Versinyin szerepére. Nagy szerep, rengeteg szöveg, haboztam is, de végül nagyon nem bántam meg. Egyrészt sikerült leküzdenem az idegen nyelvvel kapcsolatos félelmeimet, illetve olyasmi sült ki belőle, ami engem is meglepett.

Egy kétnyelvű színházban lehetséges olyan kétnyelvű előadás, ahol egy darabon belül románul és magyarul is megszólalnak a színészek?

Lehetséges, volt is már több ilyen kísérlet épp a békés egymás mellett élés jegyében. Ezekben nyilván megjelentek a konfliktushelyzetek és azok feldolgozási lehetőségei. Ezek az előadások nem minden esetben jutottak el a katarzisig, hiszen az egyik oldal számára se könnyű, amikor szembesülnünk kell magunkkal. De mindenképp fontosak az ilyen párbeszédek, még ha nem is látszik azonnal az eredmény. Jelenleg sajnos folyamatosan zajlik a fanatizálódás a politikai szinteken, ugyanakkor a színház feladata most is, ahogy mindig, az érzékenység és a nyitottság fenntartása.

Lehetne egyszerű is

Több színésszel beszélgettem már, akik erdélyi magyar színházakban dolgoztak, és mindannyian azt mondták, hogy jó viszonyban vannak egymással a magyar és a román művészek. Maga is így látja?

Ezt én is így tapasztaltam. Magam mindkét színházi világot szeretem. A magyar analitikusabb, elemzőbb módszerekkel dolgozik, a románok fejessel kezdik, be a mélyvízbe, és onnan haladnak tovább. A kettő együtt nagyon jó iskola. Ilyen szempontból Marosvásárhelyen szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a magyar szakma krémjével és a román rendezői gárda legjobbjaival is volt alkalmunk dolgozni.

Lehetséges, hogy amikor az emberek értelmes dolgokkal ütik el az időt, eszükbe se jut, hogy egymást piszkálják?

Igazából ilyen egyszerű is lehetne az élet. 

Az a baj, hogy nem az egyszerűség és az emberek működő együttélési modellje a minta a felül lévők számára. Talán nekik nem is feltétlen érdekük, hogy minden jó legyen.

Ez régen is így volt, de időnként akadtak Bethlen Gáborhoz hasonló, nagy formátumú személyiségek, akik valahogy mégis tudtak nagyot alkotni szinte a semmiből is. Amikor Bethlen fejedelem lett, üres volt a kincstár, ellenségek vették körül, mégis létrehozott valami csodálatosat.

Erről szól a sorozat?

Nagyjából, de persze ez egy televíziós sorozat, amelyben Bethlen Gábor is hús-vér ember, nem egy szobor vagy egy figura a kétezer forintos bankjegyen, akit természetesen egy nő – ki más – képes kimozdítani a rendíthetetlenségéből. Valódi ember, tele érzésekkel, érzelmekkel, hibákkal és erényekkel, és annak lenni nem könnyű feladat.

Tehát van szerelmi szál is?

Hogyne lenne. Bethlen addig vigasztalgatja Báthory Gábor elhanyagolt feleségét, amíg kicsit bonyolulttá válik a helyzet. Tehát ebben a történetben minden van, amitől egy sorozat érdekes lehet: történelem, politika, harcok, árulás, fejlődő, változó karakterek, ármánykodás, humor, dráma és szerelem.

Lesznek más erdélyi színészek is a produkcióban?

Sokan, és ezt igen fontos döntésnek tartom a Megafilm részéről. Jönnek kollégák Sepsiszentgyörgyről, Nagyváradról, Temesvárról, Marosvásárhelyről is, ami tényleg csodálatos.

Mikor indul a forgatás?

Július 25-én.

Kosztümös filmre számítsunk?

Egy kicsit elemelt múltban játszódik, tehát nem törekednek arra az alkotók, hogy minden jelmez az utolsó gombig múzeumi hitelességű legyen, de nem is ez a cél. Olyan vizuális világot hoznak létre, ami felidézi azt a korszakot, de nem tapad minden apró részletében hozzá.

Kiknek szánják ezt a sorozatot, milyen nézőkre számítanak?

Valójában mindenkinek, aki szereti a történelmet, a sorozatokat. Említettük korábban a Trónok harcát – akinek az tetszett, szerintem ennek is örül majd.

(Borítókép: Bokor Barna. Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Rovatok