Bajban vannak a hazai zenekarok, ugyanis eddigi támogatásuk jelentős részéhez, mintegy a feléhez nem jutnak hozzá. Megkerestük a Concerto Budapest zenekart, hogy megtudjuk, mit is jelent ez az elvonás. Kérdéseinkre Szabó Stein Imre, a zenekar nemzetközi stratégiai főtanácsadója válaszol.
Éhező zenekarok viadala címmel interjút készítettünk Zsoldos Dáviddal, a Magyar Zenei Tanács elnökével, amelyben szó esik arról a kialakult helyzetről, amely jelentősen átszabhatja a magyar klasszikus zene és a zenekarok piacát. Táblázatot is közöltünk, abból kiderül, hogy a baj nem kicsi.
A Concerto Budapestet az Index olvasói jól ismerik, hiszen az elmúlt években koncertjeiket élőben közvetítettük. Legutóbb, mielőtt a megszorítások miatt a zenekar is nehéz helyzetbe került volna, arról számoltunk be, hogy a zenészek Angliában turnéztak. Az erről készült filmet lejjebb gördítve meg is nézhetik, most csak az Indexen. Interjú Szabó Stein Imrével.
Úgy tudjuk, jelentős állami támogatástól esik el a Concerto Budapest. Ez milyen összegű, és milyen hatással van a zenekar életére, terveire: maradnak-e el koncertek, utazások, el kell-e bocsátani bárkit is?
Mint a zenekar nemzetközi stratégiai főtanácsadója, illetve filmjeik rendezője, nem vagyok hivatott a gazdálkodást érintő kérdésekkel kapcsolatban nyilatkozni, de mint azt egy korábbi hivatalos nyilatkozatában közölte a zenekar vezetősége, a 2022. évi állami támogatásának csaknem 55 százalékos elvonásával kényszerült szembesülni. Emiatt nem tudta megtartani a Concerto Budapest az Európában lényegében egyedülálló és teljesen hiánypótló, 2022. november 19–20-ra meghirdetett A Hallgatás Napja kortárs zenei fesztivált.
Ezzel együtt járt, hogy azt az internetes élő közvetítési tartalmi megállapodást már nekem kellett lemondanom a New York-i The Violin Channellel, amely múlt évben 600 ezres elérést és több mint 200 ezer tartam nézőt hozott a világ minden tájáról. Hadd tegyem hozzá, bár kifejezetten irtózok a felkiáltó mondatoktól, hogy itt a hazai és nemzetközi kortárzene színe javáról, egy 12 órás monstre élő közvetítésbe sűrített 8 koncertről és mintegy 40 műről van szó!
Ebben az évben az egészet megálmodó Keller András mellett a szintén – zeneszerzőként és karmesterként is – világhírű Eötvös Péter vezényelt volna. A Magyar Kincsek sorozat november 27-i koncertje is elmaradt a Pesti Vigadóban, és sajnos új fejlemény, hogy a december 3-i, Zeneakadémián zajló Hallgassunk Schubertet! minifesztivált is el kell halasztani. Keller András döntése alapján a 2023. január 1-jei Újévi koncertet sem hallhatja a közönség. A Schubert-koncertet 2023. január 28-ára tolták el.
Átmenetileg le kellett mondani egy fontos USA-turnét, januárban lett volna.
A Hallgassunk Schubertet! ügye már az Index.hu közönségét is érinti, hiszen immár két éve – legjobb tudomásom szerint nemzetközileg is egyedülálló együttműködés keretében – évente több alkalommal az Index.hu címlapján követhette alkalmanként százezres léptékű közönség a Concerto Budapest hasonló tematikus koncertfolyamait. Azzal, hogy többek között a két Mozart-nap, a Beethoven-nap, a Hallgassunk Brahmsot!, a Viva La Viola! vagy a 2021. október 23-i ünnepi koncert filmes igényű közvetítéseinek címlapot adott az Index.hu, rendkívüli lépést tettünk közösen a komolyzene közönségének bővítésében és fiatalításában.
A minifesztiválokat Keller András álmodta meg, ezek lényegében missziók, és semmilyen külön támogatást nem kapott rá a zenekar, amely mégis egy emberként, nagy lélekkel az ügy mögött állt és áll. És mindez azt is hozta, hogy sikerült vezető rendező-producerként kialakítani egy, a klasszikus televíziós sztenderdektől a filmes látvány felé mozduló élő közvetítési stílust, amelyben egyaránt fontos partnerek – többek között – a Lakatos Gergely által vezetett Zeneakadémia AVISO csapat, vezető operatőrként Jancsó Nyika, vagy technikai, zenei rendezőként Komlós Andás és Gémes Kati. Nagyon remélem, hogy mindez folytatódhat.
Milyen megoldások jöhetnek szóba a Concerto Budapest zavartalan működésének biztosítására?
Úgy látom, hogy a vezetés minden erejével igyekszik tartani a lelket a társulat zenészeiben és a Concerto munkatársaiban. A háború okozta gazdasági helyzet, jóval túl a kultúra pénzügyi szféráin is, valóban nehéz és szorongató. Nincs könnyű helyzetben a döntéshozó… Ugyanakkor a zenekar vezetése továbbra is hisz abban, hogy egy már külföldön is híres, hangsúlyosan a magyar klasszikus zenét is zászlajára tűző sikeres zenekar sorsa és zavartalan működése fontos a fenntartó számára, hiszen a nemzetközi siker és a hazai telt házas koncertek nagyságrenddel többet tesznek hozzá az ország jó híréhez, mint a belé fektetett pénz. Egy tizenöt év alatt korpuszkulumaiból egy nagy, szerves lélegző egésszé fejlődő zenekar nagy, bonyolult és ugyanakkor sérülékeny organizmus. Ha az a kisebb csoda bekövetkezik, hogy egyedi hangzása, stílusa, lélegzete alakul, az a legkisebb és legnagyobb részek érzékeny kölcsönhatásán múlik. Keller Andrásnak és zenészeinek ez sikerült.
A nyáron az Egyesült Királyságban turnézott a Concerto Budapest. Miért éppen oda mentek?
A Concerto Budapest már korábban komoly turnékra és fellépésekre kapott meghívást Ázsiába, ahol már nagyon magas polcra helyezik Sanghajtól Dél-Koreáig, továbbá Franciaországba, Németországba, Japánba, amelyek szép sikerrel zárultak. Én, a magam részéről mindig az Egyesült Királyságról győzködtem Andrást, mert úgy látom, hogy áttörő erejű és hatású sikert Angliában és az USA-ban lehet elérni. Leginkább oda koncentrálódik az erős sajtó- és kritikai figyelem, ott adott az olyan léptékű piaci koncentráció, amely a nemzetközi láthatóság fősodrába tud emelni egy arra esetleg érdemes zenekart.
Nyilván pont őt kell a legkevésbé győzködni az angol piacról, hiszen a Keller Kvartett nagy sikereit részben ott aratta, és András éppen a zenei elitképzés egyik fellegvárának tekintett londoni Guildhall School of Music & Drama hegedűprofesszora, akinek az intézmény
a legrangosabb International Bartók Chairt adományozta.
Inkább arról van szó, hogy egy zenekar évekkel előre gondolkodik, és nehéz arról dönteni, hogy ez a nagy hajó milyen irányokba forduljon. Végül sikerült egy komoly kapcsolatot kialakítani a világ egyik legrangosabb művészeti ügynöksége, az IMG ARTISTS UK vezetésével. Ez mindig személyes meggyőzés kérdése is. Végül eljöttek 2019 végén a zenekar Müpában rendezett koncertjére, ahol Gidon Kremer és a Kremerata Baltica együtt lépett fel a Concerto Budapesttel. Épp a MEZZO TV-nek forgattunk filmet a koncertről, Keller András vezényelt. Akkora hatással volt rájuk a zenekar Weinberg 21. Kaddis szimfóniájának előadása, hogy a koncert végén, amikor bemutattam őket Andrásnak, már tényként beszéltek az angliai turné lehetőségéről.
A Concerto Budapestet hogyan fogadták az Egyesült Királyságban? Hogyan cikkeztek a koncertekről?
Maga a turné hat kiemelten fontos állomásból állt. Mindegyik helyszín, de főként a londoni Cadogan Hall, a manchesteri Bridgewater Hall, az edinburghi Usher Hall és a Birmingham Symphony Hall, a világ legjelentősebb koncerttermei között van. Nagyon fontos, hogy ezekre a helyszínekre nem bevásároltuk magunkat, hanem a Concerto Budapest koncertjeit a helyszínek saját programként és a bérletes közönségüknek is kiajánlott koncertként kezelték. Ez rögtön jelentős bizalmat és minőséget sugall a közönségnek.
András egy sokrétű és zeneileg nehéz program mellett döntött: Bartók Béla zenekari Concertója, Beethoven 5. szimfóniája és Mozart A-dúr zongoraversenye szólistaként Angela Hewitt-tal nem kis tét volt. Aki járatos a komolyzenében, ebből azt is tudja, hogy mindez egy nagyzenekari létszámmal volt csak lehetséges. Keller Annie, aki több mint egy évtizede a zenekar külföldi világsztár szólistáival és a turnék felépítésén dolgozik, rendkívül bonyolult feladatot oldott meg kitűnően a turné megszervezésével, mert ilyenkor, bár a kinti ügynökség sok segítséget nyújt, de az utaztatás, logisztika, tervezés, hangszerszállítás, szállás és annak ezer emberi nüansza a zenekar feladata.
A legnagyobb tétet én az első állomáson, Londonban éreztem. Akármennyire a világ egyik központja az Egyesült Királyság, ugyanúgy fővároscentrikus egy sor szempontból. A nagyágyú újságírók és kritikusok legalább fele konkrétan Londonban akart hallani minket. András Bartókot tette a koncert első félidejére. Bátor és kockázatos… Amikor a mű végén beállt a csend, az mély volt és hosszú, utána pedig állva tapsolt és lábbal dobogott a világ egyik legelkényeztetettebb közönsége. Akkor tudtam, hogy sikerült. Másnap a The Times online nyitóoldalán, majd a lapban közölte le az egyik legkeményebb kritikusa méltató, sőt helyenként ujjongó kritikáját. A többi jelentős újság kritikái is hasonló lelkesedéssel ünnepelték egy számukra még nem ismert új magyar zenekar beérkezését.
Az útról film is készült. Ennek mi a koncepciója, története, mit szimbolizál azontúl, hogy bemutatja a turné eseményeit?
Érdemes megnézni. Eredetileg egy rövidebb, 10-20 perces úti dokumentumfilmecskét, afféle caméra stylo, kameratöltőtoll-szerű skiccet terveztem. Ezt aztán egy pillanat alatt felülírta a feladat mennyisége, bonyolultsága és mélysége. Úgyhogy némileg megtartva a tervezett stílus könnyed karcosságát, egy, a turné történéseit sokkal hűebben követő, ugyanakkor jóval a felszín mögé, a zenekar és tagjai háttérvilágába pásztázó csaknem 40 perces dokumentumfilm született.
Fordított dramaturgiát fognak látni, a film utolsó harmadába került az állandó újrateremtés koncertről koncertre megtörténő gyötrelmes és felemelő folyamata. Vannak benne trouville-ek is: három kamerával minden este új helyszínen megoldani, hogy egy próbából egyszer csak átmegyünk az előadás azonos részébe, szinte lehetetlen feladat.
A BIRMINGHAMI KONCERTET EGYÉBKÉNT ÉLŐBEN KÖZVETÍTETTE A BARTÓK RÁDIÓ. AZ, HOGY ERRE AZ ÖTLETRE NYITOTTAK VOLTAK, ÉS ÖSSZE TUDTUK HOZNI, NAGY DOLOG.
A film egyáltalán nem hibátlan, viszont élő és dobogó anyag. Arra biztatom az olvasókat, hogy most legyenek nézők is, mert a legkevésbé sem unalmas, leíró jellegű dolgozat, viszont bepillanthatnak egy nem látható világ kulisszái mögé, és egészen kivételes módon villannak fel a csillogó helyszínek is, köszönhetően annak, hogy olyan dolgokat is megengedtek a stábnak, amit papírforma szerint nem lehet. A film vezető operatőre Géczy Dávid filmrendező, a ronin kamera és a drón operatőre volt, valamint a mentésért felelt Tokodi Gábor, a vágó Lecza Attila, jómagam rendező vagyok a listán, de együtt hoztuk össze a produkciót. Hatalmasat dolgoztak mindannyian, néha a végkimerülés szélén pakoltuk egy ideges taxis autójába a filmes cuccot.
Mit tud a világ a magyar klasszikus zenei életről, mi a tapasztalatuk erről, mit gondol a Nyugat a magyar szimfonikus zenekarokról?
Zeneszerzők tekintetében a késő XIX. és főleg XX. század vonatkozásában abszolút meghatározók vagyunk. Liszt, Bartók, Kodály, Dohnányi, Ligeti, Kurtág, Eötvös… – paradigmaszülő óriások. Rendkívül jelentős világhírű szólistáink voltak és vannak, és nagy karmestereket is adtunk a világnak.
Ha zenekarokról kérdez, szerintem a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak volt egy külföldi fénykora leginkább Rolla János alatt, a Rádió-zenekar régebben és az Állami Hangverseny Zenekar Kocsis Zoltán idejében számottevő külföldi jelenléttel bírt, de a Budapesti Fesztiválzenekar tudott abszolút világhírűvé válni Fischer Ivánnal az utóbbi másfél évtizedben, és a Concerto Budapest indult el a világhír útján az utóbbi években Keller Andrással. Ha úgy kérdezi, hogy kik tudtak az utóbbi évtizedekben nem megkerülhető világbranddé válni, akkor a Fesztiválzenekart és a Keller Kvartettet mondanám.
Számomra ez azt jelenti, hogy egy olyan időszakban, amikor a zenekarok a nemzetközi közfigyelem zászlóshajói, és hazai zenészek megtartó bástyái, viszonylag kevés, vagy fordítsuk meg, több magyar zenekar kellene, hogy az olimpiai dobogón álljon.
A Concerto Budapest egy fiatal és forró vérű, sajátságos magyar hangon megszólaló nagyzenekar, amely legjobb koncertjein olyan tiszta, mesterkéletlen és mély erővel bír megszólalni, ami a világ számos kitűnő zenekara között is a legkülönlegesebbek közé emelheti.
(Borítókép: Concerto Budapest / Tokodi Gábor)