Index Vakbarát Hírportál

Ami ma Ukrajnában történik, azt Európa tovább fogja cipelni

2023. március 18., szombat 08:23

Március 30-án érkezik a mozikba Kárpáti György Mór filmje, a Saját erdő, amely rendhagyó portré Nádas Péter íróról.

Mitől rendhagyó portré a Saját erdő? A filmben egy fegyelmezett, reflektív ember beszél az élet néhány, mindannyiunk számára fontos jelenségéről, mint az ökológiai katasztrófa, az öngyilkosság, a szerelem és a kultúra. Nádas Péter monológját a gombosszegi táj asszociatív képei kísérik, otthonáról, kertjéről, a közeli erdőről és az élővilágról Laurie Anderson New York-i avantgárd művész ihletett zenéjével. Egyszerre természetfilm és irodalmi portré, amely egy különösen bizonytalan időszakban tárja elénk egy elmélyült gondolkodó kétségbeeséstől és agressziótól mentes, határozott üzenetét.

A film alapját egy többnapos beszélgetés képezi, amit Simonyi Balázs filmkészítő,ultramaraton-futó és Kalmár Melinda történész készített.

A film operatőre Pálos Gergely volt, vágója Vághy Anna, a hang Zányi Tamás munkája. Az eredeti koncepciót Orsós László Jakab jegyzi.

Kárpáti György Mórt két nagyjátékfilm rendezőjeként ismerhették meg a nézők. A Jövő nyár (2022) egy gimnáziumi osztály drámatáborában játszódik, és a gyászfeldolgozásról szól. A filmet a tallinni filmfesztivál elismerő oklevelével tüntették ki. Az Index is írt róla kritikát. Ahogy a Guerilla (2019) című filmről is, amely az 1848-as szabadságharc leverése után játszódó történelmi dráma.

Természetes ellenfény

Nem ez az első Nádas Péterről készített portréfilm. Korábban a Litera.hu és a Könyvesmagazin is vállalkozott erre a feladatra. 2019 októberében pedig a mozikban debütált Gerőcs Péter rendezésében a Természetes ellenfény című portré- dokumentumfilm.

A kétrészes alkotás egyrészt Nádas Péter gombosszegi világát, intim környezetét mutatja be, másrészt az irodalmárok, kritikusok, szerkesztők, fordítók körvonalazzák az író személyét.

Az első rész belép Nádas Péter szerzetesi elvonultságába: megmutatja szent-profán hétköznapjait kerti tevékenység, kapálás, babfejtés vagy éppen főzés közben, mialatt meséivel végigkalauzol írói pályájának alakulástörténetén; mesél a nehézségekről, a szükséges elvonulásról és a szereplés gyötrelmeiről.

A második rész reflexiós keretet hoz létre az író körül, a klasszikus, beszélő fejes dokumentumfilm zsánerének segítségével. Szakmabeliek és ismerősök beszélnek, vitáznak Nádas Péter egykori barátságairól, pályájának négy fő állomásáról, publicisztikai és közéleti szerepvállalásáról, esszéisztikájának problematikusságáról.

A munka lett az otthona

Nádas Péter tavaly ősszel lett 80 éves. 2022. szeptember 30. és október 2. között Budapest több helyszínét is bevonó programsorozattal tisztelegtek a munkássága és életműve előtt a Budapest Brand és a Jelenkor Kiadó szervezésében. A háromnapos fesztivál összművészeti élményt kínált: az irodalmi vonatkozású események mellett zenei, színházi, képzőművészeti, sőt gasztronómiai tematikájú programok közül is válogathattak az érdeklődők.

Dömötör András rendezésében felolvasószínházként szólalt meg Nádas halálélményét leíró különleges szövege, a Saját halál. Az előadásban Ötvös András, Hegedűs D. Géza, Fullajtár Andrea és Vranik Krisztián működtek közre. Nádas Péter Budapestjének felfedezésére irodalmi séta indult a Sváb-hegyre, a Világló részletek nádasi tereire és az életmű VII. kerületi helyszíneire.

A háromnapos program egy kultikus Nádas-helyszínen, a Margit-szigeten zárult, ahol a Kristály Színtér üvegtermében Nádas Péterrel Kustos Júlia és Vincze Bence beszélget az írói életmű város- és társadalomképéről, élet és halál útjairól, kulturális (e)migrációról, az eredet kérdéséről és az eleve elrendeltség lehetőségéről.

„A munka lett az otthonom”, felelte arra a kérdésre, mit jelent számára az otthon. „Amióta az eszemet tudom, dolgozom, ami őrület, hülyeség, szemellenzős élet” – derült ki a Kultúra.hu beszámolójából.

A Párhuzamos történeteket 18 évig írtam, ami hosszú »börtönbüntetés« volt. Az ember ennyi börtönt nem bír ki józan ésszel. A realitásra, hogy ezen kívül is van világ, azután kezdtem ráébredni. A világra, amit egyébként mindig szemmel tartottam, mert magamnál sokkal jelentősebbnek és reálisabbnak gondoltam. Már csak azért is, mert individualista vagyok, és nem egoista.

A háborús sérülések nem eltüntethetők

A Rémtörténekkel másfajta otthont alkotott meg? Mert addig csak bizonyos rétegeit használta a nyelvnek, kérdezték tőle. „Nem alkottam meg semmit, mert van és volt is, csak addig nem engedtem be a küszöbön. A saját munkám anyaga nem engedte be. Ezért is mondom, hogy

a munkám az otthonom. Más nincs, és már nem is lesz.

Ehhez a dolgozószobám is hozzátartozik. Sokféle volt. Mivel fényképész vagyok, mindet lefotóztam. Jók voltak, mert jól tudtam bennük dolgozni” – magyarázta.

Arról is beszélt, hogy a szemellenző a realitás előli védekezést jelenti, amit még csecsemőkorában, a háború alatt élt meg. A háborús sérülések ugyanis nem eltüntethetők. A felesége ezt oly mértékben megkapta, hogy ha egy ajtót becsapnak, azt házomlásként éli meg. Ami ma Ukrajnában történik, azt Európa tovább fogja cipelni.

A beszélgetés végén elmondta: jelenleg semmilyen fikción nem dolgozik. De ha dolgozna, sem árulná el, tette hozzá, mert azt vallja: munkában lévő dolgot nem tud és nem is akar megnevezni.

(Borítókép: Nádas Péter 2022. május 2-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)

Rovatok