A színész-rendező élesen bírálta az átláthatósági törvényjavaslatot, amely szerinte a szólásszabadságot és a civil társadalmat veszélyezteti. Alföldi Róbert úgy véli, a hatalom szerint: „aki nincs velünk, az ellenünk van”, a Budapest Pride betiltásának gondolatát pedig abszurdnak és méltatlannak tartja.
Alföldi Róbert színész-rendező a Partizán műsorában fejtette ki véleményét a Halász János által benyújtott, „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatról, amely szigorú szabályokat írna elő a külföldről támogatott szervezetekre, és lehetőséget adna bizonyos sajtótermékek megfigyelésére vagy ideiglenes felfüggesztésére, ha azok „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentenek.
Alföldi Róbert szerint a javaslat nem csupán a sajtószabadságot érinti, hanem szélesebb körben veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát.
„Muszáj lenne elmondani, hogy bárkit, bármikor, bármilyen helyzetben érinthet. Ez az ÁVH-nak és az agitpropnak a keveréke. Ez nem »csak« a szabad sajtóról szól, hanem arról, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van” – fogalmazott.
A színész-rendező úgy véli, a jelenlegi helyzet a rendszer végjátékát jelzi: „Azt gondolom, végjáték van, a hatalmon lévők és a nem hatalmon lévők szempontjából is. Ha itt egy év múlva nem lesz kormányváltás, akkor nagyon nehéz megőrizni azt a minimális optimizmusodat is, hogy itt valami fog történni.”
Alföldi Róbert arról is beszélt, hogy nagy különbség van kormányváltás és rendszerváltás között.
„Ha az első hónapok arról fognak szólni, hogy azért nem tudjuk ezt meg amazt megcsinálni, és azért megy lassan, mert mit csináltak az előzőek, akkor az csak kormányváltás. Ha arról fog szólni, hogy mit kell csinálnunk, függetlenül mindentől, akkor az talán rendszerváltás is” – fogalmazott, és hozzátette, hogy „feltételezhetően muszáj” lesz elismernie a vereséget valamelyik félnek, de nem tudja teljes nyugalommal azt mondani, hogy a választási eredmények után nem fognak egymásnak menni az emberek.
Úgy gondolja, neki egyetlen feladata van ezzel kapcsolatban, mégpedig az, hogy higgadt maradjon, és megőrizze a józan eszét.
A beszélgetés során Alföldi Róbert kifejtette, hogy a gyülekezési törvény korlátozásával a Pride-ot visszalökték egy 15 évvel ezelőtti állapotába. Kitért arra is, hogy a Mi Hazánk Mozgalom törvényjavaslatot nyújtott be a rendezvény betiltására. A színész szerint ez a törekvés nemcsak jogilag és erkölcsileg vállalhatatlan, hanem személyesen is mélyen megrázó lenne.
Ha ezt tényleg meglépik, és betiltják a Pride-ot, akkor az már tényleg nem az én hazám lesz
– mondta, majd hozzátette, hogy ez a lépés nemcsak a melegek elleni támadás lenne, hanem általában a szabadságjogok korlátozása, a másság és a nyitottság elleni fellépés is.
Szerinte a Pride nem provokáció, hanem az önazonosság és az emberi jogok ünnepe. A betiltási javaslat csak egy újabb jele annak, hogy a kormány a félelemkeltés és a kirekesztés politikáját folytatja.
Ha egy ilyen rendezvény nem fér bele a magyar demokráciába, akkor ott nagyon nagy a baj
– tette hozzá.
Május 13-án éjjel nyújtotta be Halász János fideszes országgyűlési képviselő A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatát, amellyel korlátoznák, emellett keményen büntetnék is a külföldi finanszírozású és a külföldről érkező támogatásokat, adományokat kapó médiumokat, sajtóorgánumokat, civil szervezeteket, egyesületeket.
Az ellenzéki oldal politikai bosszúnak, oroszországi tempónak és „a putyini úton tett újabb lépésnek” nevezte a törvényjavaslatot, több újság szerkesztősége közösen állt ki ellene. A törvényjavaslat miatt a Momentum péntek délutánra tüntetést szervezett a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz, ám az akciókat már előtte elkezdték, ugyanis a párt aktivistái még reggel festékkel öntötték le és blokád alá vonták Lánczi Tamás hivatalát. A külföldi támogatások utáni vizsgálatot a Szuverenitásvédelmi Hivatal végzi majd, Lánczi szerint a törvény eredete pedig nem Oroszországban, hanem az Egyesült Államokban keresendő.